Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-518

238 A nemzetgyűlés 518. ülése 1926. évi március hó 16-án, kedden. becsületének, renoméjának. (Mozgás-) Ha egy sebem van, akkor nem fogok egyszerűen ken­dőt ráborítani és azt hinni, hogy ezzel most már el van intézve ennek a gyógyítása, (Mala­sits Géza: De sokra borítottak itt kendőt!) de azt sem csinálom, hegy a sebet mélyebbre vá­gom, izgató, bántó szereket helyezek a sebre, amelyek elmérgesiük, elrontják. Azt sem fo­gom megtenni, hogy a karomat, amelyen egy kis seb van, levágjam. (Esztergályos János: De ha egész test belepusztul, akkor inkább a kart kell levágni, mint az egész testet veszé­lyeztetni!) Akkor pusztítom el, ha elmérgesi­tem, de ha gyógyirt teszek rá, akkor meggyó­gyul. (Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Lendvai képviselő urat még egy­szer figyelnieztetem, méltóztassék csendben maradni. Kénytelen leszek a képviselő urat állandó közbeszólásai miatt rendreutasítani. Erődi-Harrach Tihamér: Szükségét látom annak, hogy ezzel a kérdéssel részletesen fog­lalkozzam és pedig azért, mert Örffy igen t. képviselőtársam is ugyanezzel a célzattal szó­lalt fel és egyik sajtóorgánumban azután en­nek visszáját ugy olvastam, mintha Örffy igen t. képviselőtársam nem akarná az igazsá­got kideríteni, mintha, az igazság eltussolásá­ban ő is részes akart volna lenni. (Urbanics Kálmán: Részes leszel te is, egészen nyugodt lehetsz!) Foglalkoznom kell — a jelentés is foglal­kozák ezzel — Albrecht királyi herceg szerepé­vel is, hiszen ő is beállittatott ide, sőt Nagy Vince t. képviselő ur egyenesen megvádolja, hogy az egész franfchamisitási ügy Albrecht királyi herceg királysága érdekében történt. (Malasits Géza: Van valami igazság benne!) Méltóztassék majd az ő bizonyítékait meghall­gatni, vájjon alaposak-é. (Mozgás a szélsőbal­oldalon. — Malasits Géza: A Cserkész-Szövet­ség, a cserkész-nagytanács sok mindent 'bizo­nyít. — Urbanics Kálmán: Ez is csak gyanu­sitás!) Nagy Vince képviselő ur az 500-as számú ülésről szóló napló szerint felhozta azt, hogy Jankovich naplója szarint Jankovich be­szélt Albrecht királyi herceg királyságáról több íziben. Meg kell állapítanom, hogy a Jan­kovieh-féle naplóban nincs benne az, hogy több izben beszélt erről, hanem az van benne, hogy az ugyanakkor ott annál az illető úr­hölgynél tartózkodó Hans Mayerrel találko­zott Jankovich és akkor Jankovich vetette fel azt a kérdést. Ez volt az egész beszélgetés. A másik ilyen bizonyitéík az, hogy Hans Mayer főhercegi titkár Jankovieh-esal töb'bször ösz­szejött és vele többször beszélt. Ez a »többször« megint már csak a képviselő ur előterjesztésé­ben van meg, erre vonatkozó tárgyi adatok azonban sem az iratokban, sem a naplóban nin­csenek és csak egyetlenegy beszélgetésről van tárgyi adat. Harmadsorban a TESz kor­mányzóelnöki minősége is mint olyan bizo­ték- szerepel, amelynek alapján ebből a három elferdített tényből deriválja azt, hogy az egész kompi ott Albrecht királyi herceg érdekében történt volna. Itt újra bátor vagyok arra utalni, hogy több nyugalmat, több figyelmet, több objektivitást, a tények szigorú megítélé­sét és megállapítását kérem. Veszedelmes 'do­lognak tartom, ha olyan mederbe visszük az egész kérdést, amelyből csak sár, piszok és az ország tekintélyének csökkenése származhatik. (Zaj. — Malasits Géza: A frankhamisitóknak kellett, volna tudni, elég intelligensek! — Ha­lász Móric: Nagy az érdeklődés az egész or­szágban! — Esztergályos János: Ha nem ad­nak karzati jegyet! Azért nincsenek itt, mert nem adnak ki jegyeket! Szákit szándíékkal meg­szorítják a nyilvánosságot! — Halász Móric: Nem tudtam, hogy a képviselő uraknak csak jeggyel szabad idejönniök! — Urbanics Kál­mán: A fegyvertár saik közül egyik sincs itt! Ugy Játszik, nyilt leveleket írnak! — Ha­lász Móric: Beleunt ebbe már mindenki, le­gyünk őszinték!) Ebben a tárgykörben a sajtóban is meg­fordult az az állit ás és Györki igen t. képvise­lőtársam felszólalásában is helyet foglalt, hogy a kormány el akart tussolni mindent, nem akart csinálni semmit és ha a franciák ide nem jönnek, akkor itt Nádosy ma is országos főka­pitány lenne, Windisehgraetz a Nemzeti Ka­szinóban töltené az estéit. Szóval semmi sem történt volna. (Zaj. — Malasits Géza: Valami sok bajuk nem történt volna!) Ez megunt a té­nyek nem ismeréséből és félreismeréséből szár­mazik. (Malasits Géza: Csongrád és az erzsé­betvárosi merénylet megtanított bennünket! — Urbanics Kálmán: Félremagyarázza a té­nyeket!) Vegyük sorra a tényeket! (Klárik Fe­renc: Csak vegyük, vegyük, vannak sokan!) A franciák 1925 december 22-én jöttek elő­ször Budapestre és pedig hoztak Hágából bizo­nyos sovány iratokat. (Rakovszky Iván bel­ügyminister: 28-án!) 22-én. (Rakovszky Iváa belügyminister: Az első, sovány jelentés!) Igen, a sovány jelentés. Ez a jelöntés félrevezette a nyomozó hatóságokat. Méltóztatnak tudni, hogy Marsovszky és Mankovics hamis útleve­lekéi mentek ki és őrizetbevételük alkalmával történt első kihallgatásukkor hamis neveket is mondtak be és ugyanekkor adták ki a Somlay és Kovács neveket. December 22-án jött ez az első sovány jelentés és a rendőrség, a budapesti főkapitányság elkezdett ebbeli az irányban nyomozni. Ez a nyomozás természetesen ered­ménnyel nem járt, mert sem Somlay, sem Ko­vács nevű egyén a küldött személyleírás alap­ján megtalálható nem volt. (Malasits Géza: Közben tudták már, hogy milyen gentlemenek vannak benne!) December 28-án iött meg Be­noist rendőrfelügyelő ur a Kovács Gáspárra vonatkozó bizonyítékokkal, — ez a Kovács Gás­pár herceg Windisehgraetz komornyikja volt, aki elhelyezte a hat darab hamis ezerfrankot még az elmúlt év telén — és a táviratokkal, amelyek azonban önmagukban véve elég bizo­nyítékot nem szolgáltattak és ha a budapesti főkapitányság ezeken a nyomokon kellő ügyes­séggel, a tőle megszokott nyomozási ügyesség­gel el nem indult volna, akkor az ügy nein de­rült volna ki. (Malasits Géza: Fényesen brillí­rozott. — Klárik Ferenc: Minden bombabandi­tát kinyomoztak!) A rendőrség e sovány adatok alapján nyom­ban letartóztatta Kovács Gáspárt, megállapította, hogy ezek a táviratok, amelyeket Budapestről küldöttek épen abból a célból, hogy ezeket a cin­kosokat a t°vábbi cselekményektől visszatartsa, Rábától származnak, és ennek következtében tör­tént azután Rába letartóztatása. Már 31-én. tehát 3 nappal később, a kormány erélyes lépéssel el­rendelte Windischgraetznek háziőrizetbevételét, annak dacára, hogy Jules Emmery kijelentette, hogy neki még nincs semmi adata és csak ezután történt az, hogy amikor Windiscbgaetz már őrizetbe volt véve, Jules Emcrrv előállott a főkapitányságon azzal, hogy már J924-ben jelen­tette a nizzai rendőrség azt,- hogy Windisehgraetz foglalkozik ezekkel a machinációkkal. Ehhez kapcsolódik a másik bizonyítási anyag, a táviratok kérdése, A táviratokról sokat hallót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom