Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-509

A nemzetgyűlés 509. ülése 1926. érzi magát találva a honvédség főparancsnok­sága ezzel a közleménnyel, mert hiszen ebben a közleményben tulajdonképen nincs is szó a honvédség főparancsnokságáról. (Rothenstein Mór: Rossz a lelkiismerete!) Ne méltóztassanak rossz néven venni, ha mi egy ilyen mentelmi üggyel kapcsolatban felszólalunk és kifogásoljuk a mentelmi bizott­ság eljárását és különösen azt, hogy nem ala­posan mérlegeli az eléje kerülő ügyeket; ne méltóztassanak csodálkozni azon, hogy ha egy ilyen ügynél, ahol a sértettként jelentkező fél egyáltalában nincs is érintve, ahol jóformán egyáltalában nincs is sértés, vagy ha történt is sértés, egészen más egyének részéről történt, mint akinek a személye most itt felelősségre vonatik, a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy az illető képviselőtársunk mentelmi joga felfüggesztessék. Ha kell még dokumen­tálni, hogy mi a politikai zaklatás, akkor ezzel a legjobban lehet dokumentálni, hogyan zak­latják a képviselőket politikai magatartásuk miatt. Itt tehát nyilvánvaló, hogy a mentelmi bizottság vagy rosszul volt informálva, vagy nem vett magának fáradságot arra, hogy ebben a kérdésben információt szerezzen, vagy nem ismerte az anyagot, vagy elfogult Van­czák képviselőtársammal szemben. Epen ezért arra kérem itt a plénumban a nemzetgyűlés tagjait, hogy kifejezetten ebben az ügyben a leghatározottabban helyezkedjék a nemzetgyű­lés arra az álláspontra, hogy itt nincs sértett, mert az, aki mint sértett jelentkezett, a hon­védfőparancsnokság, nincs megsértve. Sértett tehát nincs, vagy ha volna is, a sértést tulaj­donképen nem Vanczák János és nem a »Nép­szava« követte el, hanem elkövette az az ügy­véd, aki ezt beadványában leirta. Épen ezért állapítsa meg a nemzetgyűlés a politikai zak­latást és Vanczák képviselőtársunk mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki sincs fel­jegyezve. Elnök: Kivan még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Felteszem a kér­dést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság ja­vaslatát, hogy Vanczák ános képviselő ur men­telmi joga ebben az ügyben felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Ké­rem azokat a képviselő urakat, akik a men­telmi bizottság javaslatát elfogadják, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik. — Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Kisebbség! Kérjük a meg számlálást! ) Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék a szavazatokat megszámlálni. Perlaki György jegyző (megszámlálván a szavazatokat): Tizenhárom! Elnök: Most kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Perlaki György jegyző (megszámlálván a szavazatokat) : Tizenhét! Elnök: A Ház nem fogadta el a mentelmi bizottság javaslatát. (Éljenzés a szélsőhal­oldalon.) Következik Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében a mentelmi bizottság 880. számú jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti királyi főügyészség Vanczák Já­nos nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogá­évi február 18-án, csütörtökön, 395 nak felfüggesztését kérte, mert a budapesti királyi büntetőtörvényszék megkeresése sze­rint ellene, mint a Népszava politikai napilap felelős szerkesztője ellen Farkas György vasúti segédtiszt^ nagytétényi lakos följelen­tésére büntető eljárás tétetett folyamatba, mi­vel a Népszava politikai napilap 1924. évi augusztus hó 10-én megjelent számában »Vasúti kaland« felirat alatt megjelent cikk tartalma az 1914 : XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a értelmében felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségét látszik feltüntetni. A cikk szerzőjét Vanczák János nemzet­gyűlési képviselő, felelős szerkesztő felhivás ellenére sem nevezte meg, igy a sajtójogi fe­lelősség őt terheli ugyan, de közölte, hogy a cikkre vonatkozó adatokat Klement Ottó Vik­tor budapesti lakos, cukrásziparos szolgáltatta a lap részére. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a vélelmezett bűncselekmény és neve­zett képviselő személye között kétes, mivel a nyomozás során Klement Ottó Viktor maga is elismerte, hogy az adatokat ő szolgáltatta, hogy a cikkben foglaltak a valóságnak meg­felelnek s azokat szükség esetén bizonyítani is hajlandó. Bizonyára azért fordult a vonatkozó adatokkal a jelzett lap szerkesztőségéhez, hogy az nyilvánosságra hozassék, s igy valószínű, hogy a sajtótermék büntetőtörvénykönyvbe ütköző tartalmának megírására ő ösztönözte a cikk szerzőjét. Igy a mentelmi bizottság zak­latás esetét látja fenforogni, ennélfogva ja­vasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, ' a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Több­ség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadta. Következik Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében a mentelmi bizottság 882. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség Vanczák János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint a kir. ügyészség a m. kir. igazságügyminister felha­talmazása folytán Gersits Károly debreceni kir. ügyészségi elnök feljelentésére ellene, mint a »Népszava« felelős szerkesztője ellen, eljárást indított, mivel a »Népszava« című po­litikai napilap 1924. évi október hó 26. napján megjelent számában »A debreceni gyilkosság« felirat alatt közzétett cikk az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő és 9. §-a értelmében felhatalmazásra üldözendő rágal­mazás vétségének tényálladékait tünteti fel % A cikk szerzőjét a szerkesztőség felhivás ellenére sem nevezte meg, igy a sajtójogi fele­lősség Vanczák János nemzetgyűlési képvise­lőt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli. A cikk azt irja, hogy a debreceni gazda­sági akadémia hallgatói agyonverték Nagy József 61 éves kocsist, azután a vasúti sínekre fektették., hogy a vonat rajta átmenjen s ugy

Next

/
Oldalképek
Tartalom