Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-512
A nemzetgyűlés 512. ülése 1926. és nein tud hazajönni, mert ezt a kormány nem teszi számukra lehetővé. Ebben a követelésben a magyar nemzet megbecsülése elleni vétséget felfedezni annyi, mint az ellenforradalmi reakció feltámasztására irányuló akaratot és rendszert támogatni- Ezt azonban nem lehet azzal elintézni, hogy a cikk Íróját becsukják, hanem csak azzal, — amit világszerte mindenütt látunk, ahol forradalmak és ellenforradalmak voltak, ahol forradalmi és ellenforradalmi bukások váltogatták egymást — hogy az ellenforradalmat valóban őszintén és becsületesen likvidáljuk. Egyik régi nagy politikusunk mondotta, hogy a kormányok rosszul kormányoznak ós becsukják a polgárokat. Ez sehol annyira nem igazolódik be, mint nálunk. A kormány a maga rossz politikáját azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy becsukatja a polgárokat. Nemcsak azokat, akiket a nagy ellenforradalmi felbuzdulás idején tízezrével szedtek össze, — hiszen Váry könyve szerint 70.000 embert szedtek össze és húztak ki az ágyukból éjszaka, mint a sintér a kutyákat — hanem azokat is be akarja csukatni, akik ezt az eljárást kifogásolják és akik hét esztendő multán azt az álláspontot foglalják el, hogy ezután a rendszer után tegyenek pontot, szüntessék be az üldözés seket, bocsássák ki a politikai foglyokat és bocsássák haza az emigránsokat. T. Nemzetgyűlés! A túlsó oldalon tagadják, hogy ellenforradalom van, tagadják azt is. hogy reakció van. A kormány bizonyos liberális színezetet vett mag-ára és ebben a színben tetszeleg itt bent és odakünn a külföldi közvélemény előtt. Ha ennek a liberális színezetnek, ennek a liberális önvallomásnak, ennek a demokratikus máznak csak egy csekélyke része is valódi volna, akkor nemcsak az nem történhetik meg, hogy itt az ellenforradalom likvidálásáért be akarnak valakit csukatni, hanem ellenkezően: már régen bekövetkezett volna az a régóta esedékes és követelt likvidáeió. Egy múlt esetben már utaltam arra és ismertettem a t. Nemzetgyűléssel azt, hogy más országokban az; engesztelékenység kérdését másképen kezelték és kezelik, mint nálunk, történelmi eseményekre, amelyek itt játszódtak le napjainkban a szemeink előtt. Talán hivatkozhatnék arra, hogy a bolgár kormány néhány hónappal a Sveta Nedelja-templomban bekövetkezett borzalmas robbanás után. amelyet az egész kulturemberiség elitélt, szükségesnek tartotta azt, hogy az abban részeseknek, akiket a büntető igazságszolgáltatás keze fizikailag nem ugy intézett el, hogy már jóvá nem tehető a rajtuk végrehajtott itélet, akiket csak börtönbüntetésre Ítéltek, néhány hónap múlva általános amnesztiával lehetővé tegye a büntetlenséget, a hátralevő büntetés elmaradását és az elmenekülteknek az országba való visszatérését. De számtalan más eset is van, hiszen nemcsak bennünket látott, rázott meg a kor forradalmi szele, hanem úgyszólván az egész világot; különösen Európát és annak azokat a részeit, amelyek a háborúban résztvettek és a háborút elveszítették, söpörte végig a forradalom szele. De az ellenforradalmi reakciónak, a oolitikai üldöztetésnek olyan csökevényes fentartását, kiszélesítését és intézményesítését, mint amilyennek itt nálunk. Magyarországon vagyunk tanúi, az egész világon nárját sehol nem találjuk. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Kérdezem, hogy a mai politikai helyzetben, NAPLÓ. XL. évi február hó 24-én, szerdán. 31 a mai külpolitikai helyzetben, a mai gazdasági összeomlás romjain épen csak mi, Magyarország vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhetjük magunknak azt a fényűzést, hogy az 1919-ben elindult véres ellenforradalom maradványait fentarthassuk még hosszú ideig és attól nem akarunk eltérni egy vonalnyira seml Én mindebben kételkedni merészkedem és mindebben súlyos veszedelmet látok. Viszont nem látok bűnt abban és nem látom a magyar nemzet megbecsülése elleni vétséget abban, ha a szociáldemokrata párt az üldözött osztály számára az egyenlő elbánást és az ellenforradalom likvidálását kiváinja. Hát, t. uraim, mikor fogunk végre egyszer ahhoz, hogy az ellenforradalmat likvidáljuk 1 ? Egy örökös forradalmi állapotban akarnuk élni? Mert forradalom és ellenforradalom következményeiben tulaj donképen mindegy, csak más osztály az, amely a másik osztályon az uralmat és erőszakot gyakorolja. Ebben a pillanatban forradalmi helyzetben vagyunk. Mert forradalmi helyzet az, hogy fentartják a kivételes törvényeket; forradalmi helyzet az, hogy^ az ellenforradalom első idejének áldozatai még börtönben ülnek; forradalmi helyzet az, hogy külföldön nem tudom hányszor tízezer ember kénytelen bizonytalanságban élni; forradalmi helyzet az, hogy az urak egyszerűen ráütnek a hatalmukra, a nyers, brutális, fegyveres hatalmukra és nem hajlandók egyéni, nemzeti és emberi szempontokat figyelembe venni. Én a forradalom idejét lezárni szeretném azzal, hogy a túlsó oldal az ellenforradalmi üldöztetéseket beszünteti és pontot tesz ezek után az események után s nem azokat üldözi, akik ezt a beszüntetést követelik, hanem azokat, akik az egészséges kibontakozást, a likvidációt veszélyeztetik. Vannay László ur szabad lesz ma vagy holnap, (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Egy hang jobhfelől: De meddig'?) Vannay László, aki a nemzetgyűlés egyik tagját le akarta lőni. (Derültség és mozgás jobbfelől. — Klárik Ferenc? Ugy van! Tettleg bántalmazta! — Csöngedy Gyula: Akarta volna lelőni!) Nagyon csodálom, hogy ezt épen egy lelkipásztor ajkairól hallom, aki csak akkor fogad el áldozatot, amikor az teljes mértékben befejeződött! (Zaj. — Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés! Nemcsak nekünk, hanem a túlsó oldalnak is örvendeni kellene azon, hogy ennek a csirkefogónak merénylete nem sikerült. (Helyeslés jobb felől.) Ezen nem illik mulatni, nem illik nevetni. (Mozgás jobbfelöl.) Tudomásul kell venni azt, hogy Vannay László ur, akire akkor, amikor még nem volt bizonyos, hogy szabadláibra kerül, ráfogták, hogy őrült... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy most más mentelmi ügyet tárgyalunk, (Rothenstein Mór: A Ház megállapította a mentelmi sérelmet!) Rothenstein képviselő urat kérem, ne méltóztassék az elnök szavaiba közbeszólni! Annak idején, amikor azt a mentelmi ügyet fogjuk tárgyalni, méltóztassék akár teljes terjedelemben azzal foglalkozni, most azonban Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyéről van szó! (Rothenstein Mór: A napirend: Vanczák János! — Felkiáltások jobb felől: Elég sajnos!) Propper Sándor: Szigorúan ragaszkodom a tárgyhoz, hozzátartozik a tárgyhoz; szembe kell állítanom... (Reisinger Ferenc: — a jobboldal felé: — Ez az önök politikájának következménye! — Szijj Bálint: Az önök 19-iki 6
