Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-518

À. nemzetgyűlés 518. ülése 1926. vadként kénytelenek ott naphosszat, heteken keresztül lődörögni, tengődni és az egyik városból a másikba menni csak azért, mert magyarok. (Éhn Kálmán : Azok a szegény munkások a bűnösök ?) Ez az, ami engem e pillanatban aggódóvá tesz s ami aggaszt már hetek óta. De nem keil külföldre mennünk. Maradjunk esak itt és nézzük azt a gazdasági leromlást és lesülyedést, amely az utóbbi hetekben bekövetkezett azóta, mióta ez a gaz ügy megtörtént és nyilvánosságra került. Látjuk, hogy azóta tömegesen zárják be a kereskedők üzleteiket. — (Lendvai István : És a Bacherek kapják a milliárdokat ! — Farkas István : S a jó keresztény kormány adja nekik ! — Pikler Emil : Miért támogatja ezt a kormányt % — L< ndvai István : Kivánok Bethlennek sok olyan támogatót, mint amilyen én vagyok ! — (Derültség.! Elnök : Lendvai István képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni, mert különben kénytelen leszek rendreutasítani. Esztergályos János : T. Nemzetgyűlés ! Becsületes iparosok, becsületes kereskedők, akik hosszú évtizedek óta becsülettel tartották fenn üzletüket és iparukat, az utóbbi időben tönkrementek, elpusztultak, be kellett zárniok üzletüket, épen ennek az irtózatos erkölcsi defektusnak következtében. Ez tehát az, ami nem teszi lehetővé részemre azt, hogy ón az előttem szóló mélyen tisztelt képviselőtársamnak gondolatát kövessem De nem követhetem túloldalon ülő többi képviselőtársamnak felfogását sem, mert hiszen, ha magát ezt az esetet nézem, az olyan irtózatos, amelyhez hasonló Magyarország történetében mégnem volt. (Lendvai István : Vörös Caruso ! (Zaj.) Ehhez hasonló gazság még nem történt a magyar becsület rovására, (iiogya János : Briand megvédte a magyar becsületet ezzel az üggyel kapcsolatban. Csak ennek a kormánynak a politikája az, amely erőszakos magatartásával, a sajtó üldözésével, az egyesülési és gyülekezési jog bilincsbe verésével teszi lehetővé, hogy a magyar közvélemény ebben a kérdésben megtehesse a kötelességét, mert meg vagyok róla győződve, hogy - annak ellenére, amit az urak a túlsó oldalon állitanak és állított az előttem szóló t. képviselőtársam is — ha a magyar közvélemény megnyilvánulása szabaddá válhatnék, ha nem kellene a magyar sajtónak attól tartania, hogy a belügyminister ur betiltja és elkobozza, (Viczián István : Bár már tiltaná ! — Zaj a szélsőbaloldalon) ha a magyar sajtónak, a tisztességes magyar újságírói gárdának nem kellene attól tartania, hogy azért, mert magát az igazságot, magukat a tényeket megirja, börtönbe kell kerülnie, a magyar közvélemény megnyilvánulna és a magyar közvélemény megnyilvánulása megsemmisítő hatással volna — mert annak kellene lennie — erre a kormányra az egész kormányzati rendszerre. Nem engedem a magyar közvéleményt lebecsülni. A magyar közvélemény nem romlottabb, mint amilyen más egészséges kulturállamnak közvéleménye. A magyar közvélemény egy hajszálnyival sem egészségtelenebb, ha szabadság van, mint például az angol közvélemény. És csak ennek a romlott, erkölcstelen közéletnek tudható be az, hogy bár ilyen irtózatos posvány és fertő van, ami megnyilvánul a frankhamisítás kérdésében, a kormány rendületlenül ragaszkodik a hatalomhoz, rendületlenül a ministeri székhez és rendületlenül akarja a hatalmat továbbra is a kezében tartani. Ez fáj nekem. (Fekete Lajos : Sokáig fog fájni magának ! — Derültség.) Azt majd bizza a tisztességes politikai erkölcsre ! (Éhn Kálmán : Majd meglátja a legközelebbi választásnál ! — Farkas István : Titkosan csak frankot hamisítanak, de a szavazás nyilt. — Hegymegi-Kiss Pál : A legközelebbi NAPLÓ. XL. évi március hó 16-án, kedden. 243 választáson Esztergályos feltétlenül bejön, ellenben Éhn Kálmánra nézve kétséges, hogy a kormány támogatni fogja-e. — Éhn Kálmán : A kormány engem 1 A nélkül is megleszek.) Legyen szabad egyetlen egy példát feleinlitenem. (Zaj balfelöl.) Elnök : Csendet kérek ! (Zaj) Ne méltóztassanak a szónokot zavarni. Esztergályos János: Tob angol iró »A parlamenti kormányrendszer Angliában« című munkájában azt irja, hogy 1721-ben Angliában Lord Cumberland ministerelnöksége idején nagy csalás történt, és az általános közérzés az volt, hogy ebben a panamában, ebben a csalásban a ministerelnök is benne van. Vád alá helyezték. A vád alól tisztázták, de dacára ennek, az angol közvélemény felháborodása arra kényszeritette Cumberland ministerelnököt, hogy a helyéről távozzék. Már most, ha erről van szó, kérdem én, nem sokkal súlyosabb, nem mélységesebb-e az a mocsár, amelyben és amelynek szélén ezidőszerint az egész magyar politikai rendszer és a kormány is benne van 1 Végtelenül csodálatos, hogy ezt nem akarja a kormány belátni, de maga az egységespárt sem. Az egységespártról ezt megértem, hiszen az elmúlt négy esztendei politikai magatartása azt igazolja, hogy ez az egységespárt, legyen szó bármilyen kérdésről, amely akár a politikai etikába, akár az általános közerkölcsbe ütközik, ezt tudva és érezve, vakon követi minden egyes kérdésben és minden lelkiismereti furdalás nélkül a kormányt. (Ellenmondások jobbfelöl.) Hogy mennyire képesek beleszuggerálni magukba és mernyire képes a kormány magába szuggerálni az ártatlanságnak érzését, mi sem bizonyítja jobban, mint a népjóléti minister urnák a legutóbbi hetekben történt egyik felszólalása, amely megdöbbentett. Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a népjóléti minister ur szép, virágos, kacskaringós magyar mondatokat tud mondani, (Lendvai István : Ejnye már no!) hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a népjóléti minister ur az ő szónoki készségével és képességével magával tudja ragadni a hallgatóságot, de megdöbbentett, amikor felállt itt Magyarország egyik magasrangu és főrangú papja, aki egyúttal a nemzetgyűlés tagja és minister is és azt merte mondani, hogy azok, akik a frankügyben teljes világosságot akarnak, akik a frankügyet száz százalékig ki akarják deríteni, akik az ország jövője, presztízse és jelene érdekében mindent napvilágra akarnak hozni, szóval, akik igazságot akarnak ebben a kérdésben, azok a kereszténységet akarják bitófára szögezni. (Barthos Andor: Nem azt mondta! — Fekete Lajos: Miért f érdit ! Az igazat mondja!) Nekem erről a helyről figyelmeztetnem kell a népjóléti minister urat, aki iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetem, hogy ha soha nem tett rossz szolgálatot a kereszténységnek, ha soha nem tett rossz szolgálatot magának az igazságnak, a magyarság jó hírnevének és érdekeinek, akkor ezzel a felszólalásával, ezzel a mondatával helyrehozhatatlanul súlyos károkat okozott. (Perlaki György: De nem mondta! — Lendvai István: Ők értenek a bitófához Szamuelly óta! Igaza van! — Pikler Emil: Holnap előterjesztjük az alkoholtilalomról szóló törvényjavaslatot!) Mi kijelentjük, hogy ebben a kérdésben nem keressük semmiféle szempontból és semmiféle vonatkozásban a vallást. Nem szándékunk a vallást belevinni ebbe a kérdésbe, sőt ellenkezően, élesen tiltakozunk az ellen, hogy bárki — legyen az akár minister — a kereszténység jelszavát... (Lendvai István közbeszól.) Elnök : Lendvai képviselő urat kérem, ne 85