Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-517
À nemzetgyűlés 517. ülése 1926. évi március hó 2-án, kedden. 205 Még egyet legyen szabad a szélsőbaloldaltól kérdeznem: vájjon kitől várhatják az urak a konszolidációnak nagyobb mértékét, mint attól a Bethlen Istvántól, akinek azt 90%-ban sikerült elérnie? Hát el méltóztatnak képzelni, hogy a nemzetgyűlés — teljesen őszintén beszélek — és az ország mai mentalitása mellett egy változás nem jobbrafordulást jelentene? Ha az urak szerint Bethlennek nem volt elég erélye ahhoz, hogy leszámoljon az egyéni akciókkal, azt hiszik az urak, hogy más embernek nagyobb erélye és hatalma lesz ebben a tekintetben? Ne méltóztassana'k magukat ilyen politikai lidércfénytől elcsábbittatni. De ha meg is tudom érteni, hogy a szélsőbaloldal ezt az alkalmat arra használja fel, hogy a maga politikai elveinek megfelelő engedményeket és a konszolidáció terén további haladást eszközöljön ki, nem tudom megérteni ezen az oldalon őrgróf Pallavicini Györgyöt. (Rakovszky István: Most te kapsz!) Nem kap ki. Tudom, hogy őt hazafias szándékok vezetik. Nem tudom megérteni az ő eljárását, mert azt nem tételezem fel róla, hogy amikor Bethlen Istvánnak erős kezére Genfben a nemzet érdekében van szükség, amikor annak az erős kéznek nem szabad reszketnie, amidőn Briand-nal és Chamberlainnel kezet fog. ezt a kezet akarná reszketővé tenni. Nem hiszem, hogy őrgróf Pallavieini György képviselőtársam ezt akarná. Én azt hiszem, — bizonyosan nem tudom — hogy talán el akarja terelni a figyelmet arról, hogy tulajdonképen Windischgraetz, a frankbotrány hőse. milyen bokrokból származik, melyik politikai elvhez állott közel. Micsoda váddal méltóztatnék jönni, ha ő az egységespártnak volna a tagja?! így aztán megértem azt is, hogy a »Magyarság« cserbenhagyta Windischgraetz herceget és kijelentette róla, hogy sohasem volt legitimista. Elhiszik-e igen t. képviselőtársaim, hogy azok az eszmék, amelyeket őrgróf Pallavieini György képviselőtársam hivatva van képviselni és akar képviselni, talán a magyar nemzetnek a romantikus felé hajló nagyon becsületes lelkületében gyökeret is találhatnak? Az urak a legrosszabb szolgálatot teszik a legitimizmus eszméjének s hivei nem köszönik meg Andrássynak és társainak azt az eredményes munkát, amelyet a legitimizmus érdekében kifejtenek. Én egypár virágot akarok a távozó ministerelnöknek átnyújtani. (Rakovszky István: Igen helyes: távozó ministerelnök!) Ma ő még az egységespárt embere, holnap reggel 7 órától kezdve pedig a magyar nemzet képviselője. Ne méltóztassanak erről elfeledkezni. Én arra kérem a ministerelnök urat, ne gyengítse a maga erélyét, hatásos működését ezekkel a támadásokkal. Magyarországon a politikai szerep mindig hálátlan mesterség volt. (Eckhardt Tibor: Petrichevich mást mond!) Az azonban egészen példa nélkül való, hogy nehéz időikben egy az ellenzék szerint ingadozó kormány iránt a bizalom tömeges jelenségei nyilvánulnak meg. (Folytonos nagy zaj. — Propper Sándor: Tizenötesztendős önkormányzatok részéről! — Esztergályos János: Kisbiróval doboltatták az országban!) A másik kérés, amelyet a ministerelnök úrhoz intéziek', olyan, hogy abban, azt hiszem, az ee'ész nemzetgyűlés osztatlanul részt fog venni. (Zaj. — Propper Sándor: Bessenyey képviselő ur menjünk a választók elé!) Maga nem mer az én választóim elé menni, mert agyonverik. (Propper Sándor: Ne mondja azt, nem arról van szó, gyerünk választani! — Farkas István: Tehát terrorral választanak!) Igen t. uraim . . . (Propper Sándor: Maga eljöhet az én választóim közé, meghallgatják magát! Beinvitálom, hogy jöjjön el! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Bessenyey Zénó: Propper igen t. képviselő ur, (Folytonos nagy zaj.), nekem nem nagy gyönyörűség önnel vitatkozni. (Propper Sándor: Én garantálom a testi épségét! — Nagy Vince: Ö biztositja, hogy meghallgatják, ön pedig agyonveréssel fenyegeti. — Propper Sándor: Hány választója van? Nekem tizennégyezer választóm van ! — Nagy zaj.) Elnök: Propper Sándor képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. (Folytonos nagy zaj. — Propper Sándor: Fejemmel garantálom, hogy nem lesz baja!) Bessenyey Zénó: Nagyon szeretném, ha teljes ünnepélyességgel a nemzetgyűlés egésze egy pillanatra csendben lenne. (Zaj a hal és szélsőbaloldalon.) Nem a gróf úrra akarom mondani, hanem a kisebb nevelésű urakra. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Saly Endre: Szemtelen fráter! — Propper Sándor: Maga neveletlen! Tudja? — Nagy zaj és élénk derültség a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Farkas István: Finom úriember! — Saly Endre: Szemtelen fráter! — Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán.) Csendet kérek! Bessenyey Zénó képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Nagy zaj. — Rakovszky István: Helyes!) Bessenyey Zénó: T. Nemzetgyűlés! Sajnálom, hogy elragadtattam magamat, de ezt az állandó közbeszólások okozták. (Folytcnos nagy zaj. — Nagy Vince: Hoigy hallgatták meg Prop pert?) Sajnálom, hogy a mélyen t. baloldallal kapcsolatosan egy pillanatra közbeszólásai folytán elragadtattam magamat. Utolsó szava felszólalásomnak . . . (Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán. — Nagy Vince: Propper pel szemben ugyanez az eljárás volt! — Csontos Imre: Szegény, megjárta! — Esztergályos János: Az egész idő alatt tehenekre kellett gondolni, amig beszélt a napirendhez! — Rubinek István: Ne gondoljon mindig magára!) Utolsó szava felszólalásomnak az, amelyet a külföld felé szeretnék mondani. (Nagy zaj a, bal- és a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Hagyjuk ezt! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Köszönjük szépen!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A képviselő ur beszédideje lejárt, kérem szíveskedjék beszédét befejezni. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Üljön le! Isten önnel!) Csendet kérek! Bessenyey Zénó: Az elnök ur napirendi javaslatát ajánlom elfogadásra. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Horváth Zoltán képviselő ur napirendi indítványát Írásban nem adta be és igy az nem lévén házszabályszerű, arra a kérdést nem teszem fel. Kérdem, méltóztatnak-e tehát az elnöki napirendi javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnök nanirendi javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Hoch!) A Ház az elnöki napirendi javaslatot fogadta el. Rakovszky István képviselő ur személyes kérdésben kért szót. (Rakovszky István: Én? Köszönöm.) Nem kivan a képviselő ur felszólalni? (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Elfelejtette!)
