Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-522
422 A nemzetgyűlés 522. ülése 1926. Méltóztassanak csak bemenni télen a hivatali szobákba, kánikulai meleget találnak ott, anynyira túlfütik azokat. Tessék utánanézni, hogy a nyomtatvány-óikban, papírban, villanyban és az egész vonalon milyen nagy a pazarlás, amit nekünk ki kell küszöbölni. Ezek azok a gondolatok, amelyeket a kormányzatot ugy az egyik, mint a másik irányban vezetik. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ami a személyi részt illeti, azt felelhetem, hogy mivel még nem foglalhatunk állást az egész probléma tekintetében, ez a kérdés egyáltalában nem aktuális. Sem a pénzügyministerium, sem a kormány ezzel a kérdéssel eddig még véglegesen nem foglalkozott és azért sajnálom, hogy személyes momentumokat méltóztatott a kérdésbe belevegyiteni, méltóztatott Szterényi báró külföldi tárgyalásairól szólni. Ő külpolitikai tárgyalásokat nem folytat, de folytat évek óta bizonyos gazdasági tárgyalásokat és objektíve le kell szegeznem, hogy ezekben határozottan eredményesen működött. Ne tessék azt hinni, hogy nekünk olyan naery számban vannak szakembereink. Nekünk végeredményében azokat kell az adott helyzetben igénybe vennünk, akik bebizonyitották, hogy mint szakemberek tudnak szolgálatokat tenni. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mint minister bebizonyította, hogy milyen szakember!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! Bud Sándor pénzügyminister: A személyi kérdés tehát ebben a tekintetben szóba nem került, mert nem kerülhetett; csak akkor kerülhet szóba, ha egyszer már döntöttünk az egész intézmény tekintetében, mert addig legalább komoly ember nem tárgyal személyi kérdésben. Mivel tehát ebben a kérdésben a kormány még egyáltalában nem foglalt állást, önmaguktól elesnek mindazok a kombinációk az egyes személyekkel kapcsolatosan. Csak azt az egyet akarom még! kiemelni, hogy Ladányi arra kért, hogy akármilyen formában létesüljön ez az intézmény, csak ő ne kerüljön oda. Az igen t. Nemzetgyűlésnek módja van meggyőződni, hoay itt egy időelőtti kérdésről van szó, amelyről még másra a kormány sem tudja, hogy mely formában valósítja meg. Méltóztassék a végleges döntést arra az időre fentartani, amikor az egész kérdés konkrétebb formában fog idekerülni, mert megnyugtathatom a t. Nemzetgyűlést, hogy csak olyan megoldásba fogunk belemenni, — a magam részéről mint pénzügyminister kötelesséíremnek tartom erre ügyelni — amely megoldás minden irányban megvédi a nemzet és az ország érdekét. (Helyeslés jobbfelől.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés Hőbb felől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Nemzetgyűlés! Engedje meg a t. pénzügy minister ur, de válasza egészbenvéve nem nyugtatott meg és pedig nem nyugtatott meg azért, mert mi a t. pénzügyminister úrtól épen olyan vonatkozásokban vártunk igen sokat az ő munkájától, az ő múltjától az ő képességeitől, amelyekben csodálatos módon a legkevesebbet valósított meg. Azt vártuk' a t. pénzügyminister úrtól, hogy szakítani fog a magyar kormány bankbarát-politikájával és azzal a tisztán fináncpolitikával, amelyet elődjei folytattak. Tőle gazdasági politikát, a magyar keresztény gazdasági erők megerősítését, a független magyar gazdasági exiszteneiák, a közép- és kiset'?* március hó 20-án, szombaton. ipar és kiskereskedelem megerősítését, a szövetkezetek megerősítését vártuk . és erőteljes szembefordulást azzal a kapitalizmussal, amelyhez fogható aljas kapitalizmus egész Európában nincs sehol. (Farkas István: Ez igaz!) Bennünket senki nem vádolhat azzal, hogy mi felforgatók volnánk, hogy mi nem szigorúan a magántulajdon álláspontján állnánk. De állítjuk, hogy azt a szociálpolitikát, amelyet Magyarországon a kormány csinál, sokáig folytatni nem lehet. (Szilágyi Lajos: Ugy van, ezt mi is állítjuk!) A t. pénzügyminister urnák szociálpolitikát kell csinálnia a pénzügyi tárcán keresztül, a szociálpolitikának pedig nyomát se látjuk sehol. Sőt ellenkezőleg azt merem mondani, hogy soha a budapesti bankkapitalizmus nem volt vakmerőbb, mint ma. Ez nem annyit jelent: mintli a a t. pénzügyminister ur jószándékában és képességeiben nem biznék, hanem nem tud kellő erélyt tanúsítani ezekkel a törekvésekkel és ezekkel a tendenciákkal szemben. Ha a t. pénzügyminister ur erősebb volna ezekkel a tendenciákkal szemben, akkor a Bacher-ügynek nem lett volna szabad egyáltalában megszületnie. Én azzal tisztában vagyok, hogy a Bacherügynek mai állapotában talán nehéz volt kitérni a segitség-adás elől de a minister ur nagyon jól tudja, hogy mi esztendőkön keresztül elsősorban ezek ellen a koncentrációk ellen küzdöttünk, amelyekről meg volt meggyőződésünk, meg voltak az érveink is rá, hogy ezek. a magyar gazdasági élet egészséges tendenciáit és a magyar nemzet gazdasági erőit nem szolgálják. Itt egy kapitalizmus van, amely homlokearvenest szembenáll a magyar nemzet törekvéseivel a magyar nJemzet életérdekeivel. Ezzel szemben a minister úrtól nagyobb körültekintést és nagyobb kíméletlenséget vártunk volna. A t. minister ur iránt — bár a kormánnyal szemben éles ellentétben voltunk, — mi, fajvédők valósáénál bizalommal voltunk. Ez a bizalom nemcsak hogy lecsökkent, de abszolúte megszűnt bennünk, mert épen ezen a téren semmiféle haladást, semmiféle eredményt nem látunk. (Kiss Menyhért: Osztalék-rendeletet rég iáért és még mindig nem csinálja meg!) Azt vártuk a t, pénzügyminister úrtól, hogy erőteljes és gyökeres gazdasági refomokat létesítsen, elsősorban reformálja Mag'yarországnak gyalázatos adópolitikáját és adórendszerét (Ugy van! a baloldalon.) és ezt az egész világon bevezetett jövedelmi adóra alapítsa. Ezzel szemben mit látunk? Minden adóbevétel erőteljesen emelkedett a szanálási esztendőkben, csak a jövedelemadó nem emelkedett. (Kenéz Béla: Az egész világon, képviselő ur!) Tessék megnézni a fasisztafoormány adópolitikáját. (Kenéz Béla: De Stefani ebbe bukott bele!) De Stefani nem ebbe bukott bele, mert épen De Stefani volt az, aki az állami deficitet megszüntette. T. Nemzetgyűlés! Azt semmiesetre se fogja a t, képviselő ur elvitatni, hogy a jövedelemadó a legegészségesebb, legmodernebb adó. (Zaj. — Barthos Andor: Ahhoz idő kell, amíg azt kimunkálj álk. — Elnök csenget.) Vártuk a minister úrtól az adóigazgatás reformját is. Ez sem következett be. Azt vártuk, hogy a minister ur — szakítva elődjeinek rossz hagyományaival, — nem fog az úgynevezett érdekeltségekkel, amelyek kezükben tartják a magyar gazdasági életet, annyit tárgyalni Ehelyett itt is azt látjuk, hogy túlságosan sokat ' tárgyalt velük a minister ur.
