Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-510

A nemzetgyűlés 510. ülése 1926. évi február hó 19-én, pénteken. 425 hajlandó elhinni azt, hogy Peyer képviselőtársam kizárása, illetőleg ennek előzményei, t. i. IJrbanics Kálmán, Hedry Lőrinc lerohanása, provokatív fellépése, a ministerelnök sértegetése vélet- ' lenül esnek össze azzal, hogy most a frankbotrány kerül napirendre. - (Halász Móric : Ez. ferdítés i Ebben én kauzális nexust látok. (Kováts-Nagy Sándor : Ki beszélt először ? Peyer vagy Urbanics 1) Ismételten kijelentem azonban, hogy semmiféle olcsó kegyekre nem számítunk és nem reflektálunk. Ilyenekre nincsen szükségünk, tessék máskor előre meggondolni a dolgokat, mielőtt ilyen komplikációkat előidéznek, tessék a többségnekolyan méltóságteljesen viselkednie, (Derültség a jobboldalon.) amilyen méltóságteljes magatartást a többségi állapot számukra kötelezővé tesz. Ismétlem, mi nem sérelmezünk, nem kívánunk reparációt, csak leszögezzük a választóktól kapott megbízás alapján az ellenzék ama kötelességét, hogy ebben a súlyos és nehéz helyzetben a maga kötelességét tovább fogja teljesíteni ugy, ahogy tudja s ameddig lehet és a házszabályok pártos kezelése mellett is viselni fogja a martiriumot. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon, — Zaj a jobboldalon és a középen.} Elnök : A házszabályok 205. §-a alapján F. Szabó Géza képviselő ur személyes kérdésben kért szót. k szó a képviselő urat megilleti. F. Szabó Géza : T. Nemzetgyűlés ! A mentelmi ügyek alkalmával a szélsőbaloldal valamelyik képviselője egy szerény megjegyzésemre, egy közbeszólásomra, azt vágta a fejemhez, hogy jelentkezzék a forradalmi főispán. {Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Nem hallunk semmit!) Bocsánatot kérek, hurutos vagyok nem tudok hangosabban beszélni. (Esztergályos János : Jelentkezett ujbói a forradalmi főispán Î) Köszönöm, hogy a képviselő ur jelentkezett. {Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! F

% Szabó Géza : Ünnepélyesen kijelentem, hogy én nem kértem fel senkit sem arra, hogy ezt a megjegyzést kockáztassa meg velem szemben, de örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy ezen általánosítás ellen, amely rám nézve sértő, tiltakozzam. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Milyen általánosítás ellen ?) A t. képviselő uraknak szives figyelmébe ajánlom először azt, hogy én nem a közigazgatás ismeretlenségéből szökkentem a kormánybiztosi székbe, hanem egy törvényhatósági város polgármesterségéből léptem oda elő, másodszor nem az úgynevezett forradalom alatt, hanem 1919 január elején Nagy Vince jelenlegi képviselő ur belügyministersége alatt, aki a cseh megszállás előtt három nappal neveztetett ki főispánnak. Kút gyávaság lett volna tőlem, ha ezekben az időkben híveimet ott hagytam volna, rút gyávaság lett volna tőlem, ha nem segítettem volna azon a népen, amelyet egy közigazgatási analfabéta már a káoszba vezetett. — (Pikler Emil : Kern kell ezt szépiteni ! Sok becsületes ember volt ott !) Méltóztassanak megengedni, hogy egy bizonyítványt olvassak fel magam mellett, hogy én nem voltam forradalmi főispán, hanem közigazgatási főispán, munkásfőispán voltam akkor is ! (Pikler Emii : üj distinkció !) T. képviselő ur, én olyan áhitattal hallgatom az ön fejtegetéseit, hogy soha közbe nem szólok, nem is zavarok senkit, méltóztassék tehát legalább megengedni, hogy a magam igazolására ezt a cikket felolvassam. T. Nemzetgyűlés ! A Tata tó városi Híradó 1919 március 16-iki számában »A szociáldemokrata FAPLÓ. xxxix. párt népgyülése« főcím alatt a lap ezt irja (olvassa! '• A »Kossuth-téren hatezren követelik r F. Szabó Géza kormánybiztos-főispán lemondását«. Egy másik helyen a lap a következőket irja : (olvassa) »Szerdán, folyó hó 12-én délután 2 órakor a párt vezetőség felhívására demonstrativ munkaszünet kezdődött a testvérvárosban. Közel 6000 ember vonult fel a Kossuth-térre, hogy követelje F. Szabó Géza főispán-kormánybiztos azonnali eltávolítását és a maga bizalmi emberét Polonyi Kálmán tatabányai tanítót ültesse a kormánybiztosi székbe. Csákány János^ kifejtette ennek az ünnepi felvonulásnak az okát és követelte Szabó Géza főispán eltávolítását. Nem pártok ellen akarnak tüntetni, hanem egyes személyek ellen, akik nem akarnak együttjárni az uj szocialista áramlatokkal«. Mélyen t- Nemzetgyűlés ! Ezek után ne méltóztassanak engem forradalmi főispánnak tekinteni és ne méltóztassanak rovásomra irni azt, hogy én híveim mellett végig kitartottam és kitartanék ma is, ha fegyveres erővel el nem távolítottak volna nemes Komárom vármegye székházából. Minden szerénységem mellett is kénytelen vagyok konstatálni, hogy nem akkor, amikor a hatalom birtokában voltam, hanem tavaly, polgármesteri és főispáni tevékenységem után öt évvel Komárom megtisztelt engem azzal, hogy díszpolgárává választott. Ez a büszkeségem az én közéleti tevékenységemnek legnagyobb eredménye. Azt hiszem, amikor igazolni akarom magamat ez ellen a vád ellen, nem szükséges másra hivatkoznom, mint erre. (Helyeslés jobb felől-) Köszönöm, hogy meg méltóztattak hallgatni. Elnök : Hegymegi-Kiss Pál képviselő ur a házszabályok 205. §-ának c) pontja alapján kért szót. Hegymegi-Kiss Pál: Á frankügy, ugy látszik, kétségtelenül még- jobban fokozza azt az ellenszenvet, amelyet a ministerelnök ur a nemzetgyűlés két oldala között immár hosszú idő óta istápol. A magam részéről ezt rendkívül aggodalmasan látom és különösen nehéznek látom az ellenzék kötelességét, mert bizony a frankügy nem valami ideális ügy és majd amikor az idevonatkozó jelentést tárgyalni fogjuk, nagyon sokszor olyan kérdésekkel kell foglalkoznunk, amelyek nagyon is belekapcsolódnak a büntető törvénykönyvbe. Már előre félek is bizonyos technicus terminusok szabályszerű használatától, vájjon az elnökség részéről nem leszünk-e akadályozva kötelességeink lelkiismeretes teljesítésében. Elismerem, hogy a házszabályok hiányosságban szenvednek és igen szeretném, ha Őrffy képviselőtársunk, aki a házszabályok módosításával olyan nagy szeretettel foglalkozik, arra figyelemmel lenne. Tényleg a házszabályok nem intézkednek azokkal a provokációkkal szemben, amelyek egyeseket abba a helyzetbe hoznak, hogy itt sértő kijelentések történhetnek, mint ahogy történt Peyer Károly esetében is. Én végtelenül sajnálom, hogy a mentelmi bizottság eljárásából azt kell látnunk, hogy a büntetés alkalmazásánál erre a provokációra nem voltak tekintettel. Osztom előzőleg felszólalt képviselőtársaimnak azt az álláspontját is, hogs

7- én sem látom a szólásszabadságnak az egyenlő elbánás szerint való kezelését. Mert ha ez megtörtént volna a muít esetben, akkor azok a képviselőtársaim, akik itt szédületesen sértő kitételeket használtak (Lendvai István : A »gyáva csirkefogó« és a »szemtelen« nem sértő kifejezés 1) bizonyára szintén elvették volna büntetésüket és nem történt volna meg az a groteszk helyzet, amire én a mentelmi bizottság elnökétől feleletet eddig nem tudtam kapni, hogy az a képviselőí társunk, aki a múltkor Peyer Károlynak azt 63