Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-508

376 A nemzetgyűlés 508. ülése 1926. évi február 17-én, szerdán. esetre is, hogy ha az államfő iránti hódolat jegyében jelentkezik az utca megmozdulása^ és az igen t ininistarelnök ur nem tudott megnyugtatni ebben a tekintetben. (Nagy Vince: Sőt bejelentette! Ki fogja használni a maga céljaira! — Pikler Emil: Az ürügy nagyon átlátszó!) Elnök: Pikler képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Halljuk! Halljuk!) Rassay Károly: Az a szeretet, amely sokszor kíván szavakban kifejezésre jutni, gyenge lábon állhat. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az a hódolat, amely szükségesnek látja, hogy minden félévben egyszer felvonulásban jelentkezzék, célokat rejt, titkos célokat rejt. (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) A hódolatnak nincs szüksége arra, hogy minden félévben utcai tüntető felvonulásban jelentkezzék. (Ugy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Nincs még egy féléve sem, hogy az államfő ellen intézett támadással szemben utcai felvonulás rendeztetett. (Gaal Gaszton: Akkor jöhet a kontrahódolat is ugyanazzal a joggal!) Az én álláspontom az, hogy senkinek semmi köze ahoz, hogy a szivében ember ember iránt milyen érzelmekkel viseltetik. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon és a középen.) Az államfőnek köteles tisztelet jár a törvény alapján. Ezt pedig köteles mindenki megadni és ez a tisztelet nem lesz több, ha utcai felvonulással alátámasztják, mint ha néma tisztelettel megadják. Ez a tisztelet nem az érzelmekben, hanem a törvény alapján, az állampolgári kötelességen nyugszik. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Én nem látom ennek a balkáni izü hódolatnyilvánitásnak példáit külföldön. (Schandl Károly: Egész Európában megvan! — Rakovszky Irán belügyminister: Angliában nem teszik meg? Mindenütt a világon! — Peyer Károly: Az angol király mellett sohasem kell tüntetni! — Györki Imre: Az angol belügy minister nem fogad bűnösöket a lakásán! — Peyer Károly: Ott a ministerek nem konferenciaznak bűnösökkel a lakásukon. — Zaj.) . Elnök: Peyer képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Rakovszky Iván belügyminister: önök is tudják és rosszhiszerniiek! — Nagy zaj.) Rassay Károly: Nem látom ezeknek a balkáni izü megismétlődő hódolatnyilvánitásnak példáit külföldön. Méltóztassanak visszagondolni — pár hete történt Mussolini megtámadta Németországot súlyosan, becsületében, a német lapok súlyosan megtámadták az olasz állam kormányelnökét (Eckhardt Tibor: Az más!) Egyik oldalon sem látták szükségét annak, hogy tüntető felvonulást rendezzenek. Mindkét államban megelégedtek azzal a tüntetéssel, azzal a hódolatnyilvánitással a nemzet érdekei és erkölcsi értékei iránt, amelyet a parlament adott. (Schandl Károly: A kormányelnök nem államfő!) Nekem, mint ellenzékinek jogom van kétségbevonni azt, hogy ez a parlament képviseli-e a magyar társadalmat, a magyar népet. A ministerelnök urnák és a kormány többségének nincs joga, mert azon a jogon ülnek ott. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Schandl Károly: Önnek sincs joga! — Nagy Vince: Mindenesetre ezt a fikciót képviselik! — Zaj. Halljuk! Halljuk!) Én azt mondom, hogy amig a magyar nemzetgyűlés termében egyhangúlag megnyilvánul egy ilyen üggyel kapcsolatosan az államfő személye iránti köteles tisztelet, addig nem értem a logikáját annak, hogy milyen alapon tulajdonítanak több értéket 8—10 --20 vagy 50.000 ember utcai felvonulásának. Azt hiszem, hogy ennek a hódoló felvonulásnak elgondolása, — nem emelek vádat, nem keresek hátmögötti titkos célokat, — szerencsétlen gondolat, (Gaal Gaston: Ugy van!) amely szerencsétlen gondolatot el kell ejteni. Ne méltóztassék elfelejteni, ha 8 millió ember közül ki lehet vezényelni az utcára 50—100.000 embert, akkor marad még 7,9000.000 odahaza, és ha van önöknek joguk azt mondani, hogy az a 100.000 ember képviseli a nemzetet, a hódolatot és a ' teljes tiszteletet a kormányzó iránt, akkor akadhat valaki, aki a 7,900.000-re mutat rá, aki nincs ott. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon]. — Ellenmondások a jobboldalon.) Ne mosolyogjon a belügyminister ur, önnek nincs joga mosolyogni, {Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Nagy zaj. — Peyer Károly: 24 óráig nem volna szabad ott ülnie!) mert hogy ez az ország katasztrófában van, ennek ön az oka. (Nagy zaj.) Elnök: Farkas képviselő ur, csendet kérek! (Zaj jobbfelől.) Rassay Károly: Nekem szól a képviselő ur! (Barthos Andor: Nem! Kérem, minister ur, _ ön ne mosolyogjon, (Felkiáltások a jobboldalon: Joga van hozzá! — Nagy Vince: Nem mosolygás, ez már vigyorgás! — Nagy zaj. — Elnök csenget.) mert az ország mostani sorsának elsősorban ön az oka és ön felelős mindazért, ami itt történik és történni fog. (Ugy van! taps a szélsőbaloldalon. — Nagy Vince: Ezt nem lehet vigyorgással elintézni! — Peyer Károly: Ne védjék a belügyministerüket, mert ő nyakig benn van. — Nagy zaj jobbfelől. — Peyer Károly: Minden eltussolásban benne van! — Farkas István: Az erzsébetvárosi bombamerényletben, a csongrádi merényletben, a frankhamisitási ügyben, mindenben!) Elnök: Farkas képviselő urat másodszor utasítom rendre. Méltóztasék csendben maradni. Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Kérem az igen t. ministerelnök urat, szíveskedjék revízió alá venni felfogását. A kormányzó iránti hódolatot nem akarja senkisem csökkenteni. Helyes elgondolások alapján látunk aggodalmakat az utca megmozditása ellen elsősorban, látunk aggodalmakat ezzel az üggyel kapcsolatosan és különösen abban a tekintetben, hogy a kormányzó személye bevonassák ebbe az ügybe. És ha a ministerelnök ur azt mondja, hogy bevonatott másrészről, akkor nekünk nem az a feladatunk, hogy azt ilyen gyenge ellendemonstrációval igyekezzünk! helyreütni, hanem azzal, hogy az államfőt arra a pozícióra helyezzük, ahol minden alkotmányos államban van, túl a politikai vitákon, túl a pártszenvedélyeken. Én csak azt ajánlom a ministerelnök ur figyelmébe : fáklyásmenetet lehet rendezni; a fáklyák kialusznak nagyon hamar, de a korom és a pernye, amely utána marad, szerteszét szállhat mindenfelé és bekormozhat olyan értékeket, amelyeket bekormozni — meg vagyok győződve róla — a ministerelnök urnák sem szándéka. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a balés szélsőbaloldalon.) Elnök: Pakots József képviselő urat illeti meg a viszonválasz joga. Pakots József: T. Nemzetgyűlés! Én nagyon rövidre foghatom válaszomat a ministerelnök ur felvilágosítására. Beszédemben kifogásolt egy passzust, amely ugy hangzott, hogy titkos kezek lefogták vagy megbénították a nyomozás tempóját. Engedje meg nekem a