Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-513
A nemzetgyűlés 513. ülése 1926. évi február hó 25-én, csütörtökön, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A frankhamisitási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentésének tárgyalása, Hozzászólt Rubinek István előadó. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen htuán, Rakovszky Iván, Baci János, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly, Vass József. (Az ülés kezdődik 10 óra 55 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Bodó János jegyző ur vezeti, a javaslatok mellett felszólalókat Petrovics György jegyző nr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Csik József jegyző ur jegyzi. Bemutatom a t. Háznak Szily Tamás képviselő ur levelét, amelyben egészsége helyreállítása céljából öt heti szabadság engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot megadni méltóztassék. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a kért szabadságot engedélyezi. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy holnapi ülésünkön, a napirend megállapítás után, a pénzügyminister ur válaszolni fog Gaaí Gaston képviselő urnák folyó hó 24-én elmondott kétrendbeli interpellációj Tudomásul vétetik. Napirend szerint következik a frankhamisitási ügy politikai hátterének kivizsgálására kiküldött vizsgáló-bizottság jelentésének (írom. 1028) tárgyalása eljárásának befejezéséről és eredményéről. Az előadó urat illeti a szó! (Farkas István: Nagymosás! — Esztergályos János: Jön a schnepf-párt jelentése! — Perlaki György: Azt sem tudja, hogy • miről fog beszélni! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! A frankhamisítás kipattanása után a nemzetgyűlés 1926. évi január hó 20-án megtartott ülésén, Farkas István nemzetgyűlési képviselő indítványa alapján 25 tagú bizottságot küldött ki a bűnügy politikai hátterének kivizsgálása céljából. A nemzetgyűlés az inditvány elfogadásával egyidejűleg meghatározta a bizottság hatáskörét is, kimondván, hogy (Olvassa): »a bizottságnak joga van meghivni mindazokat, akiknek felvilágosítására feladata teljesítése érdekében szüksége van. (Farkas István: Ezt nem hajtotta végre! Ez a baj!) A ministerek is felvilágosítás béljából készséggel hajlandók a bizottság előtt megjelenni. A hatóságok a szükséges iratokat rendelkeNAPLÓ. XL. zésre fogják bocsátani és a szükséges felvilágosításokat a törvény keretein belül meg fogják adni. Az esetleges titoktartás kötelezettsége alól való felmentést a kormány az ügy érdekében előzékenyen kezeli. Amennyiben a bizottság a letartóztatottaktól kivánna felvilágositást szerezni és őket e célból kihallgatni, vagy a bíróságnál levő iratokba akarnának betekintést szerezni, illetőleg azokról másolatokat venni, eziránt az igazságűgyminister utján a bírósághoz fordul, amely ezeket a megkereséseket a törvényes kereten belül teljesiti. A bizottság ülései a Ház tagjaira nézve sem nyilvánosak. A bizottság tehát a határozat alapján nyomban 1926. évi január hó 22-én összeült és elnökét és jegyzőjét titkos szavazással megválasztván, megalakulását kimondotta, majd a következő ülésén, 1926. évi január 25-én tartott ülésében ugyancsak titkos szavazással megválasztván előadóját, érdemleges tárgyalásait is megkezdette. Tekintettel arra, hogy a bizottság hatáskörével azonos, olyan ügykörü parlamenti bizottság a nemzetgyűlés, illetőleg a magyar parlament történetében még nem szerepelt, amelynek eljárási szabályai a jelen esetben alkalmazást nyerhetnének, a bizottság ügyrendjének, illetőleg eljárási szabályainak megállapítására a házszabályok 132. §-a alapján albizottságot küldött ki, elhatározván egyidejűleg, hogy az ügy sürgősségére való tekintettel érdemleges tárgyalásait már az albizottság határozatának meghozása előtt nyomban megkezdi. A kiküldött albizottság ügyrendet nem dolgozott ki, az a bizottság ülésein önmagától kialakult tárgyalási rend folyománya gyanánt feleslegessé válván. A bizottság érdemleges munkájának megkezdése előtt a t. Nemzetgyűlés által megállapított hatáskörrel kapcsolatban megbeszélés tárgyává tette a bizottság feladatát, célját, mely a tárgyalások folyamán pozitív formába ugyan nem öntetett, de a kialakult vélemények alapján körülbelül ugy határozható meg, hogy a bizottság feladata, eljárásának célja: megállapítása annak, r f a) mi volt a frankhamisitási bűntény célzata, mely célok vezették a tetteseket a bűncselekmény elkövetésénél; b) ha a bűntetteseket eljárásukban politikai cél vezette, az egy alkalmilag összeverődött társaság kezdeményezése és ténykedése 10
