Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-509

394 A nemzetgyűlés 509. ülése 1926. a feljelentő sérelmére rágalmazás vétség-ét tar­talmazza. Tekintettel arra, hogy időközben a budapesti kir. büntetőtörvényszék vizsgáló­birajától megkeresés érkezett a Ház elnökségé­hez, hogy a lap felelős szerkesztője a cikk szer­zőjét időközben megnevezte, a mentelmi bizott- 5 ság nevében tisztelettel inditványozom, hogy ezt a mentelmi ügyet, mint tárgytalant, a napi­rendről levenni méltóztassék. Elnök: Kiván-e mé^ valaki szólani! (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Nem zetgyülést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő nrakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Több­Bég. A nemzetgyűlés a mentelmi bizottság ja­vaslatát elfogadta. Következik a nemzetgyűlés mentelmi bizott­ságának 972. számú jelentése sajtórendőri ki­hágás miatt feljelentett Szakács Andor nem­zetgyűlési kén viselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Szakács Andor nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­tető járásbíróság megkeresése szerint nevezett képviselő ellen kihágási eljárás tétetett folya­matba, mivel a felelős kiadásában megjelent »Virradat« politikai napilap felelős szerkesztő­nek személyében beállott változást, valamint a lap megszűnését nem jelentette be s ezzel a sajtótörvény 16. §-ába ütköző sajtókihágást kö­vette el. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a kihágás cselekménye és nevezett képviselő személye között nem kétséges, tekin­tettel azonban arra, hogy a meghallgatott kép­viselő kijelentése szerint kötelezettségének csupán elnézésből nem tett eleget, zaklatás esetét látja fenforogni, ennélfogva javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Szakács Andor nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben ne függessze fel. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát ebben az ügy­ben elfogadni, igen vagy nem? (Ipen!) A nem­zetgyűlés a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadta. Következik a nemzetgyűlés mentelmi bi­zottságának 879. számit jelentése felhatalma­zásra hivatalból üldözendő sajtó utján elköve­tett rágalmazás vétségével gyanúsított Van­czák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir­büntetőtörvényszék megkeresése szerint a kir. ügyészség ellene mint a »Népszava« politikai napilat) felelős szerkesztője ellen a m. kir. honvédség és a m. kir. honvédség főparancs­noka sérelmére elkövetett rágalmazás miatt a m. kir. honvédelmi minister felhatalmazása alapján büntető eljárást tett folyamatba, mi­vel a »Népszava« politikai napilap 1924 augusztus 9-iki számában »Deme százados ak­tái a nyugat-magyarországi fosztogatásokról évi február 18-án, csütörtökön. is szóltak« felirat alatt közzétett cikk tar­talma az 1914. évi XLI. te. 1. $-ába ütköző 3. § 1. és 2. pontja szerint minősülő s a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének gelenségeit tünteti fel. Az inkriminált cikk a következőket tar­talmazza (olvassa): »Deme százados aktái a nyugat-magyarországi fosztogatásokról is szóltak.« Dr. Darvay János ügyvéd, Prónay Pál védője az »Esti Kurir«-nak levelet irt, amelyben többek között a következők foglal­tatnak: »A Deme-féle aktákat hivatalos pa­rancsra hivatalos közegek foglalták le, mert az akták a nyugat-magyarországi fosztogatá­sokat is tartalmazzák. Ezeket a fosztogatáso­kat maga Prónay jelentette föl, de a bűnvádi eljárást a hivatalos apparátus elnyomta- Te­hát Nyugat-Magyarországon fosztogattak és a fosztogatók ellen való eljárást elnyomták — mondja a leghitelesebb tanú: Prónay.« A cikk szerzőjét Vanczák János nemzet­gyűlési képviselő, a »Népszava« felelős szer­kesztője a nyomozás során felhívás dacára sem nevezte meg s mert a közlemény a szerző beleegyezése nélkül tétetett közzé, a felelősség őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés^ a vélelmezett bűncselekmény és neve­zett képviselő személye között nem vitás, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja tehát a t. nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nem­zetgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügy­ben függessze fel. Elnök: Szól következik? Perlaki György jegyző: Szabó Imre! Szabó ímre: T. Nemzetgyűlés ! Mivel az elő­adó ur is volt szives ezt a 12 soros tudósítást felolvasni, azt hiszem, hogy minden képviselő­társamnak, aki az előadó ur beszédét figyelte, a cikk emlékezetében élhet s láthatja, hogy itt nem egyébről van szó, mint arról, hogy hír adatik ebben a lapban arról, hogy dr. Darvay János ügyvéd, Prónay Pál védője az Esti Ku­rírhoz egy levelet intézett, amelyben kereken nyiltan megmondja, hogy (Olvassa): »A Deme­féle aktákat hivatalos parancsra hivatalos kö­zegek foglalták le, mert az akták a nyugat­magyarországi fosztogatásokat is tartalmaz­zák. Ezeket a fosztogatásokat maga Prónay jelentette fel, de a bűnvádi eljárást a hivata­los apparátus elnyomta.« Ha ebben a közleményben idáig rágalma­zás van, akkor ez az ügyvédnek, illetőleg az ügyvéd által képviselt Prónay rágalmazási ügye, nem pedig Vanczák János rágalmazási ügye. Ha pedig nem rágalmazás ez idáig, ha ez igazság, akkor azt hiszem, hogy azzal a to­vábbi megállapítással, amely az utolsó mon­datban foglaltatik, hogy (Olvassa): »Tehát Nyugat-Magyarországon fosztogattak és a fosz­togatók ellen való eljárást elnyomták« — ez a közlemény semmi egyebet nem mond, mint ami minden önérzetes és becsületes lelkű ember gondolatában, lelkében él, aki az ilyen attroci­tásokat, az ilyen súlyos kilengéseket elitéli. Semmivel sem többet, sem kevesebbet nem mondott ez a közlemény, mint ami minden em­bernek első gondolataként, első mondataként a száján kibuggyant, ha egy ilyen hirrel kap­csolatban véleményt kell nyilvánitania. Ebben a közleményben semmiféle rágal­mazás, különösen a m. kir. honvédség fő­parancsnokságának a sérelmére nincs. A köz­lemény csak általánosságban beszél, nem is nevezi meg- az illetőket. Nem is értem, miért

Next

/
Oldalképek
Tartalom