Nemzetgyűlési napló, 1922. XL. kötet • 1926. február 23. - 1926. március 23.
Ülésnapok - 1922-514
102 Ä nemzetgyűlés 514. ülése 1926, évi február hó 26-án, pénteken. Jására kiküldött parlamenti bizottság- eljárásá, nak befejezésérőlés eredményéről szóló jelen.tésének folytatólagos tárgyalása. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e napirendi indítványomhoz hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az indítvány- és interpellációs könyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy előbb az inditványkönyvet szíveskedjék felolvasni! Petrovies György jegyző: Az indítványkönyvben ujabb bejegyzés nincs! Elnök: Mielőtt az interpellációs könyvet felolvastatnám, jelentem a t. Háznak, hogy Farkas István és Kabók Lajos képviselő urak interpellációkat jegyeztek be az interpellációs könyvbe, minthogy azonban interpellációjuk szövegét az előirt időig írásban nem nyújtották be, azok tárgytalanok és töröltetnek. Most pedig kérem a jegyző urat, hogy az interpellációs könyvet felolvasni szíveskedjék! Petrovies György jegyző (olvassa): »Farkas István — az összkormányhoz: a gyülekezési jog tárgyában.« Elnök: Ezzel kapcsolatban jelentem a t. Háznak, hogy Farkas István képviselő ur hozzám intézett levelében közli, hogy holnapra halasztott interpellációját nem a holnapi, hanem az azután következő legközelebbi interpellációs napon kivan ja megindokolni. Tudomásul vétetik. A pénzügyminister ur kíván szólani. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Van szerencsém az 1926/27. évi állami költségvetést indokolásával együtt beterjeszteni. Tisztelettel kérem annak szétosztását és az osztályok mellőzésével a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. Egyúttal tisztelettel bejelentem a Háznak, hogy költségvetési beszédemet, tekintettel arra, hogy a pénzügyi tárgyalások Genfben a jövő héten megindulnak, azok befejezte után fogom elmondani. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A költségvetés szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel Avégett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Jelentem a t. Háznak, hogy a külügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott kereskedelemügyi minister ur a holnapi ülésen, a napirend megállapítása után írásbeli választ ad Rakovszky István képviselő urnák február hó 24-én előterjesztett interpellációjára. Tudomásul vétetik. Most pedig a tegnapi bejelentésem értelmében a pénzügyminister ur válaszolni fog Gaal Gaston képviselő urnák a folvó hó 24-én előterjesztett két rendbeli interpellációjára. A pénzügyminister urat illeti a szó. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Gaal Gaston igen t. kénviselőtársam szerdán két interpellációt intézett hozzám; az egyik a földadóra, a másik pedig a házadóra vonatkozott. Az igen t .képviselőtársam elsősorban egy elvi álláspontot foglalt el, azt, hogy azok a rendeletek, amelyek az 1924 : IV. te. alauján adattak ki, tulajdonkénen törvény ereiével nem bornak. Indokolását ő arra alapítja, hogy a km-mánvnalr csak akkor volna jogában ilyen rendeleteket kiadni, ha az államháztartás egyensúlya helyre nem állott volna. Hivatkozott egyúttal a képviselő ur arra. hogy az államháztartás nemcsak helyreállott, hanem lényeges feleslegeket is mutat. Ebben igazat adok a képviselő urnák, de" két körülményre rá akarok mutatni. Sajnos, nem rendelkezünk annyi felesleggel, mint amennyit — 170 milliót ^—a képviselő ur emiitett; a felesleg ezt az összeget meg sem közelíti. Azért az a kérésem, hogy méltóztassék az adatokkal kissé csínján bánni. Elnök: Kérnem kell a minister urat, méltóztassék hangosabban beszélni, mert sem én, sem a gyorsírók nem vagyunk abban a helyzetben, hogy hallhassuk á minister ur beszédét. Bud János pénzügyminister: Az adatokkal tehát megfelelő óvatossággal kell bánni. T. képviselőtársam szerdai interpellációjában a föld megterheléséről idézett egy pár adatot; ezek szerint véletlenül tiz hold adóját egy holdra vitte át. Ez tévedés volt, amit azonban rektifikált a képviselő ur. A feleslegnél is a dupláját mondja a képviselő ur annak a feleslegnek, amely az 1924/25. költségvetési évben tényleg előállott. Figyelmeztetem t. képviselőtársamat arra, hogy az 1924 : IV. te. alapján kiadott rendeletek, amennyiben azok a 33-as bizottság által is elfogadtattak, teljes törvényerővel bírnak. Már most felhívom a figyelmet arra, hogy azt a rendeletet is. amely a földadót szabályozta, a 33-as bizottság letárgyalta. Egy szempontot azonban szem elől téveszt az igen t. képviselőtársam. Az állami bevételek és kiadások mérlege a szanálási tervezetben 17.000-res szorzószámon épült fel. Mikor tehát át kellett a költségvetést vinni az aranyértékre, akkor a 17.000-res szorzószámból kellett kiindulni. Ez a kérdés Genfben is tárgyaltatott és ott megállapodtunk a 17.000-res szorzószámban, majd pedig a korona stabilizálódása után a 14.500-asban ugy azonban, hogy ez semmi körülmények között a bevételek csökkenését nem idézheti elő. Nehéz helyzet előtt álltunk, mert amig & többi bevételi tétel papirkoronában volt kiszámítva és az uj számitás magától átment az életbe, addig ennek átvitele a gyakorlatba a földadónál lehetetlen volt. Tulajdonképen semmi egyéb nem történt, minthogy az egész vonalon, a jövedelemadónál, a társulati adónál és ennek következtében természetesen a földadónál is a régi állapotok tartattak fenn, amennyiben sehol csökkenés nem következett be. De még valami másra is fölhívom t. képviselőtársam figyelmét. Nem akarok messzemenőleg foglalkozni a kérdéssel, nem akarok kitérni arra, hogy vájjon helyes-e elbírálni, hogy a kataszter jó-e vagy nem, de egy kétségtelen, hogy az élet a kataszter elkészítése óta egy évtizeddel előbbre ment. Kétségtelen, hogy az egy évtized alatt történt eltolódás (Gaal Gaston: Jobb!) aranyértékben legalább is 40 percentesnek felel meg. Megoldást lehetett volna tehát keresni abban az irányban is, hogy vájjon a kataszteri tiszta jövedelmek nem szorulnak-e revízióra. Meg vagyok győződve, hogy ha tárgyilagosan akarjuk a kérdést megítélni, senki sem meri azt mondani, hogy a régen megállapított kataszteri tiszta jövedelmek a való életnek megfelelnek. Igenis nagy ellentétek vannak az országban. (U.ay van! balfelől ) Én tudom, hogy vannak területek, — Sopron, Békés — ahol lehetetlen kataszteri tiszta jövedelem alapján adót fizetni; de tessék a Dunántúlra. Baranyára is nézni, ahol átlag kétkoronás kataszteri tiszta jövedelmek vannak, ott senki sem mondhatja, hogy a kataszteri tiszta jövedelem túl magasan van megállapítva. Kétségtelen tehát, hogy ha nem volna olyan nehéz kérdés a kataszter kiigazítása t és nem kerülne olyan hosszú időbe és sok pénzbe, akkor az egyetlen helyes megoldás volna ezt a
