Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-510

4-14 A nemzetgyűlés 510. ülése 1926, posváron és a dunántúli városokon elkövették az irtózatos gazságok végtelen láncolatát olyan emberekkel szemben, akik a hazájuk el­len nem követtek olyan bűnöket, mint ami­lyen bűnöket elkövettek azok, akik őket le­gyilkolták. Kérdezemi tehát, ha lehetséges az, hogy ezek; iránt a bűnösök iránt, akik a legszenteb­bet, az emberi élet tömegeit oltották ki bűnös, véres kezükkel, a megértő szellem megvolt oly­annyira, hogy ezek most szabadon járhatnak­kelhetnek, sőt nyilt utcákon fényes nappal orv­támadásokat intézhetnek, akkor bűnös-e annak a Népszavának a szerkesztője, vagy a Népszava cikirója, amikor olyan emberek részére kér am­nesztiát, akik nem követtek el hazájuk ellen bűnöket és bűncselekményeket 1 Ez a legkeve­sebb, amit egy magyar ember az ország presz­tizse, az ország jóhirneve érdekében megtehet. Mert nincs ebben az országban és nem szabad ebben az országban lenni egyetlen egy ember­nek sem, de legkevésbé a nemzetgyűlés termé­ben nem szabad lenni egyetlenegy embernek sem, aki azt állítaná, vagy azt állithatná, hogy ennek az ellenforradalmi kormányzatnak rend­szere helyesen dolgozik és helyes politikát csi­nál akkor, amikor kiüldözi az ország határán kívül idegen területre, idegen földre emberek százait, akik nap-nap után a könnyekkel és fáj­dalommal áztatott kenyér mellett elpanaszol­ják az idegen nemzet gyermekének azt a kint és szenvedést, amelyet ők odakünn az ország határain túl éreznek és amelyet éreznek hozzá­tartozóik, az ártatlan nők és az ártatlan gyer­mekek. Azért én azon az állásponton vagyok, hogy bár, ismételten mondom, feleslegesnek, illető­leg hiábavalónak tartom itt a józan ész argu­mentumait, a józan ész felvonultatását az erő­szakkal szemben, mégis azt kell kérnem önöktől ebben a pillanatban, ha már felszólaltam, hogy mérlegeljék ezt a kérdést, kérdezzék meg saját lelkiismeretüket és saját lelkiismeretük szerint hozzák meg az Ítéletet. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javasla­tát, amely azt indítványozza, hogy Vanczák János képviselő ur mentelmi joga ebben az ügyben felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem! — Esztergályos János: Persze, Viczián az első! — Propper Sándor: Alig várja, hogy felálljon! — Esztergályos Já­nos: Ez a hála, hogy őt nem említettem meg! — Derültség. — Klárik Ferenc: Mozikirály!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a men­telmi bizottság javaslatát elfogadják, szíves­kedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Követezik a mentelmi bizottság 974. számú jelentése rágalmazás vétsége miatt feljelentett Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Peidl Gyula nem­zetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg­gesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető­járásbiróság megkeresése szerint ellene Adami Frigyes budapesti lakos feljelentésére büntető eljárás tétetett folyamatba, mivel nevezett kép­viselő Foglár József altábornagy előtt ugy évi február hó 19-én, pénteken. nyilatkozott volna, hogy nevezettet azért bo­csátotta el az Általános Fogyasztási Szövetke­zettől, mert nála lopott holmit találtak s azt a kijelentést tette volna: »Mit mond majd a ke­resztény sajtó, ha ezt megtudja« s ezzel a be­csületvédelmi törvény 1. §-ába ütköző rágal­mazás vétségének látszatát tüntette fel. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a vélelmezett bűncselekmény és neve­zett képviselő személye között kétséges, mert egy puszta feljelentés-másolaton kivül az ira­tok között semmi olyan okirat nincs, amely nevezett képviselő nyilatkozatát igazolná, te­hát zaklatás esetét látja fennforogni, (Rothen­síein Mór: Csoda!) épen azért Javasolj ä E t. Nemzetgyűlésnek, hogy Peidl Gyula nemzet­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebből az ügy­ből kifolyólag ne függessze fel. (B. Podma­niezky Endre: A Móricnak ez sem jó! — De­rültség. — Kabók Lajos: Csodálkozik! — Prop­per Sándor: Ugy látszik, a báró ur csak a Kohii Móricot szereti Szabadkán! — Klárik Ferenc: Ö nem »Móric«, hanem Rothenstein képviselő ur! Miért sérteget, miért gúnyolódik a báró ur? — Meskó Zoltán: Nem sértés, ha valaki Móric! — Klárik Ferenc: Gúnyosan mondta!) Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozás befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a most tárgyalt mentelmi ügyben a mentelmi bizott­ságnak azt a javaslatát, hogy Peidl Gyula kép­viselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ki­mondom határozatkép, hogy a nemzetgyűlés Peidl képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik a mentelmi bizottság 892. számú jelentése tiltott közlés vétségével vádolt Van­czák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. (Halász Móric: Ezt jó lesz meghallgatni!) Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanezák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint ellene, mint a Népszava politikai napilap felelős szerkesztője ellen eljárást indított, mivel a Népszava politikai napilap 1924 október 7-ik napján megjelent számában »Flórián vitéz ügye« feliratú cikk tétetett közzé, amellyel az 1912. évi XIV. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségét követte el. (Kabók Lajos: Olyan tit­kos dolog az? Azt nem szabad közölni?) A jelzett hírlapi közlemény Fényes László névaláírással jelent meg. Fényes László azon­ban kihallgatása alkalmával azt adta elő, hogy nem emlékszik arra, mintha a cikket ő irta volna, a cikk szerzőjét pedig Vanczák János nemzetgyűlési képviselő, felelős szerkesztő, fel­hívás dacára sem nevezte meg, így a felelősség őt terheli. A bizottság megálllapitotta, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a vélelmezett bűncselekmény és neve­zett képviselő személye között nem kétséges, zaklatást fenforogni nem lát, (Propper Sándor: Egy ujabb bohózattéma!) javasolja tehát a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nem­zetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? Perlaki György jegyző: Szabó Imre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom