Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-514
 nemzetgyűlés 514. ülése 1926. (Szabó Sándor: Ez a frankhamisitás fotográfia utján, a másik hamisitás pedig klisék utján történt!) Ez. a két cselekmény egy. Ezt bizonyítja hereeg Windischgraetz Lajosnak és Nádosy Imrének a vallomása is. Nádosy elismeri, hogy 1922-től kezdve benne van ebben a dologban! Akkor, mikor Rába Dezső vallomásáról volt szó, akkor, mikor e vallomást kellett megerőtleniteni, s akkor az urak mint teljes határozott bizonyítékot állitották be Nádosy és Szörtsey vallomását, azét a Nádosyét és Szörtseyét, akik eddig az ügyben vagy hazudtak, vagy tagadtak. Akkor tessék elfogadni Nádosy vallomását a tekintetben is, hogy ez a bűncselekmény 1922-ig nyúlik vissza. A ministerelnök Genfbe eltávozván, a frankhamisitók megtették a szükséges lépéseket a hamis frank értékesítésére. Ki is utaztak. December 15-én — tehát Bethlen István ministerelnök hazajövetele után — a magyar külügyministeriumhoz hágai követünktől értesítés jött, hogy Jankovichot lefogták hamis frankok miatt. A külügyministerium botrányos felületességgel rögtön visszatáviratozott, hogy Jankovich jóhiszeműsége feltételezendő és küldetése fennáll. Ha a ministerelnök ur ministertársaival vagy Vass József helyettes roinisterelnökkel közölte volna, hogy mi volt a küldetés, (Erődi-Harrach Tihamér : Jankovich szerepe akkor még tisztázatlan volt!) ha a ministerelnök, vagy a külügyminister ur erről tudott volna, akkor ilyen gyorsan nem adták volna meg a választ és a külügyministerium sokkal óvatosabban járt volna el. (ErődiHarrach Tihamér: A harmadik táviratról tessék szólani!) December 17-én jelentette KhuenHéderváry Sándor gróf a ministerelnök urnák, hogy a frankhamisitási ügyben milyen letartóztatások történtek. A ministerelnök ur december 17-én fogadta Nádosy Imrét, aki akkor bevallja,— a ministerelnök ur állitása szerint — hogy a köteles gondossággal nem járt el. Mindezekre, jóllehet már Nádosy Imrére nézve adatok is vannak, az összes intézkedés ez: december 18-án a belügyminister ur megbizatik egy privát-nyomozással. Ennek a privátnyomozásnak eredménye — sajnos, az időm rövid, tehát csak röviden mondhatom el (Klárik Ferenc: Majd én elmondom!) — a következő: December 26-án a belügyminister saját lakásán együtt tárgyalt Nádosyval és herceg Windischgraetzcel. Ugyanekkor már szóbakerült a Térképészeti Hivatal is. A minister ur saját maga elismerte, hogy ezt a tárgyalási anyagot a rendes nyomozó hatósággal, a budapesti államrendőrség főkapitányával nem is közölte. Az ügyben csak akkor történik erélyes intézkedés amikor a franciák december 31-én követelőleg lépnek fel s megjelölik Nádosy Imrét és herceg Windischgraetzet és követelik letartóztatásukat. (Pesthy Pál igazságügyminister: Semmiféle lépés és követelés nem történt!) Ennek a privátnyomozásnak a következménye az, hogy Nádosy Imre és a belügyminister ur között közönséges alkudozás folyik. (Rakovszky Iván belügyminister: Mire?) Nádosy Imrének hazafias^ érzésére hivatkoztak ahelyett, hogy rendőrségünknek szabad eljárást biztosítottak volna és ha a ministerelnök nem ült volna rá ennek az ügynek nyomozatára, Nádosy már rég ott lett volna, ahol kellett, volna lennie és a bűncselekmény elkövetésére való összes szövetkezés megakadályoztatott volna. Ennek a privát nyomozásnak a következménye volt az, hogy végül a belügyminister Nádosy Imrét Windischgraetz meggyőzésére és kapacitáláévi február hó 26-án, pénteken. 101 sara saját autóján viszi fel a pénzügyministeriumhoz. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Kapacitálták, hogy egyezzék bele! — \ ázsonyi Vilmos: November 30-án!) Nem kellet ebben a tekintetben nyomoztatni, t. minister ur, tény az, hogy november 30-án Nádosy kiadta Windischgraetz herceg nevét báró Prónay Györgynek. Egyáltalában, ha ebben a tekintetben szabadon hagyták volna lefolytatni az eljárást, akkor a december 15-től december 31-ike közötti szomorú intervallum nem állott volna be. Sajnos, az idő előrehaladottsága miatt ennek az ügynek minden részletével foglalkozni nem tudok. De ebben a tekintetben pótolni fogják azt, amit én nem mondhattam el azok a t. képviselőtársaim, akik a vizsgálóbizottság működésében szintén résztvettek. Méltóztassék megengedni, hogy a magam részéről a végső konklúziókat vonjam le. (Halljuk! Halljuk!) A kormány ebben az ügyben csak egyetlen egyben következetes: hazaárulással vádolja azt az ellenzéket, amely a frank-ügyben teljes világosságot, igazságot és a konzekvenciák teljes levonását kivánja. Itt a nemzetgyűlésen hallunk szólamokat minden oldalon, hogy a frankhamisítást elitélik. Kérdem, ez a frankhamisitási-ügy olyan fekély, hogy ezt a kalandorpolitikát, ezt a bűnt a nemzet testéből végre ki kell irtani 1 Ha ily fekélynek tartják, akkor csak egy mód van, tessék eltávolítani ezt a kormányt is. (Zajos helyeslés és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Ugy van! Lemondani! — Zaj jobb felől.) Mert ameddig ez a kormány itt van, a frankügy politikai hátterének helyes kivizsgálása, a teljes világosságderités, a bűnügyi vizsgálatnak pártatlanul, teljesen szabadon való lefolytatása és az összes bűnösök összefogása nem lehetséges. (Baticz Gyula: Tekintet nélkül a rangra! — Szabó Sándor: Helyes, kérem! Elég szép példák vannak! — Vázsonyi Vilmos: Mert muszáj!) Mi Európa szégyenpadján vagyunk, ártatlanul hurcolják meg ezt a nemzetet brutális hibák miatt és azért, hogy egyes rosszul sáfárkodók a helyükön maradhassanak. (Mozgás és ellenmondások jobbfelől.) Az én meggyőződésem szerint nem ülhet helyén az a kormány, amely a frankhamisitás piszkától maszatos lett. (Ugy van! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Mocsár, piszkos, ronda mocsár!) Teljes tisztelettel kérjük a többségi pártot, méltóztassék a konzekvenciákat minden irányban levonatni. (Egy hang jobbfelől: De maguk is!) Kérjük ezt azért, mert a mi meggyőződésünk szerint itt az utolsó óra az ország tisztességének megmentésére, mert mindennek lényege a morál és ez az ország is csak erkölcsi alapon állhat meg. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Lendvai István képviselő ur Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur beszéde közben egy, a parlamenti illemet sértő kifejezést használt, amelyet nem ismételhetek meg. Ezt a gyorsirói jegyzetekből most konstatálván, a képviselő urat utólagosan rendreutasítom! Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és megteszem előterjesztésemet legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 27-én. szombaton délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: a frankhamisitási bűnügy politikai hátterének kivizsgáló*
