Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-512

42 A nemzetgyűlés 512. ülése 1926. évi február hó 24-én, szerdán. is volt és a többi később érkezett be. Tiz példányt csak tiz képviselő között lehet kiosztani s mivel a többi képviselő uraknak még nem állott rendelkezésére a többi példány, meg kellett várnom, mig a nyomdából az összes példányok beérkeznek. Én tehát teljes mértekben eleget tettem a házszabályoknak és nagyon köszönöm, hogy a képviselő urak az elnököt hívják fel a házszabályok pontos betartására, különösen akkor, midőn az elnök kötelességének eleget tesz. Én a magam részéről viszont a képviselő urakat kérem, hogy szintén méltóztassanak a házszabályokhoz olyan mértékben ragaszkodni, amint azt az elnök teszi. Ami Rakovszky István képviselő urnák inszinuációját illeti, a képviselő ur tussolásról beszélt (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) és pedig ezzel az üggyel kapcsolatban, hogy tudniillik nincsenek kinyomva és nem állnak a képviselő urak rendelkezésére a példányok, tehát a szavait semmi körülmények között sem lehetett másként értelmezni, mint ugy, hogy az elnökségre vonatkoztatta azt, hogy eltussolni kivan valamit. Minthogy az elnök erre alkalmat és jogalapot a képviselő urnák egyáltalában nem szolgáltatott és mivel a kifejezés igenis sértő volt az elnökséggel szemben, ezért voltam kénytelen a képviselő urat rendreutasítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Rassay képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Ez a kérdés lényegében el volna intézve, mégis bár az utolsó pillanatban a szavazás után szétosztattak a jelentések, nem hagyhatom szó nélkül az igen t. elnök urnák azt a házszabálymagyarázatát, hogy csak a kinyomatás után köteles intézkedni és mert a házszabály egyebet nem mond, ezzel az elnök ur a maga kötelességének eleget is tett. Ez lehetetlen házszabálymagyarázat, amely ellen nekem a jövőre való tekintettel is tiltakoznom kell. Mert ha az elnök" urnák ez a házszabálymagyarázata megáll, akkor előáll az a helyzet, aminek ma is tanúi voltunk, hogy az elnök ur propoziciót tesz s a legközelebbi ülés napirendjére kér kitüzetni egy bizottsági jelentést, s nekem, mint képviselőnek kötelességem szavazni olyan tárgy felett, amelyet nem is ismerek. Az igen t. előadó ur is egyszerűen beterjeszti a bizottság jelentését, ami formai intézkedés, de nem ismerteti azt meg a Házzal. De azért is kifogást kell emelnem ez ellen a házszabálymagyarázat ellen, mert meg kell kérdeznem az igen t. elnök urat, hol az a határ, amikor végre mégis szét kell osztani a jelentést, mert a házszabály egyebet nem rendel, mint hogy ki kell nyomatni a jelentést és az elnök urnák módjában van javaslatot tenni aziránt, hogy tárgyalásra kitüzessék, a Háznak pedig módjában van efelett szavazni. E házszabálymagyarázat szerint, minthogy egyéb rendelkezés a házszabályokban nincs, mód van arra is, hogy tárgyaljunk egy jelentést, amely később se lesz kinyomatva és szétosztva. Nem tudom feltételezni a házszabályról, hogy ilyen értelmetlenséget akart volna statuálni. A magam részéről tisztelettel kérem az elnök urat, méltóztassék ugy felfogását, mint jövőbeli magatartását revízió alá venni és a jövőben csak olyan tárgyakat kitűzésre javasolni, amely tárgyak a Ház előtt már ismeretesek. Ami Rakovszky István t. képviselőtársunk rendreutasitását illeti, minthogy ez a félreértés egy szerintem nem teljesen korrekt házszabálymagyarázatból és indokolásból eredt, véleményem szerint annak helye tulaj donkép nem lett volna. Elnök: Reflektálnom kell a házszabályok 184. $-ához fűzött magyarázatokra. A házszabályok tényleg ugy rendelkeznek, amint én mondottam, hogy a szétosztást a Ház határozza el és pedig akkor, amikor valaminek a kinyomatását elrendeli, ugyanakkor elrendeli annak a szétosztását is. A kinyomatás házszabályszerüleg még a napirendre való kitűzés előtt megtörtént. De csupán 10 példány állott rendelkezésre, ezt a tiz példányt pedig nem lehetett szétosztatni addig, mig a többi példányok meg! nem érkeztek. Én kötelességemnek eleget tettem és eleget tettem a Ház határozatának is és mihelyt a példányok megérkeztek, a kiosztást azonnal eszközöltettem. Rakovszky István képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Rakovszky István: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. elnök ur ismételten azt mondta, hogy inszinuáció volt az én szavaimban az elnökség irányában. Miután arról volt szó, hogy »kinyomatás alatt van«, a tussolást csak erőszakolt okoskodás révén érthettem az elnök úrra. Én távol álltam annak feltevésétől, hogy az elnök ur tussolni akar, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ezt én ki is jelentettem, de az elnök ur állítását megismételte, — csak azért, hogy megmaradhasson álláspontján, a rendreutasitás álláspontján — hogy én inszinuáltam. Én egyéb kijelentést nem teszek; ha ebben az elnök urnák öröme telik, legyen benne öröme. Ami a 134. § rossz alkalmazását illeti, ez a következőkben áll. Amint mindkét előttem szólott t. képviselőtársam helyesen kifejtette, ezekben a gyönyörűséges házszabályokban, Örffy Imre t. képviselő ur remekművében, csak az áll, hogy ki kell nyomatni, (Zaj jobbfelől.) mig a régi házszabályokban az volt, hogy minden egyes jelentés, minden egyes törvényjavaslat (Halász Móric: Ez a szakasz szórói-szóra így volt a régiben is!) kinyomatván és szétosztatván annak idején napirendre fog tűzetni. Hát, t. Nemzetgyűlés, itt van megint egy olyan hézag, amely bizonyítja, hogy a legrosszabb házszabály is jó elnök kezében jó házszabály lehet, (Ugy van a szélsőbaloldalon.) mert ha a t. elnök ur a régi szokás szerint járt volna el, ami egyedül az észszerű és korrekt, akkor ez a sajnálatos incidens nem játszódhatott volna le; mert, igen t. elnök ur, az már igazán az együgyűség netovábbja lenne a házszabály részéről, hogy azt mondja, hogy kinyomatni kell, de szétosztatni nem kell, viszont napirendre tűzetni lehet. Itt kellett volna az elnök urnák e gyönyörűséges házszabály hézagát pótolni, hogy a jelentést nem tűzte volna napirendre mindaddig, amig szétosztva nincs. Csak ezt kívántam megjegyezni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon és balfelől.) Elnök: Propper Sándor képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján kivan szólani. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Grróf Ráday Gedeon t. képviselőtársunk sérelmezi velem szemben, hogy én az ő esetét szembe állitottam egy másik mentelmi esettel. Kijelentem, hogy Ráday képviselőtársamat nem akartam megbántani személyében, ezt nem is tehettem, mert a kikért képviselő minden esetben semleges személy az ügyben, mert hiszen neki arra, hogy kiadják-e, vagy sem, befolyása nincs, (Halász Móric: Ugy van!) azt mások döntik el, sem ő, sem más, I nem tehet, sem én nem tehetnék arról, hogy a