Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-512

34 A nemzetgyűlés 512. ülése 1926. mertesse a nemzetgyűléssel. Ezt megtehette volna előbb is, de köteles is lett volna gondoskodni arról, hogy a nemzetgyűlés tagjai ezt nyomtatásban kaphassák meg és a kérdéssel előzetesen foglalkozhassanak. Még egyet, t. Nemzetgyűlés! Tiltakoznom kellaz ellen, hogy a mentelmi bizottság előadója az előadói székből formális ügyészi vádbeszédet tartson ós ezzel a bíróságnak prejudikáljon. Az előadónak kötelessége az ügy érdemét ismertetni, de kötelessége megmaradni a tárgyilagosság keretein belül, mert nem prejudikálhat a bíróságnak és nem állapithatja meg előre, hogy ebben a cikkben igenis foglaltatik vétség a magyar nemzet megbecsülése ellen. Itt a nemzetgyűlés nyilt szinén arra kell kérnem a mentelmi bizottság elnökét s a leendő előadó urakat is, igyekezzenek legalább látszatát megőrizni a tárgyilagosságnak. (Viczián István: Ez egészen képtelen beszéd!) Elnök: Következik Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyének tárgyalása a mentelmi bizottság 979. számú jelentése alapján. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: A budapesti kir. főügyészség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint a kir. ügyészség ellene eljárást inditott a »Népszava« 1923 november 27-iki számában »És még el merik mondani«, továbbá ugyanezen lap 1923 november 30-iki számában »Ki volt az oka« felirat alatt közzétett cikkek tartalma miatt. A cikkek ugyanis az 1921. évi III. te. 6. §-ába ütköző, a katonaság intézménye ellen irányuló, sajtó utján elkövetett izgatás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A cikkek szerzőjét megállapítani nem lehetett, igy a cikkekért a sajtójogi felelősség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, mert a csatolt iratokból nem tűnik ki, hogy a nyomozás során a szerkesztőséget felhivták-e a cikkek szerzőjének megnevezésére, de a kir. ügyészség különben sem körvonalazta azt, hogy az izgatás vétsége a cikkek milyen részletére vonatkozik, az egészből pedig ez ki nem olvasható, igy zaklatás esetét látja fenforogni, s ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Esztergályos János: Végre egyszer!) Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Ebben az ügyben a mentelmi bizottság azt javasolja, hogy Vanczák János képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, s igy ebben az ügyben Vanczák János képviselő ur mentelmi jogát nem függesztette fel. Következik Peyer Károly képviselő ur mentelmi ügyének tárgyalása a t mentelmi bizottság 995. számú jelentése alapján. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A pécsi kir. főügyészség Peyer Károly nem- { évi február hó 24-én, szerdán. zetgyülési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a pécsi kir. törvényszék megkeresése szerint nevezett képviselő ellen az 1921. évi III. te. 6. $-ába ütköző s eszerint minősülő és büntetendő, az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség miatt eljárást tett folyamatba, amit azzal követett el, hogy 1922 március 29-én Pécsen a bányamunkásokkal folytatott tárgyalások alkalmával a keresztényszocialista párt titkárával folytatott vitatkozás alkalmával azt mondotta volna, hogy: »Ez a párt hozta a munkások nyakára a Melcereket és a katonai elnyomatást.« Továbbá, hogy: »Tény az, hogy egyidőre az országtól távol volt, azt azonban az általuk rendezett fehér terror miatt tette.« Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő megjelent a mentelmi bizottság előtt és ott kijelentette, hogy a jelzett tárgyalások alkalmával a vita hevében nem a gyűlés tagjaihoz intézte ezt a kijelentést, hanem csupán a vele vitatkozó keresztényszocialista párt titkárának mondott ilyesmit, ami azonban semmiesetre sem irányult az állami és a társadalmi rend felforgatására. A nyomozási iratok között elfekvő tanúvallomások a kijelentéseket mind különbözőképen adják vissza, igy a kijelentés szószerinti szövege megállapítható nem volt. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye közt kétséges, mert az inkriminált kijelentések a nyomozati iratokból nem tűnnek ki, ezek bizonyitva nincsenek, ezért zaklatás esetét látja fenforogni s ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A mentelmi bizottság azt javasolja, hogy Peyer Károly képviselő ur mentelmi joga ebben az ügyben ne függesztessék fel. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát és igy Peyer Károly képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik Ulain Ferenc képviselő ur mentelmi ügyének tárgyalása a mentelmi bizottság 996" sz. jelentése alapján. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti királyi főügyészség Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntetőjárásbiróság megkeresése szerint ellene gróf Károlyi Mihályné született gróf Andrássy Katinka följelentésére eljárást inditott, mivel nevezett sérelmére a gróf Tisza István ellen elkövetett gyilkosságban megtartott főtárgyaláson azzal a kijelentésével: »Megemlítettem vallomásom során, hogy az Astoriából bizonyos jelenetet emiitett Vágó, amikor ott volt Hatvanyné, Károlyi Mihályné, akinek az ölében ült Jeszenszky hadnagy«, továbbá^ »Nem nő ez kérem, hanem gonosztevő«, végül »E tárgyban valami szerelmi levelezésről is tudok, amit egy katonatanácsi tag intézett Károlyi Mihálynéhoz« az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő rágalmazás, továbbá az