Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-496

A nemzetgyűlés 4.96. ülése 1926. nevezni a hatósági embereket, hanem méltóztassanak minden esetet felülvizsgáltatni és akkor rá fognak jönni. Szeretném, ha a vizsgálatnál ott lehetnék; majd rávezetném őket, hogy milyen oktalan törekvésekkel gáncsolták el a földreform megvalósítását. (Kiss Menyhért: Az Omge-ből kerülnek ki ezek a szakértők!) Nem hiszem, hogy az igen t. minister ur a földreform végrehajtásának gyorsaságát ngy képzelné, hogy az 1925 júniusában meghozott Ítéletet csak szeptember 15-én írják alá; nem hiszem, hogy ezt ugy képzelné, hogy a szeptember 5-én kikézb esitett Ítéletet 1926 januárjáig kezükbe se vegyék. Véleményem szerint az itélet után a második héten megjelenhetett volna a mérnök, miután ott ; semmi másról nem volt szó, mint hogy a kijelölt területek kiosztassanak. Semmi akadálya sem lett volna annak, hogy az eljárást még az ősz folyamán megejtsék, hogy tavasszal birtokba jussanak a kisigénylők, hogy életüket valahogyan eltengethessék. (Zaj a ssélfőbaloldalon.) Különösen felháborító és megdöbbentő az az eset, amelynek ügyében az igen t. minister ur már levelet is volt szives írni és amelyre már egyszer itt a Házban felhívtam szives figyelmét: az, ami e községek csoportjában Zalakaros községével történt. Átnyújtottam a kérvényt, könyörögtem, hogy ezt a szerencsétlen, szegény községet, melyet a földreform áldásaiból kinulláztak, valamiképen segítse. Ennek a községnek ugyanis az a szerencsétlensége hogy két hatalmas nagybirtok közé van ékelődve, jobbról tizezerholdas, balról kétezerholdas birtok zárja körül. A nagybirtok a kerítésükig terjed és igy nem juthatnak egy falat földhöz sem. (Kiss Menyhért: Le kell kanyarítani mindkettőből!) Mi ennek a histórikuma? Amikor a budapesti papnövelde földjének földreformügyét tárgyalta a kiküldött biró, a papnövelde azt mondotta, hogy: én már leadtam a többi községnek, Zalakaros községnek adjon majd a veszprémi káptalan. Az Ofb-hez felkerül a bírónak ez a javaslata, a biró ki is mondja itéletileg, hogy a veszprémi káptalan földreformügyének tárgyalása alkalmával intézendő el ez a kérdés. Amikor a veszprémi káptalan ügyét tárgyalták, ott is először a többi falut intézték el s a végén a biró kijelentette, hogy: én már Zalakarosnak adni nem tudok. Ilyenformán ennek a bírónak javaslatát az Ofb. jóvá is hagyta, a végrehajtás meg is történt s a veszprémi káptalan földjéből egy talpalatnyit sem kapott ez a falu. így történt, hogy Zalakaros községében az első csoportbelieket sem tudták kielégíteni, abban a környékben mindössze 25 hold földet kapott egy tekintélyes község és a házhelyekhez sem jutott hozzá. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalcn: Hallatlan! — Baross János: Ez az egységes nagy irányítása a reformnak!) Ha most, a kormány életének utolsó pillanatában ilyesmivel kellemetlenkedem, (Derültség és zaj a jobboldalon.) abban a szent reményben teszem, hogy ez után a kormányzat után, amely eltűri a földmivesnép kinullázását, (Zaj jobbfelől.) amely eltűri, hogy egy községet kigolyózzanak a magyar törvényekből, hogy egy községre ne vonatkozzék az 1920 : XXXVI. te. és hogy két szék között ne ültessék a pad alá, egy olyan becsületes, demokratikus kormányzat jön, amely nem fogja eltűrni azt a sok suskust és galádságot, amely a földreform keretében történt. Tisztelettel kérem a minister urat, adjon NAPLÓ. XXXIX. évi január hó 27-én. szerdán. 33 elégtételt ennek a népnek. Ha önnek vau még az utolsó időben is szava az Ofb. előtt és ha a ministeri szék nemcsak játéktárgy, hanem súlya is van a magyar alkotmányban, irjon le az Ofb-nek és függessze fel azt a tisztviselőt, aki a törvény végrehajtásának ellene szegül ós aki azt hiszi, hogy a törvény csak akkor törvény, ha katonának viszik az embert, a törvény csak akkor törvény, ha adót kell fizetni, de amikor jogokat kell biztosítani a népnek, akkor a törvényt elismerni nem hajlandó. (Zaj a jobboldalon.) Nem először kérem meg a minister urat, hogy ministeri tekintélyét vesse latba és ennek a dolognak nézzen a mélyére. Azt hiszem, hogy utolsó kérésemet egy nemes gesztussal, de alaposan el fogja intézni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől.) Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Mayer János földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az emiitett községeknek ez a panasza sokkal súlyosabb és sokkal komolyabb, semhogy olyan komolytalanul lehessen tárgyalni, amint az igen t, képviselő ur interpellációjában előadta. (Ugy van! a jobboldalon. — Drozdy Győző: Tessék komolyabban cselekedni!) Az interpelláló képviselő ur interpellációjának bevezetésében azt a kérdést intézi hozzám: van-e tudomásom arról, hogy a felsorolt községekben titokzatos okokból annyira fennakadt a földreform végrehajtása, hogy a megoldáshoz közelebb vinni egyáltalán nem lehet. T. Nemzetgyűlés! Nekem semmiféle titokzatos okokról nincs tudomásom. Ilyen irányú panasz hozzám egyáltalán nem érkezett és ilyen irányban én a kérdést vizsgálat tárgyává tenni nem is tudtam. A helyzet ebben a kérdésben röviden a következő: Nagyrécse és még más nyolc község, közöttük Kiskomárom és Zalakaros község földreformügyében az Ofb. az első ítéletét 1924 április 4-én hozta meg, amely Ítéletében Kisrécse és Csapi községekre nézve véglegesen döntött, a többi hét községre nézve pedig az ítéletben felsorolt 23 pontban foglalt okoknál fogva póteljárást rendelt ©1. A póteljárás után a függőben levő községekre nézve 1925 június 26-án hozta meg második, és most már érdemleges ítéletét, amely szerint a többi már kielégitett és igy nem kérdéses községektől eltekintve Galambos község kielégítésére 374, Komárom kielégítésére 358, Kiskomárom község kielégítésére 29 és Zalakaros község kielégítésére 87 katasztrális hold földet váltott meg. (Drozdy Győ?ő: Hol? A holdban! Szeretnénk látni azt a földet!) Ezeket a területeket a^ papnöveldének az illető községek határán lévő birtokából váltotta meg a Földbirtokrendező Biróság

% de azzal, hogy a papnövelde részére a naecyréesei és zalaszentjakabi határban lévő Walko-féle háborús szerzeményű birtokból, valamint a nagykanizsai takarékpénztárnak balatonmogyoródi birtokából cserekárpótlás jár. A végrehajtásra vonatkozólag kimondotta a Földbirtokrendező Biróság, hogy ezeket a csereterületeket a papnövelde részére a megváltás utján földhöz Jutta tottak részére történő birtokba jutással egyidejűleg kell átadni, A tárgyaló biró a csereterületre nézve az eljárást tovább folytatta s amikor az eljárást befejezte, akkor merültek fel azok a nehézségek és késedelmek, amelyek jogos panaszra adtak okot az igen t. képviselő urnák, hogy annak a nénnek érdekében ezeket a kérdéseket itt szóvátegye. Mint köztudomású, ezek az Ofb. Íteletek 5