Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-510
4-14 A nemzetgyűlés 510. ülése 1926, posváron és a dunántúli városokon elkövették az irtózatos gazságok végtelen láncolatát olyan emberekkel szemben, akik a hazájuk ellen nem követtek olyan bűnöket, mint amilyen bűnöket elkövettek azok, akik őket legyilkolták. Kérdezemi tehát, ha lehetséges az, hogy ezek; iránt a bűnösök iránt, akik a legszentebbet, az emberi élet tömegeit oltották ki bűnös, véres kezükkel, a megértő szellem megvolt olyannyira, hogy ezek most szabadon járhatnakkelhetnek, sőt nyilt utcákon fényes nappal orvtámadásokat intézhetnek, akkor bűnös-e annak a Népszavának a szerkesztője, vagy a Népszava cikirója, amikor olyan emberek részére kér amnesztiát, akik nem követtek el hazájuk ellen bűnöket és bűncselekményeket 1 Ez a legkevesebb, amit egy magyar ember az ország presztizse, az ország jóhirneve érdekében megtehet. Mert nincs ebben az országban és nem szabad ebben az országban lenni egyetlen egy embernek sem, de legkevésbé a nemzetgyűlés termében nem szabad lenni egyetlenegy embernek sem, aki azt állítaná, vagy azt állithatná, hogy ennek az ellenforradalmi kormányzatnak rendszere helyesen dolgozik és helyes politikát csinál akkor, amikor kiüldözi az ország határán kívül idegen területre, idegen földre emberek százait, akik nap-nap után a könnyekkel és fájdalommal áztatott kenyér mellett elpanaszolják az idegen nemzet gyermekének azt a kint és szenvedést, amelyet ők odakünn az ország határain túl éreznek és amelyet éreznek hozzátartozóik, az ártatlan nők és az ártatlan gyermekek. Azért én azon az állásponton vagyok, hogy bár, ismételten mondom, feleslegesnek, illetőleg hiábavalónak tartom itt a józan ész argumentumait, a józan ész felvonultatását az erőszakkal szemben, mégis azt kell kérnem önöktől ebben a pillanatban, ha már felszólaltam, hogy mérlegeljék ezt a kérdést, kérdezzék meg saját lelkiismeretüket és saját lelkiismeretük szerint hozzák meg az Ítéletet. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát, amely azt indítványozza, hogy Vanczák János képviselő ur mentelmi joga ebben az ügyben felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem! — Esztergályos János: Persze, Viczián az első! — Propper Sándor: Alig várja, hogy felálljon! — Esztergályos János: Ez a hála, hogy őt nem említettem meg! — Derültség. — Klárik Ferenc: Mozikirály!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Követezik a mentelmi bizottság 974. számú jelentése rágalmazás vétsége miatt feljelentett Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőjárásbiróság megkeresése szerint ellene Adami Frigyes budapesti lakos feljelentésére büntető eljárás tétetett folyamatba, mivel nevezett képviselő Foglár József altábornagy előtt ugy évi február hó 19-én, pénteken. nyilatkozott volna, hogy nevezettet azért bocsátotta el az Általános Fogyasztási Szövetkezettől, mert nála lopott holmit találtak s azt a kijelentést tette volna: »Mit mond majd a keresztény sajtó, ha ezt megtudja« s ezzel a becsületvédelmi törvény 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségének látszatát tüntette fel. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, mert egy puszta feljelentés-másolaton kivül az iratok között semmi olyan okirat nincs, amely nevezett képviselő nyilatkozatát igazolná, tehát zaklatás esetét látja fennforogni, (Rothensíein Mór: Csoda!) épen azért Javasolj ä E t. Nemzetgyűlésnek, hogy Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag ne függessze fel. (B. Podmaniezky Endre: A Móricnak ez sem jó! — Derültség. — Kabók Lajos: Csodálkozik! — Propper Sándor: Ugy látszik, a báró ur csak a Kohii Móricot szereti Szabadkán! — Klárik Ferenc: Ö nem »Móric«, hanem Rothenstein képviselő ur! Miért sérteget, miért gúnyolódik a báró ur? — Meskó Zoltán: Nem sértés, ha valaki Móric! — Klárik Ferenc: Gúnyosan mondta!) Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozás befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalt mentelmi ügyben a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Peidl Gyula képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom határozatkép, hogy a nemzetgyűlés Peidl képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 892. számú jelentése tiltott közlés vétségével vádolt Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. (Halász Móric: Ezt jó lesz meghallgatni!) Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene, mint a Népszava politikai napilap felelős szerkesztője ellen eljárást indított, mivel a Népszava politikai napilap 1924 október 7-ik napján megjelent számában »Flórián vitéz ügye« feliratú cikk tétetett közzé, amellyel az 1912. évi XIV. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségét követte el. (Kabók Lajos: Olyan titkos dolog az? Azt nem szabad közölni?) A jelzett hírlapi közlemény Fényes László névaláírással jelent meg. Fényes László azonban kihallgatása alkalmával azt adta elő, hogy nem emlékszik arra, mintha a cikket ő irta volna, a cikk szerzőjét pedig Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, felelős szerkesztő, felhívás dacára sem nevezte meg, így a felelősség őt terheli. A bizottság megálllapitotta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatást fenforogni nem lát, (Propper Sándor: Egy ujabb bohózattéma!) javasolja tehát a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? Perlaki György jegyző: Szabó Imre!