Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-517
1?2 A nemzetgyűlés 517. ülése 1926, val való ebédelés után miféle cikket irt? (Ugy van! a jobboldalon, középen és a balközépen. — Taps a jobboldalon és középen.) Nem most mondom először, régi meggyőződésem az. hogy a magyar közéletnek úgyszólván centrális problémája a sajtó kérdése. Mert én azt az embert, aki csak az újságból tud magának információt meríteni, azt az egyszerű szegény embert, akit a sajtó félrevezetett,, nem tudom hibáztatni, nem tudom felelősségre vonni. Nekem az az álláspontom ebben a kérdésben, — és talán először hivatkozom rá életemben — amit annakidején a háború alatt igazságügyminister korában Vázsonyi képviselő ur hangoztatott hogy inkább belelövök a papirosba, mint az emberbe, és én azzal a sajtóval szemben, amely nem tudja a nemzeti érdeket megvédelmezni, nem tudok közömbös lenni akkor, mikor nemzeti érdekről van szó. (Propper Sándor: A frankhamisítás nem nemzeti érdek! — Dobóczky Dezső: Legyalázása a nemzetnek, amit maguk csinálnak! — Urbanics Kálmán: Nem kapnak ügyvédi honoráriumot, ne csavarjak ki itt is az igazság nyakát! — Horváth Zoltán: A frankhamisítás védelme nem nemzeti érdek! — Urbanics Kálmán: De nemzeti érdek, hogy ne sározzuk be az országot! Ezért nem kapnak ügyvédi honoráriumot!) Én ugy érzem, hogy magam részéről mindig megtettem kötelességemet ebben a tekintetben. Emlékszem,, sajtófőnök koromban miféle javaslatokat tettem. (Farkas István: Szomorú korszak volt! Diszkreditálta a Magyar Távirati Irodát!) Mikor, mint nemzetgyűlési képviselőnek először volt alkalmam itt beszélni, legelső javaslátom a hazaáruló sajtó betiltására irányult, és én a magam részéről csak sajnálom hogy annakidején és azóta is a magyar kormány nyugodt, békés időkben nem talált alkalmat arra, hogy leszámoljon a nemzet ellenségével, amely minden alkalommal, mikor erre mód kínálkozik, a nemzet érdekeit sárba tiporja, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A Szózat! — Malasits Géza: A Szózatról beszéljen! — Propper Sándor: Szegyei je magát, hogy újságíró ilyent mond!) Én a magam részéről csak sajnálom, hogy a kormány akkor, amikor erre alkalma és módja volt, nem járt el kellő eréllyel a sajtóval szemben, mert elsmerem, ma nehéz helyzetben van a kormány és ma a tussolás látszata nélkül nehéz volna neki ezzel a sajtóval szemben eljárnia. De azt kérdezem önöktől, igen t. túloldalon ülő többség, hajlandók lesznek-e Önök annak idején a konzekvenciákat levonni, amikor a nemzet előtt ez a kérdés elintéztetett, hajlandók lesznek-e legalább a jövőben gondoskodni arról, hogy ha a nemzet a legnehezebb helyzetbe kerül, ne álljanak mögötte olyan ellenségek, akik hátulról, orozva megtámadják. Hogy mekkora már az elkeseredés, arra nézve bátorkodom rámutatni arra a beadványra, amelyet a Világ betiltása kérdésében Papp Antal címzetes érsek, munkácsi görögkatolikus püspök vezetése alatt az elszakadt részeknek számtalan kiváló és vezető pozíciót betöltő magyarja intézett a kormányhoz, amely megkeresést azóta a nemzeti gondolkodású egész társadalom magáévá tett és Székesfehérvár épen a napokban emelt határozattá. A Világ ellen azt a súh^os vádat emelik, (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Miért nem gyűjt a Szózatnak előfizetőket!) hogy az elszakadt részeken demoralizálja, tönkreteszi a magyar társadalmat, mert csak a Világot és a Népszavát engedik be a megszállt területekre. évi március hó 2-án, kedden. (Állandó zaj balfelől. — Propper Sándor: Éljen a sajtószabadság! — Pikier Emil: Ha megpukkadnak, akkor is éljen!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Viczián István: A kommün alatt volt sajtószabadság! — Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor és Klárik Ferenc közbeszól.) Propper Sándor képviselő urat rendreutasítom! Klárik Ferenc urat hasonlóképen rendreutasítom. Eckhardt Tibor: Súlyos jelenség, amikor a közéletnek számos nagytekintélyű tagja egy érsekkel az élén kénytelen komoly intő szavával a kormányhoz fordulni és felhívni a figyel met arra, hogy tegye meg kötelességét. (Horváth Zoltán: A másik nagytekintélyű püspök meg esküt vesz ki! — Esztergályos János: Zadravetzről beszéljen! A második Kapisztránról! — Állandó zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a jobboldalon: Olaszliszkáról beszéljenek! — Farkas István: Olaszliszka és Nádosy egy! — Viczián István: Nagyon levetették az álarcot! — Propper Sándor: Mi az, mozikommunizáló ? !) Elnök: Csendet kérek! (Folytonos zaj.) Kérem a képviselő urakat, tessék csendben maradni! (Saly Endre: Kövezi az utat Genfbe! — Farkas István közbeszól!) Csendet kérek! Farkas István képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani! Méltóztassanak csendben maradni! (Állandó zaj a szélsőbaloldalon.) Esztergályos képviselő urat hasonlóképen rendreutasítom! Eckhardt Tibor: Súlyos jelenség egy nemzet életében, amikor a társadalom kénytelen a kormányt figyelmeztetni a nemzet létérdekeinek védelmére. (Nagy zaj. — Saly Endre: A frankhamisitók és gyilkosok társadalma!) Elnök: Csendet kérek! Eckhardt Tibor: Az a sokat hangoztatott jogrend csak akkor stabil, csak akkor állandó és csak akkor van jól megalapozva, ha az erkölcsi renddel és a nemzet érdekével egybevág. Az a jogrend, amely a nemzet érdekét megvédeni nem tudja, tartós és állandó nem lehet, mert egy élni akaró nemzet kell, hogy megteremtse magának azt az utat, amelyen életérdekeit megvédelmezheti. (Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Saly Endre: Hamis frankokkal! — Graeffl Jenő: Akinek a háza ég, az kiabál! — Ellenmondások a szélsőbaloldalról, — Horváth Zoltán közbeszól.) Sokszor mondta már ezt a képviselő ur, de ajánlom, méltóztassék ezt az együgyűséget elhag-yni. (Pikier Emil: Majd ha lemond Bethlen! — Felkiáltások jobbfelől: Ez az!) Elnök: Csendet kérek! Eckhardt Tibor: Még egy másik jelenségre is fel akarom hivni a figyelmet, amely lényegében a nemzet érdekei ellen való vétség tekintetében egy elbírálás alá esik a sajtó magatartásával. Ez a magyar korona ellen január első felében megkísérelt kontremin. (Propper Sándor: Feingold csinálta?) Láttuk Franciaországban, hogy a francia frank leromlása dacára a francia frank mérhetetlen nagy zuhaidején is az árak nem emelkedtek, a francia tőzsde bizakodó, a francia közgazdasági élet erőtényezői nem engedik át magukat defaitista hangulatnak, hanem kitartanak a francia értékek védelme mellett. Január első felében a budapesti tőzsdén hatalmas ostrom indult meg a magyar korona megkontreminálására és kizárólag csak a Magyar Nemzeti Bank erőteljes fellépésén múlott, hogy a nemzet érdeke ellen intézett ez a gyalázatos merénylet összeomlott. Azt hiszem, nem vagyok