Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-510
424 À nemzetgyűlés 510. ülése 1926. be semmiféle pártba. Az angol házszabályok nemcsak arról gondoskodnak, hogy a tárgyalás menetét biztositsák, hanem messzemenő intézkedési jogot adnak az elnöknek arra is, hogy a kisebbség jogait a többség esetleges terrorja ellen megvédelmezze. Csak arra hivatkozom, hogy a beadott indítványok rostálási jogának alkalmazásánál, ami az elnök diszkrecionális hatásköre, igen sokszor előfordul, hogy az elnök a többség, sőt a kormány részéről jövő indítványokat vet vissza diszkrecionális jogánál fogva, mert azokat a kisebbségre nézve sérelmesnek tartja. (Farkas István : Nem itt, hanem Angliában ! — Szabó Imre : Itt az ellenkezője történik ! — Halász Móric : Mi belenyugszunk, ha az angol házszabályokat vesszük mintául ! — Hegymegi Kiss Pál : De csak az anpol házszabályokkal együtt ! — Halász Móric : Nem hiszem, hogy akkor ennyit tudnának beszélni !) T. Nemzetgyűlés ! Mi soha semmiféle kérdésben nem kivántunk kivételes elbánást. A többség a maga többségével, a maga hatalmával, azzal a ténnyel, hogy birtokon belül van, amúgy is nagy előny felett rendelkezik, ugyebár a kisebbséggel szemben, ha tehát volna valamilyen jogcíme vagy alapja a házszabályok kétféle kezelésének, akkor annak az igazság szerint ugy kellene történnie, hogy a hátrányban lévő kisebbség javára történjék házszabálymagyarázás. Ezt azonban, mondom, mi nem kérjük ; viszont nem tűrhetjük, hogy állandóan a kisebbség hátrányára, a többség határozatával és terrorjával fedezve, alkalmazzák a házszabályokat. Hivatkozom arra és megállapitom, hogy azok a durva scénák, amelyek itt a Házban lefolytak, körülbelül öt vagy hat esetben, kivétel nélkül a túlsó oldalról indultak el. (Ellenmondások johbfelől. — Melczer László : Ki provokálta ?) T. uraim ! Legyenek tárgyilagosak, ismerjék el, hogy ezekből a padokból fizikai verekedés szándékával soha senki ki nem ugrott és ki nem rohant. (Halász Móric : Önt Fábián fogta le tegnapelőtt !) Majd rátérek ! (Urbanics Kálmán : Pápaszemes oroszlán !) Megtörtént hat esetben. A hetedik eset a múlt szerdán volt : amidőn ez a kölcsönös sértegetés a ministerelnök úrtól kiindulva ós kezdeményezve megtörtént, akkor a túlsó oldalon Hedry képviselő ur és Urbanics képviselő ur — tanuk állítása szerint a hátsó nadrágzsebbe sülyesztett kézzel, valószínűleg tehát valamilyen verekedő eszköz alkalmazásának szándékával — indult el ide erre az oldalra. (Ellenmondások jobbfelől. — Létay Ernő Urbanics Kálmán felé : — Mi volt az, revolver vagy boxer 1 mondja meg!) T. Nemzetgyűlés ! Mi ezt az inzultust, ezt a lealázó állapotot tűrtük sokáig és nem volt más szavunk, csak azt mondottuk, hogy : engedjétek hozzánk a kisdedeket, próbálják ezt egyszer meg ! Ezt el kell mondanom azért, mert Rakovszky István t. képviselőtársunk ezt a szende jelenetet nagyon helyesen nem vette tragikusnak és szinte nevetségesnek tüntette fel. Konstatálom azonban, hogy ez mindig a túlsó oldalról indult el és végre egyszer, igenis, a türelem fonala elszakadt és ki kellett menni a padokból s meg kellett kérdezni azokat az urakat, hogy tulajdonképen mily célzattal, milyen szándékkal rohannak idei a baloldali padck felé. A napló tanuistja, ugyebár, — amint az előttem szólott t. képviselőtársaim kimutatták — hogy a baloldalon történt visszavágás a legsúlyosabb és leggyorsabb megtorlásban részesült, Peyer Károly képviselőtársunkat kétszer tizenöt napra gőzerővel kitiltották a nemzetgyűlésből, (Halász Móric ! Mi az, hogy gőzerővel ? — Vázsonyi Vilmos : Hát villanyerővel!) a másik oldalra még csak egy szende rendreutasitás sem jutott. évi február hó 19-én, pénteken. Ismétlem, nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ebben tervszerűség van, (Vázsonyi Vilmos : Ez igaz !) nemcsak érzés tehát az, hogy mi, kisebbség, itt a parlamentben vogelfreinek érezzük magunkat, ez nemcsak érzés, ez tényekre alapított valóság, amit ki lehet mutatni a naplókból és azokból a köztudomású eseményekből, amelyek itt lejátszódtak. A tervszerűséget én abban látom, ami egyrészt a belügyminister ur és a ministerelnök ur uszitószerü kijelentéseivel kapcsolatban és azok után Vázsonyi Vilmos képviselőtársunkkal szemben történt a Teréz-köruton merénylet formában, másrészt, ami az elnöki megtorlást követő példátlan, szigorú mentelmi bizottsági határozattal történt, (Kováts-Nagy Sándor : Csak javaslat volt !) ; én ezekből azt a célzatot látom, hogy a frankbizottság ellenzéki tagjait, azokat a tagjait, akik a legtöbbet foglalkoztak a kérdésekkel, azoknak akarják lehetetlenné tenni részint utcai terrorral, részint itt házhatározattal, hogy a frankbizottság jelentésének tárgyalásánál jelen lehessenek. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon és a középen. — Halász Móric : Mit általánosít 1 Mi közünk van nekünk ahhoz a betyárhoz, aki Vázsonyit megtámadta ?) Nekem ehhez annyi közöm van, hogy a ministerelnök ur irta meg azt a válaszlevelet Károlyi Imre gróf levelére, amelyben Károlyi Imre gróf leveléért az ódiumot Vázsonyi Vilmosra hárította át. (Felkiáltások a jobboldalon : Ez a házszabályokhoz tartozik ?) A másik dolog pedig az a kijelentés, amelyet a belügyminister ur tett Vázsonyi képviselőtársunkkal kapcsolatban, hogy ő állítólag Sauerwein úrral ebédelt volna. Végtelenül sajnálom, de ebben összefüggést látok, az elnöklést és a mentelmi bizottság határozatát pedig ehhez hozzápasszoló összjátéknak kell minősítenem. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Mi semmiféle sérelmet felpanaszolni nem akarunk, semmiféle reparációt a túloldaltól kérni nem akarunk, mert tagasztaltuk, hogy minden jószándéku kezdeményezésünk hiábavaló és a túloldalról megértésre nem számithatunk. Le kell szögeznünk az ország közvéleménye előtt azt a tényt, hogy az, amit mi előre tudtunk, hogy ezzel a frankbotránnyal kapcsolatban elkenési és eltussoíási szándékok lesznek, kezd következni. (Zaj a jobboldalon. — Halász Móric : Elejétől végig gyanúsítás ! — Kováts-Nagy Sándor : Még nem került a^ Ház elé a jelentés i Miért gyanúsít !) Peyer Károly képviselőtársunkat kétszer 15 napra kizárták, ez faktum. (Felkiáltások a fjbaloldalon : Miért f — Esztergályos János : Mert a ministerelnök rágalmazott, azért ! — Élénk ellenmondások a jobboldalon és a középen.) Megmondom szívesen, miért. Azért, mert olyan acélideg és önuralom nincs a világon, amely ki ne jönne a sodrából, amikor szemenszedett gorombaságokat vagdosnak felé. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Önök sokan vannak, mégis felfortyannak. Tessék most elképzelni, annak a kisebbségnek a helyzetét, amely a rágalom, sértés és uszítás özönével áll szemben ; ettől nem lehet elvárni, hogy hidegvérrel és nyugodtan üljön a helyén. Meg lehet állapítani a naplóból, hogy a gorombaságok folyamata a túloldalról indult ki. (Élénk ellenmondások a jobboldalon.) Elnök : A képviselő ur beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Propper Sándor : A ministerelnök ur súlyos gyanúsítással illetett egy nagy ellenzéki pártot, anélkül, hogy a gyanúsítást egyszóval is igyekezett volna alátámasztani s egészen természetes, hogy nekünk ezzel szemben megvolt a válaszunk. Ez történt. A mentelmi bizottság ezeket a szempontokat nem mérlegelte. Én pedig nem vagyok