Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-508

A nemzetgyűlés 508. ülése 1926. évi február 17-én, szerdán. második és harmadik bekezdése meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A 3. § első bekezdéséhez Drozdy Győző képviselő ur módositó indítványt nyújtott be, amely ellentétben állván az eredeti szöveggel, a kettőt egymással szembe fogom állítani. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 3. § első bekezdését eredeti szövegében elfogadni, szemben Drozdy képviselő ur módositó indítványával, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kéreim azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek feláll ani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a 3. § első bekezdését eredeti szövegezésében fogadta el, s igy Drozdy képviselő ur módositó inditványa elesik. Drozdy képviselő urnák arra a figyelmeztetésére vonatkozóan, hogy az egyes szakaszok egész terjedelmükben felolvasandók, meg kell jegyeznem, hogy a képviselő ur tévedésben van. A parlamentáris szokás szerint a törvényjavasltatoknak háromszori olvasásuk van. Az első olvasás — amint azt a képviselő ur nagyon jól tudja — az általános vita alkalmával történik, amikor az egyes szakaszok egész terjedelmükben felolvastatnak. A második olvasás a részletes vita alkalmával történik, amikor a jegyző urak csak formálisan olvassák fel az egyes szakaszokat. A törvényjavaslatok harmadszor az u. n. harmadszori olvasásnál! olvastatnak fel, de ekkor sem teljes szövegükben. Amint a képviselő ur nagyon jól tudja, az olvasások csak formalitások. Ezeket a formalitásokat betartjuk. A képviselő urak tájékozódásának megkönnyítésére adatnak (ki az egyes törvényjavaslatok a képviselő uraknak, ezek a tárgyalás során rendelkezésre is állanak. Amint igen helyesen látom, a képviselő urnák is rendelkezésére állott a törvényjavaslat, s igy kellőképen tájékozva volt afelől, hogy melyik szakasz tárgyalása következik. (Drozdy Győző: Komoly tárgyalásnál a színpadi formák mellőzhetők lehetnének!) Most következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Bodó János jegyző (Olvassa a törvényjavaslat i. §-át.) — Szabó Imre! Elnök: A képviselő ur nem lévén jelen, töröltetik. Kivan még valaki szólani? Propper Sándor képviselő ur kér szót. A szó a képviselő urat megilleti. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat 4. §-a gondoskodni kivan a felállítandó tanyai iskolák anyagi alapjáról, ügynevezett iskolai érdekeltséget teremt, amely készpénz- és természetbeni hozzájárulással, mintegy robotmunkával köteles előteremteni azokat az anyagi eszközöket, amelyekkel az iskolákat felépitik és fentartják. Ez megint tipikus példája annak a módszernek, amelynek itt már esztendők óta tanúi vagyunk. Az állam parancsol, rendelkezik, törvényeket kezdeményez és hoz, de a maga részéről semmiféle irányban nem akar terheket vállalni. Az állam mindent elvesz és semmit sem ad vissza. Ennek a törvényjavaslatnak 4. §-ából ez egész világosan kitűnik. Ez a módszer valószínűleg oda fog vezetni, hogy ha törvény lesz ebből a javaslatból, valószínűleg történnek is majd kísérletek az iskolák felállítására, de hogy ennek folytán olyan minőségű és menynyiségü népoktatás nem lesz, mint amilyenre szükség van, az egészen bizonyos. Ezt valamennyien bizonyíthatjuk. Az általános vita folyamán nem volt alkalmam felszólalni, pedig már ott akartam kifogást emelni az iskolafentartás eme módja ellen. Ez uj adó, amelyet az adóalanyok, különösen az alsó régiókban nem fognak megfizetni tudni. Eá akartam mutatni arra, hogy feltétlenül szükséges a népoktatás kiterjesztése. De itt szeretnők látni a közületet, a községet és az államot erőteljes pénzügyi beavatkozással, mert csak igy lehetséges az elhanyagolt magyar népoktatás helyreállítása és kiépítése. Sajnos, túl vagyunk rajta és bizonyos az, hogy a kormány és a nemzetgyűlés többsége ezeket az aggályokat nem fogja honorálni. Eá kell mutatnom a szakasz egynémely olyan rendelkezésére, amely az úgynevezett iskolai érdekeltség legalsóbb és legszegényebb rétegeit sújtja. Egy helyütt azt mondja a javaslat, hogy az iskolaérdekeltség mindazokból a természeti és jogi személyekből áll, (olvassa); »akiknek az iskola körzetén belül ingatlanuk vagy általános kereseti vagy társulati adó alá eső foglalkozásuk vagy jövedelmük van.« Kiragadom itt a kereseti adó alapján az érdekeltséghez tartozó réteget, amely ezt az uj adónemet — be kell ismerni, egyszerűen és kereken meg kell mondani — nem bírja el. A kereseti adó alá esnek a legszegényebb, az órabérben, napibérben, hetibérben dolgozók, ezeknek semmi egyebük nincs a munkaerejüknél, ezek képtelenek lesznek uj adót magukra venni és megfizetni. (Urbanics Kálmán: Azt mondja, hogyha a kereseti adójuk legalább 20 pengő!) Tudom, rá fogok térni! Ezeket, ugyiebáír, sújtja a kereseti adó* sújtja a közvetett adók egész hálózata, sújtja a fogyasztási adó, sújtja a forgalmi adó. Már most ide negyedik adónemnek meg fogják kapni az iskolaadót, amelyet vagy természetben vagy készpénzben vagy igásszolgáltatásban keli beszolgáltatniuk, nogy ez a szolgáltatás egyszeri-e vagy! többszöri, azt nem tudom, mert ez a törvényben kontingentálva nincs; kerestem a törvényben erre nézve formulát, kerestem a kontingentálást, de nem találtam meg, ez a törvénynek feltétlenül hiányossága. Legalább is annyit elvárhattunk volna, hogy ennek a legalsóbb és legszegényebb néprétegnek, a csak kereseti adóval megterhelt érdekeltségi résznek e terheit, —• ha kötelezik ilyen adókra, amelyeket nem fog elbírni — legalább kontingentálják. Erről nem történt gondoskodás. De én messzebbre megyek: ezt a réteget egyáltalában szeretném kikapcsolni az érdekeltség anyagi részéből. A 4. §-nak egy későbbi rendelkezése után azt mondja, hogy csak azok a kereseti adózók terhelhetők meg, akik évente 20 pengőnél több kereseti adót fizetnek. Előb már utaltam arra, hogy akik csak kereseti adót fizetnek, akár 20 pengőn alul, akár 20 pengőn felül, semmiféleképen nem teherbíró képesek, a továbbiakra nézve, ezek semmiféle formában több adót nem fizethetnek, akkor sem, ha 20 pengőnél magasabb kereseti adót fizetnek, mert ezeknek a munkaerejükön és a munkalehetőségükön, munkaalkalmukon Üdvül, ami ma igen ritka, semmi egyebük nincs, ezeket tehát ki kellene kapcsolni ebből a teherviselésből. Valószínűleg a pontos adminisztráció, az adóügyi hivatal ki fogja majd vetni reájuk ezeket a terheket, de egészen bizonyosan nem fogják tudni megfizetni, ugy hogy majd behajthatatlan tételek állanak az iskolák rendekezésére, ami viszont a kibontakozást, az iskolák létesítését és fentartását fogja hátráltatni és nehezíteni. De a javaslat a 20 pengőn aluli kereseti adózókat sem veszi egészen ki, mert azt mondj a, hogy: »kivéve a kézi vagy igásmunkát«. Ezt tehát mindenkinek feltétlenül szolgáltatnia