Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-508

iÔ A nemzetgyűlés 508. ülése 1926. évi február 17-én, szerdán. nem vállalhatja magára. Épen azért indítványom konkrét formában ugy szól, hogy az 1. § harmadik bekezdésének ötödik sora, amely a vessző után igy folytatódik (Olvassa): »illetve fentatásának terhe egészben, vagy részben a községre«, itt a terhe szó után illesszük be azt, hogy (Olvassa): »kivéve a nagy iparüzemeket és nagybirtokokat« és folytassuk (Olvassa): »egészben, vagy részben a községre, stb.« Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Senki sines feljegyezve. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kivan szólani. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Rothenstein Mór igen t. képviselő urnák az első indítványa zavart hozna be a törvény szerkezetébe, mert ha én imperative mondanám ki a 2. §-ban az érdekeltségi iskola létesitését, akkor épen azt a célt érném el, amelyet ő elkerülni akar, hogy tudniillik ott is érdekeltségi iskolát kell létesiteni, ahol kisemberekről van szó, ahol tehát nem érdekeltségi tipusu, hanem községi iskola szervezése vétetik tervbe, amint ez a 3. §-ból kitűnik. Tehát ennek bevétele határozottabban súlyosabbá tenné a kisember helyzetét, mert kis tanyákkal boritott területeken is érdekeltségi iskolát kellene létesiteni. Épen azért, hogy a három típus között választani lehessen, — az érdekeltségi, községi és hitfelekezeti tipus között — van szükség a koncessziv és nem imperativ megfogalmazására a 2. § rendelkezésének. Én tehát kérem ennek az indítványnak mellőzését. (Helyeslés jobbfelől.) A felekezeti iskolákra vonatkozó negyedik bekezdést természetesen elvi okokból fentartandónak vélem. A képviselő ur harmadik javaslata olyan, hogy ahhoz magam is hozzájárlhatnék, mert nekem is tényleg az a szándékom, hogy ezekhez a tanyai és kültelki iskolákhoz a felnőttek számára tanfolyamokat akarok fűzni az irni és olvasni tudás, s egyéb elemi ismeretek és készségek elsajátítása végett. A képviselő ur azonban a javaslatot az utolsó pillanatban hevenyészve fogalmazta meg, ugy hogy annak szerkezete nem lenne alkalmas arra, hogy a törvénybe bevétessék. Megnyugtatom tehát az igen t. képviselő urat, hogy amit javasol, tervbe van véve és keresztül lehet vinni külön felhatalmazás nélkül is, mert hiszen a kultuszministernek általában felhatalmazása van az ilyen tanfolyamok létesítésére. Ezekre való tekintettel kérném tehát a törvény 1. §-ának változatlan elfogadását. A Drozdy-f éle indítványt nem tartom szükségesnek, mert a törvény szelleméből és az én nyilatkozatomból is önként folyik, mert ahol fizetésképes nagyüzem van, természetesen már a 3. § mostani szerkezetéből kiindulólag is nem lehet községi iskolát létesíteni, hanem érdekeltségi iskolát kell szervezni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az 1. § első, ötödik és hatodik bekezdése meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az 1. § második bekezdésével szemben Rothenstein Mór képviselő ur adott be módosító indítványt, amely ellentétes lévén az eredeti szöveggel, a kettőt egymással szembe fogom állítani. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az 1. § második bekezdését eredeti szövegezésében, szemben Rothenstein Mór képviselő ur indítványával elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő arakat, akik a második bekezdést eredeti szövegében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az 1. § második bekezdését eredeti szövegében fogadta el s igy Rothenstein Mór képviselő ur indítványa elesik. Az 1. § harmadik bekezdésével szemben Drozdy Győző képviselő ur adott be mód^itó inditványt, amely az eredeti szöveggel ellentétben állván, a kettőt egymással szembe fogom állítani. Kérdem tehát, méltóztatnak-e az 1. § harmadik bekezdését eredeti szövegezésében, szemben Drozdy Győző képviselő ur módosító indítványával elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a harmadik bekezdést eredeti szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többsé?. A nemzetgyűlés az 1. § harmadik bekezdését eredeti szövegezésében fogadta el s igy Drozdy Győző képviselő ur indítványa" elesik. A negyedik r bekezdésre vonatkozólag Rothenstein Mór képviselő ur törlési inditványt tett, amely ellentétben állván az eredeti szöveggel, a kettőt egymással szembe fogom állítani. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e az 1. § negyedik bekezdését eredeti szövegezésében, szemben Rothenstein Mór képviselő ur törlési indítványával elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés az 1. § negyedik bekezdését eredeti szövegezésében fogadta el, igy Rothenstein Mór képviselő ur törlési inditványa elesik. Rothenstein Mór képviselő ur egy uj utolsó bekezdést is hozott javaslatba. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Rothenstein Mór képviselő árnak ezt az indítványát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Rothenstein Mór képviselő urnák indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség! A nemzetgyűlés Rothenstein Mór képviselő urnák indítványát elvetette. Következik a 2. <§>. Kérem annak felolvasását. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2. §-át). (Drozdy Győző: Nem is olvasták fel!) Elnök: Most a 2. §-nál tartunk. Kérdem, kiván-e valaki ehhez a paragrafushoz hozzászólani? (Nem! — Drozdy Győző: Olvassák fel!) A 2. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelenteni ki. Következik a 3. §. Kérem annak felolvasását. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). — Drozdy Győző! Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés! Minthogy nem lehet azt kívánni, hogy minden képviselőtársam előtt ott legyen a javaslat, — különösen akkor nem, amikor annak szétosztása körül zavarok fordulnak elő — épen azért a házszabályok értelmében a felolvasásnak eme módja ellen a magam részéről tiltakozást jelentek be, mert hogy ha egyszer a házszabályok előírják, hogy a paragrafust olvassák fel, méltóztassanak azt fel is olvasni, mert az olvasásból is jobban megérti az a képviselő, aki hozzá akar szólni. (Rothenstein Mór: Nagyon helyes! — Nemes Bertalan: Ha hozzá akar szólni, készüljön el!) Legyen nyugodt t. képviselőtársam, jobban el vagyok készülve, mint a képviselő ur a közbeszólására. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek.