Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.

Ülésnapok - 1922-515

A nemzetgyűlés 515. ülése 1926. mert felülmaradt az ügy, amelyben az igazság az ő részén volt. Pedig a többség a másik olda­lon volt. Volt egy időszak a magyar politikában, amikor bebizonyithatólag ismét Vázsonyi Vil­mos volt az, aki erő-sebben foglalt állást Ká­rolyi Mihállyal szemben, mint sokan, akik ki­fejezeten keresztény alapon álltak. Ez igazság, ezt megváltoztatni nem lehet. És volt azután ismét egy időpont, amikor joggal állíthatta és elmondhatta Vázsonyi Vilmos, akit ma nem­csak a keresztény sajtóban, hanem sokszor a nem keresztény sajtóban is ugy állítanak be, mint kissé destruktiv embert, — igen, a ke­resztény sajtóban nagyon destruktívnak, a má­sik sajtóban a sorok között szintén némileg ár­talmasnak — hogy volt egy idő, amikor ő az esküjével nem bánt ugy, mint mások a patto­gatott kukoricával. (Ugy van! Ugy van! He­lyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Eny­nyit tartottam szükségesnek megállapítani. (Pikier Emil: Meskó ezt nem birja hallgatni! — Meskó Zoltán: Tudtam, hogy mire lyukad ki, a legitimizmusra! — Esztergályos János: Fregoli, mehet! — Zaj. — Elnök csenget. — Pikier Emil: Az esküszeg*és keresztényi dolog? — Berki Gyula: A forradalmat nem Bethlen idézte fel! — Rakovszky István: Ellenzéken ül, hogy az ellenzéket hátbatámadja! Tessék oda­menni a másik oldalra! — Meskó Zoltán: Ott ülök, ahol akarok! Nem kértem engedélyt a képviselő úrtól! — Rothenstein Mór: Egész jó íiguráns! — Meskó Zoltán: Móric, magától sem! — Nagy Vince: Tessék odaülni a kormány mögé! — Rakovszky István: Ismerjük ezt a já­tékot! — Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbal­oldalon.) Aki a törvényekhez ragaszkodik, aki be­csületes meggyőződése szerint igazságos ügy mellett küzd, annak, ha van lojalitás, ha van a politikában fair eljárás, ilyen támadásban nem volna szabad részesülnie olyan oldalról, amely oldalon épen ezek az erősségek nincse­nek meg olyan mértékben, mint nála, az egész múltjában, — nyíltan megmondom itt — az igazság szolgálatában nagyon sokszor némi Don Quijote-szerüséggel küzdő Vázsonyi Vil­mosban, aki talán nem veszi rossz néven, nem ért félre, ha én ezt ugy értem, hogy ez a küz­delme gyakorlati célt, eredményt nem mindig ért el. (Egy hang balfelől: Mint ahogy az igaz­sáp melletti harcban megtörténik! — Nagy Vince: Azért Vass minister ur a Polgár első előfizetője volt!) Csak annyit jegyzek még meg, hogy a nép­jóléti minister urnák ez a megállapitása, (Zaj « joboldalon.) ez az anatéma mindazokra, akik valamit el mernek mondani, kvázi si quo dixe­rit, anathema sit, eszembe juttat egy másik szo­ciológiailag megállapított tényt. Egy angol utazónak, Captain Parkernek utazásairól adott leírásában olvasom, hogy a Fidsi-szigeteken van egy néptörzs, amelynél az a szokás, hogy ha többen mennek együtt s az élen menő megbot­lik, mindenkinek az egész sorban meg kell bot­lania, (Élénk derültség és taps a bal- és a szélső­baloldalon. — Szomjas Gusztáv: Mi ÊIZ, cl vad­embereknek tapsolnak! Nagyszerű! — Felkiál­tások a bal- és a szélsőbaloldalon: Nem, a frank­hamisitóknak! — Rakovszky István: Nem, a Fidsi-embereknek!) és aki nem botlik meg, leg­alább mesterségesen, azt megverik. (Zaj. — Nagy Vince: Aki itt nem hamisít frankot, azt megverik! — Pikier Emil: Aki nem hamisít frankot, az hazaáruló! — Propper Sándor: A kötelező botlás! — Berki Gyula: Kérünk hor­dót! — Propper Sándor: Kérünk törvényjavas­lta február hó 27-én, szombaton, 113 latot a kötelező botlásról! — Pikier Emil: A kötelező frankhamisításról! Nem magyar em­ber, aki nem hamisít frankot! — Nagy Vince: Általános titkos frankhamisítás! — Halljuk! Halljuk! Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha különvéleményem következtetésében nem jutok arra a konklúzióra és nem fogadom el azt az eredményt, amelyet a kisebbségi véle­mény képvisel, ezt azért teszem, mert ugy a többségi, mint a kisebbségi véleményt többé­kevésbé homokra épült kártyavárnak tartom. (Mozaés a jobboldalon. — Egy hang jobbfelöl: Kiváló jogászi munka homokra épitvef — Varsányi Gábor: Halljnk csak, kezd érdekes lenni! — Rassay Károly: Ebben igaza van! — Hallmk! Halljuk! a bál- és a széhőbhloldalon. — Pikier Emil: Teleki Pál főbűnössége tegnap derült ki! Ő hálózta be Windischgraetzet és Nádosyt! — Halljuk! Halljuk! a bal- és a szél­sőbaloldalon. — Nagy Vince: A ministerelnök tudta már régen!) Az a kiváló jogászi vélemény, amint t. kép­viselőtársam némi gúnnyal minősiti, korlá­tozva volt az adatok, az alap tekintetében, an­nál az egyszerű oknál fogva, mert a bizottság többsége a lojalitás nagymérvű gyakorlásával elzárkózott a bizonyítás elől. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Esztergá­lyos János: Hatvannál több előterjesztést visz­szadobtak! — Szomjas Gusztáv: Ha tíz eszten­deig tartott volna akkor is ezt mondták volna!) Azt indítványoztam, hogy még ministereket is hallgassunk meg. Indítványoztam Csáky mi­nister ur meghallgatását. Indítvány történt arravonatkozóan hogy (Vázsonyi Vilmos: Ká­rolyi Imrét és Pallavicinit!) Károlyi Imre és őrgróf Pallavicini György meghallgattassék, de volt indítvány ministerek további meghall­gatására, gróf Bánffy Miklós volt külügymi­nister és mások meghallgatására. Voltak más inditványok is nem szükséges felsorolnom eze­ket, méltóztassék utánanézni a naplóban, talál­nak ott még eleget. Többek között én indítvá­nyoztam Marinovich főkapitány meghallgatá­sát, Sztrache főügyész meghallgatását. (Pikier Fmil: Miért olyan kíváncsi a képviselő ur? — Csontos Imre: Miért nem az egész magyar nemzetet citáltatta meg az ur? Majd vallott volna! Tisztában volt az ilyen politikával, mint a magáé! — Zaj a bal- és a szélsőbalolda­lon. — Vázsonyi Vilmos: Szakember! — Nagy Vince: A malom alatt intézték el, hát szakem­ber! — Csontos Imre: Tisztában van ezzel az agrárérdekkel, nagyon tisztában van a magyar nép!) Azt hiszem, a képviselő ur politikájával nagyon tisztában ^ lesz a választóközönség, amelynek érdekeit és agrárszempontjait annak a programúinak olyan szép és alapos betartá­sával képviseli, (Csontos Imre: Vagyok olyan, mint az ur, biztosan!) hogy itt a Ház előtt el­ismeri, hogy: igy szavazok, de ott az igazság! (Zaj. — Csontos Imre: Mindig igazat adok an­nak, akinek igaza van de nem adok annak, akinek nincs igaza ! — Kita jka Lajos: A Fidsi­szigeti molnár! — Zai. — Derült sêa a szélső­baloldalon. — Halljuk! Halljuk!) "Én elsősor­ban nem is képviselőtársamnak akarok argu­mentálni. (Derültség a baloldalon.) Azután nem történt meg Baross Gábor meghallgatása sem, nem történt meg mások meghallgatása sem és az egész, ami a bizott­ság előtt lefolyt eljárásból kialakult, nem más, mint szívességi nyilatkozatokra alapitett tény­állás. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbal­oldalon.)lEzt hangsúlyozom ismét, hogy szíves­ségi nyilatkozatokról volt szó, mert előfordult, hogy az igazságügyminister ur nem nyilatko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom