Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-512
32 A nemzetgyűlés 512. ülése 1926. évi február hó 24rén, szerdán. politikájának volt következményei — Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Elnök: Reisinger Ferenc és Szijj Bálint képviselő urakat figyelmeztetem, méltóztassanak csendben maradni! Propper Sándor: Én nagyon kérem Szijj Bálint képviselőtársunkat, legyen szives és nagyatádi Szabó István kegyeletét ne sértse meg! (Szijj Bálint: Miért?) Azért, mert azt mondja, hogy ennek a helyzetnek a forradalom volt az oka, holott az ön vezére, nagyatádi Szabó István annak a forradalomnak egyik vezére és ministere volt! (Zeőke Antal: Nem igaz! — Klárik Ferenc: Hogy mer olyant mondani?) Elnök: Zeőke képviselő urat figyelmeztetem, méltóztassék csendben lenni! (Rothenstein Mór: Maga is előszobázott az emigránsoknál! — Zeőke Antal: Nem igaz! — Klárik Ferenc: Ismerjük magát! — Zeőke Antal: Nem igaz!) Csendet kérek. Propper Sándor: Mindez hozzátartozik az ügyhöz, mert egyrészt, amikor itt egy felelős szerkesztőt be akarnak csukni azért,*mert követeli az ellenforradalom likvidálását, akkor másrészt gyilkosok és gyilkos-jelöltek szabadon járkálnak az országban. (Egy hang jobbfelől: Ki a gyilkos-jelölt?) Gyilkos-jelölt az, aki valaki ellen merényletet követ el. (Szijj Bálint: Akkor már nem jelölt!) Gyilkos pedig az, aki a gyilkosságot végrehajtotta; gyilkosok azok, akik amnesztia révén szabadultak a büntetéstől és ma az országnak nemcsak szabad polgárai, hanem úgyszólván tényezői. (Zaj és felkiáltások jobbfelől: Ugyan! — Klárik Ferenc: És szemtelenkednek! Most is végigszemtelenkedik az országot!) Elnök: Kérem Klárik képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Zaj jobbfelől.) Ezen az oldalon is csendet kérek! (Klárik Ferenc: Aljas gazemberek! — Zaj.) Propper Sándor: Csak azt akartam hangsúlyozni, hogy mi elérkezettnek látjuk az időt az ellenforradalom gyökeres és tökéletes likvidálására. Ezzel szemben állandóan az a tünet jelentkezik, hogy nemcsak, hogy nem akarják az ellenforradalmat beszüntetni, hanem meg akarják szilárdítani, intézményesíteni, mintegy örökéletüvé tenni akarják, ami ebben a pillanatban lehet nekünk kellemetlen, kényelmetlen és fájdalmas, lehet önöknek kényelmes és kellemes s kielégitheti az önök bosszuérzetét, de az egészen bizonyos, hogy az ország szempontjából, az ország jövőjének szempontjából ez a politika nem hasznos. (Farkas István: Mit törődnek ők az ország érdekével!) Volt már egy korszak, volt már több korszak, amikor ilyen előzmények után sajnálatos következmények jelentkeztek, amikor mindenki hamut szórt a fejére és mindenki a szánombánom álláspontjára került, rögtön, gyorsan, minden átmenet nélkül. Akkor azonban már hiábavaló volt minden. Ilyen volt 1918 is, ilyen volt az 1918 előtti politika is: az üldöztetés, az elnyomatás, az osztályharc gyakorlása felülről, kegyetlenül. Ugyanez a helyzet most is, t. uraim. Ez meredek lejtő, amelyen az ország érdekei zuhannak lefelé. Lehet, hogy önök ebben a pillanatban ezt nem látják, nem érzik, vagy nem akarják látni. Mi látjuk és tudjuk és épen azért minden lehető alkalmat felhasználunk arra, hogy ennek útját álljuk.. Ez a célja a mi mentelmi vitáinknak is. Arra kérem a 1 Nemzetgyűlés többségét, szíveskedjék ezt az álláspontot magáévá tenni, sziveskedjék arra vonatkozóan szándékot mutatni, hogy szintén akarják az ellenforradalmi reakció megszüntetését, a politikai üldöztetések beállítását. (Egy hang jobbfelől: Akarjuk! — Zaj.) Ha akarják, erre a legjobb alkalom az, hogy a külső közigazgatási és egyéb hatóságok üldözései ellen a nemzetgyűlés tagjainak vér delmet nyújtunk és nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a nemzetgyűlés tagjait kívülről zaklassák és törvényhozói szabad tevékenységükben gátolják. Mindezek alapján arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy az előadó ur javaslatát ne fogadja el és Vanczák János képviselőtársunk mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Az előadó ur kivan szólani. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Propper képviselőtársam kifogásolja a mentelmi bizottság jelentését abból a szempontból, hogy abban a tényállás ismertetve nincs és hogy ennek alapján azok, akik esetleg az ügyhöz hozzászólani óhajtanának, nincsenek abban a helyzetben, hogy ezt a tényállás ismerete nélkül megtehessék. Erre vonatkozólag bátor vagyok megemlíteni, hogy a királyi ügyészség a jelen esetben a cikk egész tartalmát kifogásolta, már pedig, azt hiszem, nem célja egyáltalában a nemzetgyűlésnek és a mentelmi ügyek intézését semmivel sem viszi előbbre az, hogy a mentelmi jelentésekbe 2—3 hasábos cikkeket vegyenek bele, óriási költséget okozva ezek kinyomatásával. Abszolúte senkit sem gátol az a körülmény, hogy a mentelmi bizottság jelentésébe a teljes cikk bevéve nincs, abban, hogy az ügyhöz hozzászólhasson, nem gátolja pedig azért, mert a nemzetgyűlés minden egyes tagjának jogában és módjában van az iratokba betekinteni, ha azok iránt érdeklődik. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az iratok a nemwtp-vülés minden tagjának rendelkezésére állanak, de amint épen t. képviselőtársam példája igazolja, maga a cikk is rendelkezésre áll mindazoknak, akik az ügy iránt érdeklődnek. (Klárik Ferenc: A jobboldaliaknak is ismerniök kell! — Zaj.) Pronper t. képviselőtársam érdemben azt állítja, hogy a cikkben, amely inkrimináció tárgyát képezte, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség ismérvei fenn nem forognak, és felolvasott ebből a cikkből egy kis részletet, mintegy igazolásául annak, hogy ime, ez az a nagy. súlyos nyilatkozat, amelynek alapján a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség vádját konstruálják. Nekem meggyőződésem az, hogy a cikknek az a része is, amelyet t. kénviselőtársam felolvasott és amelyet olyan szép szósszal vett körül és cirkalmazott ki, magábanvéve is elegendő volna arra, hogy annak alapján az ügyészség eljárást indítson. (Klárik Ferenc: Csak azt lehet írni, hogy: éljen a haza, éljen az egységesnárt! — Prooper Sándor: Csak frankot szabad hamisítani és gyilkolni! — Zaj a szélsőbaloldalon,) Elnök: Csendet kérek. Rubinek István előadó: Méltóztassanak azonban megengedni azt, hogy ismertessem a cikknek egynéhány más kitételét, (Propper Sándor: De nem kiszakítva!) amelyekről, azt hiszem, hogy ha Propper képviselőtársam a Házon kivül is elolvassa ezt a cikket, maga sem fogja nyugodtan azt állítani, hogy ebben nem foglaltatnak a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése elleni vétség ismérvei. Ez a cikk többek között a következőket tartalmazza. (Olvassa): »Mi ugy tudjuk, hogy a börtönökben még mindig százával sínylődnek a
