Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-517
À nemzetgyűlés 517. ülése 1926. a külföldi kormányok állásfoglalásától tegye függővé, az én nézetem szerint ez egy tisztán magyar belügy és ehhez sem külső nyomásnak, sem külső óhajnak semmi köze nincs. (Zaj jobbfelől.) Igaz, hogy Trianon és Budaörs (Egy hang .jobbfelől: Dehogy!) a kormányt egy igen súlyosan függő helyzetbe hozta, de nem akarom, hogy a frankhamisítás ügye még nagyobb rabszolgaságba sodorja az országot. Tiltakozom az ellen is, hogy az ügy elkenése miatt (Egy hang jobbfelől: Ki keni?) egyes szegény vádlottak, azok családjai és azok gyermekei legyenek a szenvedő felek. (Ugy van! bal felől. — Barabás Samu: A herceget védil) Ugy látszik, el méltóztatik felejtkezni arról a számtalan kis polgári családról, akik szenvednek. (Ugy van! balfelöl. — Rassay Károly: Ugy van! Ebben igaza van!) Azok között, akik ott benn vannak, igen súlyosan elitélem Windischgraetzet, de még mindig nem Ítélem el ugy, mint sok mást; de azokat a tisztviselőket, akik ott vannak, az én etikai érzékem nem tudja elitélni. (Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) És végül, t. Nemzetgyűlés, — ezzel zárom is beszédemet — tiltakozom azon felfogás ellen, hogy bármiképen is azonosittassék az ország becsülete a kormánynak, vagy a ministerelnök urnák becsületével ebből az ügyből kifolyólag, ez teljesen szétválasztandó, mert az egyik felelős volt, az ország pedig ezért a frankhamisitásért felelőssé semmiképen sem tehető. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől.) Elnök: A ministerelnök ur kivan szólani. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől. — Zajos felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Lemondani! Lemondani!) Csendet kérek! Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! Az előttem szólott képviselő ur nyilt színen azzal vádolt meg, hogy én hónapok óta tudtam a folyamatban lévő frankhamisításról. (Szabó Imre: Az ön saját vallomása! — Zaj és ellenmondás jobbfelől.) Elnök: Kérnem kell a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni! Azt hiszem, hogy az ország érdekében is áll, hogy a parlament a ministerelnök ur beszédét meghallgassa. (Helyeslés. — Farkas István: Menjen el! Ez az ország érdeke! — Propper Sándor: Jelentse be lemondását!) Gr. Bethlen István ministerelnök: A második vádja az, hogy a kormány és nevezetesen én, mindent elkövettem, hogy leplezzem az ügyet és csak a külföld nyomására voltunk hajlandók megtenni azokat a lépéseket, amelyek szükségesek voltak, {Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Klárik Ferenc: Nem lehet ezt tagadni !) Mind a két tényállás hazugság. (Élénk tetszés és taps jobbfelől. — Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Elnök ur! Rendre! — Esztergályos János: Peyert 15 napra kitiltották ezért! — Nagy Vince: Hazugság: ezt lehet mondanil) Felszólítom Pallavicini képviselő urat, hogy az ülés után azonnal jelentkezzék az ügyésznél, hogy bizonyítékait előterjessze. (Zajos taps jobbfelől és a középen. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha pedig a képviselő ur önként nem fog jelentkezni, akkor a kormány kötelességének fogja tartani intézkedni, hogy a képviselő ur megidéztessék és vallomást tegyen! (Élének helyeslés jobbfelől. — Rakovszky István: Mentelmi bizottság nélkül nem lehet! — Zaj és derültség jobbfelől. — Egy hang jobbfelől: Komédia! Ne bujkáljon! — Rakovszky István: Nem lehet rendelkezni csak ugy! — Folytonos zaj.) évi március hó 2-án, kedden. 187 Elnök Csendet kérek! (Rakovszky István: Dekretálni itt nem lehet! — Nagy Vince: Tessék csak sajtópert indítani! — Rakovszky István Sajtópert!) Csendet kérek! (Nagy Vince: Lukács László is oda állott!) Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezt a t. képivselő urnák kötelessége megtenni becsületből; ha becsületes ember, kötelessége megtenni! (Igaz! Ugy van! — Taps jobbfelől és a középen. — Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Lemondani! — Magának lett volna kötelessége lemondani! — Propper Sándor: Mint magánember álljon szembe! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Bethlen István ministerelnök: A t. képviselő ur jónak látta eddig ezt a kötelességét elmulasztani. A képviselő urnák pedig módja volt jelentkezni akár a parlament által kiküldött bizottság előtt... (Hegymegi-Kiss Pál: Nem engedték! — Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Bessenyey Zenö: Nem igaz! — Gr. Szapáry Lajos: Nem igaz! — Nagy zaj. — Vázsonyi Vilmos: Leszavazták!) Módja lett volna a-t. képviselő umak, sőt kötelessége lett volna... (Farkas István: Leszavazta a bizottság! Hazugság az, amit az előadó ur mond!) ... kötelessége lett volna az ügyészhez fordulni és mindent, amit tud, előtte feltárni, hogy az igazság kiderítése érdekében minden megtörténjék. (Rakovszky István: Teleki is elmulasztotta jelentkezni! — Farkas István: Bethlen is elmulasztotta!) Ha tehát a t. képviselő ur engem megvádol, (Zaj.) ha a t. képviselő ur merészel engem megvádolni azzal, hogy mindent elkövettem, hogy az ügy ellepleztessék, akkor ezt a vádat én elsősorban a t. képviselő ur ellen fordítom vissza, mint aki a kötelességét eddig a napig elmulasztotta! (Ugy van! jobbfelől. — Kabók Lajos: Hiába, bukott ember ön már!) Csak olyan emberek részéről fogadok el ilyen vádakat és kitételeket, akik maguk részéről nincsenek kötelességmulasztásban. Azonban a t. képviselő ur maga mondotta, hogy 1921-ben vagy 1922-ben (Folytonos zaj a bál- és a szélsőbaloldalon.) tudomást szerzett arról, hogy Windisehgraetz Lajos ur ilyen tervekkel foglalkozik, és hogy milyen ügyet akar keresztülvinni. Ha a t. képviselő ur nem mondotta volna meg, ugy ezen támadás után meg kellett volna, hogy én mondjam azt, amit a t, képviselő urró] ebből a szempontból az utolsó napokban hallottam, (Halljuk! Halljuk!) hogy tudnillik az igen t. képviselő ur résztvett egy vacsorán, amelyen jelen voltak a házi gazdán és ő rajta kivül Huszár Elemér, (Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Mészáros Gyula, Lingauer Albin és herceg Windisehgraetz Lajos (Felkiáltások a jobboldalon: Aha!) és ezen a vacsorán Windisehgraetz igenis felfejtette, hogy melyek" az ő tervei és csak egyetlen egy ember volt, aki ez ellen tiltakozott, de ez nem a képviselő ur volt. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — Zaj a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Az, amit őrgróf Pallavicini György t. képviselőtársam most a nemzetgyűlés elé hozott, teljes egészében kimeríti a kormányra nézve a jogi felelősséget minden vonatkozásban. (Folytonos zaj.) Ez homlokegyenest ellentétben áll a kisebbségi véleménnyel, ellentétben áll Rassay Károly külön határozati javaslatával, ellentétben áll