Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-512

36 A nem&eigyülés 512. ülése 1926, tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e ebben az ügyben a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát elfogadni, hogy Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztessék? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, sziveskedjenek feláilani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a mentelmi bizottság jelentése sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével gyanusitott Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében; iratszám 998. Az előadó urat illeti a szó. (Esztergályos János: Az ezrediknél befejezik!) A képviselő ur tévedésben van, mert már tisztáztatott, hogy ez nem a mentelmi ügyek, hanem a nyomtatványok száma. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint a kir. ügyészség ellene, mint a Népszava politikai napilap felelős szerkesztője ellen a Schöberl Ferenc budapesti lakos székesfővárosi tanácsnok sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt a Budapest székesfőváros polgármestere által adott felhatalmazás alapján büntető eljárást inditott, mivel a Népszava politikai napilap 1925 január 25-iki számában »A fővárosi közoktatásügyi dzsungelből«, továbbá az 1925 január 30-iki számában »Kendet kell csinálni« feliratok alatt megjelent cikk tartalma az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-ának 1. és 2. pontjai szerint minősülő, 9. §-ának 6. pontja értelmében felhatalmazásra üldözendő kétrendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A cikk szerzőjét a nyomozás során Vanezák János nemzetgyűlési képviselő, felelős szerkesztő felhívás dacára sem nevezte meg, igy a sajtójogi felelősség őt terheli. Vanezák János nemzetgyűlési képviselő megjelent a mentelmi bizottság előtt és ott kijelentette, hogy a szerzőt a vizsgálóbiró előtt annakidején meg fogja nevezni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett nemzetgyűlési képviselő személye között nem kétséges s minthogy nevezett képviselő ur a mentelmi bizottság előtt maga is kijelentette, hogy a cikk szerzőjét a vizsgálóbiró előtt meg fogja nevezni, emiatt zaklatás esetét sem látja fenforogni és javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e ebben az ügyben a, mentelmi bizottság javaslatát, mely azt inditványozza, hogy Vanezák János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát a nemzetgyűlés függessze fel, elfogadni, igen vagy nemf (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság javaslatát elfogadják, sziveskedjenek feláilani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a bizottság javaslatát elfogadta és Vanezák János képviselő ur mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 999. számú jelentésével kapcsolatban Vanezák János képviselő ur mentelmi ügye. évi február hó 24-én, szerdán. Az előadó urat illeti a szó. "'' Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint a kir. ügyészség ellene, mint a Népszava politikai napilap felelős szerkesztője ellen Sehadl Ernő budapesti lakos, kir. büntetőtörvényszéki biró (Esztergályos János: Milyen ismerős név!) sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt a m. kir. igazságügyminister felhatalmazás alapján büntetőeljárást inditott» mivel a Népszava politikai napilap 1925 február 11-iki számában »Themis« feliratú cikk tartalma az 1914. évi XLI. te. 1., 3. és 9. §§-ai alá eső rágalmazás vétségének jelenségeit tünteti fel. A cikk szerzőjét a nyomozás során Vanezák János nemzetgyűlési képviselő, felelős szerkesztő felhivás ellenére sem nevezte meg, igy a sajtójogi felelősség őt terheli. Vanezák Oános nemzetgyűlési képviselő ur a bizottság előtt kijelentette, hogy a cikk szerzőjét a vizsgálóbíró előtt meg fogja nevezni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, minthogy Vanezák János képviselő ur maga kijelentette, hogy a cikk szerzőjét a vizsgálóbiró előtt meg fogja nevezni, épen ezért zaklatás esetét fenforogni nem látja és javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanezák János nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A mentelmi bizottság ebben az ügyben azt inditványozza, hogy Vanezák János képviselő ur mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, sziveskedjenek feláilani. (Megtörténik.) Többség. A Ház ebben az ügyben felfüggesztette Vanezák János képviselő ur mentelmi jogát. Következik ugyancsak Vanezák János képvselő ur mentelmi ügye a mentelmi bizottság 977. számú jelentése alapján. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene mint a Népszava felelős szerkesztője ellen Vándori Dezső budapesti elemi iskolai igazgató sérelmére elkövetett és a Népszava politikai napilap 1923 október 17. napján kiadott számában Gyógypedagógus« felirat alatt közzétett cikk miatt büntetőeljárás indittatot. A cikk a kövekezőképen szól (Olvassa): »A gyógypedagógus. (Levél a szerkesztőhöz.) Olvastam, hogy a gyógypedagógusok kongresszusán az érdemes előadók és felszólalók sorában Vándori Dezső gyógypedagógus is szerepelt. Talán nem érdektelen annak a körülménynek felemlítése, hogy ő az a Vándori Dezső, aki a kommün után gyorsán átnyergelt, fehér lett mint a fal és a szereplési viszketeg, a jó elhelyezkedés és kevéssé magasrendű inditó okokból a legkegyetlenebb üldözője lett szerencsétlen kartársainak. Milyen gyilkos irónia, hogy a kongresszuson ő tett szemrehányást kenyéradó gazdájának, a fővárosnak, amikor épen az ő asszisztenciája mellett csapta el Zilahi-Kiss Jenő a szakértő és érdemes pedagógusokat. Hej, azok a hirhedt igazoltatások! A tanárok, tanitók