Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-512

32 A nemzetgyűlés 512. ülése 1926. évi február hó 24rén, szerdán. politikájának volt következményei — Ellen­mondások a szélsőbaloldalon.) Elnök: Reisinger Ferenc és Szijj Bálint képviselő urakat figyelmeztetem, méltóztassa­nak csendben maradni! Propper Sándor: Én nagyon kérem Szijj Bálint képviselőtársunkat, legyen szives és nagyatádi Szabó István kegyeletét ne sértse meg! (Szijj Bálint: Miért?) Azért, mert azt mondja, hogy ennek a helyzetnek a forrada­lom volt az oka, holott az ön vezére, nagyatádi Szabó István annak a forradalomnak egyik vezére és ministere volt! (Zeőke Antal: Nem igaz! — Klárik Ferenc: Hogy mer olyant mon­dani?) Elnök: Zeőke képviselő urat figyelmezte­tem, méltóztassék csendben lenni! (Rothenstein Mór: Maga is előszobázott az emigránsoknál! — Zeőke Antal: Nem igaz! — Klárik Ferenc: Ismerjük magát! — Zeőke Antal: Nem igaz!) Csendet kérek. Propper Sándor: Mindez hozzátartozik az ügyhöz, mert egyrészt, amikor itt egy felelős szerkesztőt be akarnak csukni azért,*mert kö­veteli az ellenforradalom likvidálását, akkor másrészt gyilkosok és gyilkos-jelöltek szaba­don járkálnak az országban. (Egy hang jobb­felől: Ki a gyilkos-jelölt?) Gyilkos-jelölt az, aki valaki ellen merényletet követ el. (Szijj Bálint: Akkor már nem jelölt!) Gyilkos pedig az, aki a gyilkosságot végrehajtotta; gyilkosok azok, akik amnesztia révén szabadultak a bün­tetéstől és ma az országnak nemcsak szabad polgárai, hanem úgyszólván tényezői. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Ugyan! — Klárik Fe­renc: És szemtelenkednek! Most is végigszem­telenkedik az országot!) Elnök: Kérem Klárik képviselő urat, mél­tóztassék csendben maradni. (Zaj jobbfelől.) Ezen az oldalon is csendet kérek! (Klárik Fe­renc: Aljas gazemberek! — Zaj.) Propper Sándor: Csak azt akartam hang­súlyozni, hogy mi elérkezettnek látjuk az időt az ellenforradalom gyökeres és tökéletes likvi­dálására. Ezzel szemben állandóan az a tünet jelentkezik, hogy nemcsak, hogy nem akarják az ellenforradalmat beszüntetni, hanem meg akarják szilárdítani, intézményesíteni, mint­egy örökéletüvé tenni akarják, ami ebben a pillanatban lehet nekünk kellemetlen, kényel­metlen és fájdalmas, lehet önöknek kényelmes és kellemes s kielégitheti az önök bosszuérze­tét, de az egészen bizonyos, hogy az ország szempontjából, az ország jövőjének szempont­jából ez a politika nem hasznos. (Farkas Ist­ván: Mit törődnek ők az ország érdekével!) Volt már egy korszak, volt már több korszak, amikor ilyen előzmények után sajnálatos kö­vetkezmények jelentkeztek, amikor mindenki hamut szórt a fejére és mindenki a szánom­bánom álláspontjára került, rögtön, gyorsan, minden átmenet nélkül. Akkor azonban már hiábavaló volt minden. Ilyen volt 1918 is, ilyen volt az 1918 előtti politika is: az üldöztetés, az elnyomatás, az osztályharc gyakorlása felülről, kegyetlenül. Ugyanez a helyzet most is, t. uraim. Ez meredek lejtő, amelyen az ország érdekei zuhannak lefelé. Lehet, hogy önök eb­ben a pillanatban ezt nem látják, nem érzik, vagy nem akarják látni. Mi látjuk és tudjuk és épen azért minden lehető alkalmat felhasz­nálunk arra, hogy ennek útját álljuk.. Ez a célja a mi mentelmi vitáinknak is. Arra kérem a 1 Nemzetgyűlés többségét, szíveskedjék ezt az álláspontot magáévá tenni, sziveskedjék arra vonatkozóan szándékot mu­tatni, hogy szintén akarják az ellenforradalmi reakció megszüntetését, a politikai üldözteté­sek beállítását. (Egy hang jobbfelől: Akarjuk! — Zaj.) Ha akarják, erre a legjobb alkalom az, hogy a külső közigazgatási és egyéb hatóságok üldözései ellen a nemzetgyűlés tagjainak vér delmet nyújtunk és nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a nemzetgyűlés tagjait kívülről zaklas­sák és törvényhozói szabad tevékenységükben gátolják. Mindezek alapján arra kérem a t. Nemzet­gyűlést, hogy az előadó ur javaslatát ne fo­gadja el és Vanczák János képviselőtársunk mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Az előadó ur kivan szólani. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Propper képviselőtársam kifogásolja a men­telmi bizottság jelentését abból a szempontból, hogy abban a tényállás ismertetve nincs és hogy ennek alapján azok, akik esetleg az ügy­höz hozzászólani óhajtanának, nincsenek ab­ban a helyzetben, hogy ezt a tényállás isme­rete nélkül megtehessék. Erre vonatkozólag bátor vagyok megemlíteni, hogy a királyi ügyészség a jelen esetben a cikk egész tartal­mát kifogásolta, már pedig, azt hiszem, nem célja egyáltalában a nemzetgyűlésnek és a mentelmi ügyek intézését semmivel sem viszi előbbre az, hogy a mentelmi jelentésekbe 2—3 hasábos cikkeket vegyenek bele, óriási költsé­get okozva ezek kinyomatásával. Abszolúte senkit sem gátol az a körülmény, hogy a men­telmi bizottság jelentésébe a teljes cikk bevéve nincs, abban, hogy az ügyhöz hozzászólhas­son, nem gátolja pedig azért, mert a nemzet­gyűlés minden egyes tagjának jogában és módjában van az iratokba betekinteni, ha azok iránt érdeklődik. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az iratok a nemwtp-vülés minden tagjának ren­delkezésére állanak, de amint épen t. képviselő­társam példája igazolja, maga a cikk is ren­delkezésre áll mindazoknak, akik az ügy iránt érdeklődnek. (Klárik Ferenc: A jobboldaliak­nak is ismerniök kell! — Zaj.) Pronper t. képviselőtársam érdemben azt állítja, hogy a cikkben, amely inkrimináció tárgyát képezte, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség ismérvei fenn nem forognak, és felolvasott ebből a cikk­ből egy kis részletet, mintegy igazolásául an­nak, hogy ime, ez az a nagy. súlyos nyilatko­zat, amelynek alapján a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség vádját konstruálják. Nekem meggyőződésem az, hogy a cikknek az a része is, amelyet t. kénviselőtársam felolvasott és amelyet olyan szép szósszal vett körül és cirkalmazott ki, magábanvéve is elegendő volna arra, hogy an­nak alapján az ügyészség eljárást indítson. (Klárik Ferenc: Csak azt lehet írni, hogy: él­jen a haza, éljen az egységesnárt! — Prooper Sándor: Csak frankot szabad hamisítani és gyilkolni! — Zaj a szélsőbaloldalon,) Elnök: Csendet kérek. Rubinek István előadó: Méltóztassanak azonban megengedni azt, hogy ismertessem a cikknek egynéhány más kitételét, (Propper Sándor: De nem kiszakítva!) amelyekről, azt hiszem, hogy ha Propper képviselőtársam a Házon kivül is elolvassa ezt a cikket, maga sem fogja nyugodtan azt állítani, hogy ebben nem foglaltatnak a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség ismérvei. Ez a cikk többek között a következőket tar­talmazza. (Olvassa): »Mi ugy tudjuk, hogy a börtönökben még mindig százával sínylődnek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom