Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-496

A nemzetgyűlés 496. ülése 1926 nyomatni, szét fognak osztatni és napirendre tűzésük iránt annak idején fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Minthogy a bizottság kéri jelentésére nézve a sürgősség kimondását, felteszem a kérdést, méltóztatik-e a bizottság javaslatához hozzájárulva e jelentésekre nézve a sürgősséget kimondani, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most megteszem javaslatomat legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a Franciaországgal 1925 október hó 13-án kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; 2. az 1926

% évi június hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról, továbbá 3. a kincstári házhaszonrészesedés megszüntetéséről, a beruházásokról és egyéb pénzügyi _ természetű rendelkezésekről szóló törvényjavaslatok tárgyalása. Méltóztatik napirendi javaslatomat elfogadni? (Eőri-Szabó Dezső szólásra jelentkezik.) Eőri-Szabó Dezső képviselő ur kivan a napirendhez szólni. Eőri-Szabó Dezső: T. Nemzetgyűlés! Mély tizstelettel bátor_ vagyok indítványozni az elnöki napirendi javaslattal szemben, hogy a most napirenden levő törvényjavaslat után a kincstári házhaszonrészesedés eltöméséről és az ezzel kapcsolatos adókönnyítésekről szóló törvényjavaslat tűzessék ki elsősorban tárgyalásra, mert ennek letárgyalása végtelenül sürgős mindazokra a tömegekre, azokra a milliókra nézve, amelyek várva-várják a könnyítéseket ezen a téren. Én tehát tisztelettel bátor vagyok indítványozni minden pártpolitikától mentesen és minden szűkebb klikkérdektől megszabadulva: méltóztassék a Háznak elhatározni, hogy mivel szükség van arra, hogy ez a törvényjavaslat mielőbb tető alá kerüljön, ha pedig az előbbi két törvényjavaslat ezt megelőzi- akkor nem sok reménység van arra, hogy ez a törvényjavaslat kellő időre törvényerőre emelkedik, az elnöki napirenddel szemben első pontként az adóterhek csökkentéséről szóló törvényjavaslat-tervezetet méltóztatnak felvenni. Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel kérem, méltóztassék az elnök által indítványozott napirendi javaslatot elfogadni. Helyesen mutatott rá igen t. képviselőtársam, hogy ezeknek a kérdéseknek elintézése igen sürgos._ Én majd egy hosszabb beszédben ki fogom fejteni, hogy miért nem lehet ezt a törvényjavaslatot előbb letárgyalni. Vagy az appropriációt kellett volna letárgyalni, vagy pedig feltétlenül az indemnitást. Mivel az indemnitásra úgyis korlátozott idő van, nem látom át, hogy itt valami akadály lehessen. Én is az ország érdekében tartom, hogy ezek a törvényjavaslatok a legsürgősebben keresztülvihetők legyenek, azonban nem tudnék priuszt adni ennek a törvényjavaslatnak, mielőtt az indemnitás megszavaztatnék. Tisztelettel kérem, méltóztassék az elnök napirendi indítványát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István : T. Nemzetgyűlés ! A pénz'. évi január hó 27-én, szerdám. 27 i tigyminister ur felszólalása tökéletesen érthetetlen, mert hiszen a kormányna& VctnindtunniI tása. Ez az indemnitás csaik február végével jár le, természetes tehát, hogy egyáltalában nem tangálja a kormányzat szempontjából azt a napirendig változást, melyet a pénzügyminister ur itt kifejlett. Tény és való, hogy iegeio»zor azia sürgős javaslatot kellene letárgyalni, amely legégetőbb sebe a népnek, és amelyet a nemzetgyűlés előreláthatólag legkönnyebben fogad el. Ez a törvényjavaslat pedig az, amely a kincstári házhaszonrészesedés megszüntetéséiről és a beruházásokról szól. Mindennemű más törvényjavaslat nem indokolt a mostani szituációban, csak az az egyetlen törvényjavaslat, amely terheket szüntet meg, beruházásokat eszközöl, és a társadalmi nyomorúságot enyhiti. Ez a javaslat pedig az, amelyet elsősorban akarunk napirendre tűzetni. Előttem szóló Eőri-Szabó _ képviselőtársam nem tett Írásbeli indítványt. Én Írásbeli indítványt is teszek (Olvassa) : »Indítványozom, hogy a f. hó 28-iki ülés 1. pontjául a kincstári házhaszonrészesedés megszüntetéséről a beruházásokról és egyéb pénzügyi természetű rendelkezésekről szóló 1002. számú törvényjavaslat tűzessék ki tárgyalásra.« Hogy a kormány miért nem hozta az appropriációt, az nem az ország dolga, hanem a kormányé. Nem az ország és a nép hibás abban, hogy a kormány ugy osztotta be a törvényhozás munkarendjét, hogy a törvényjavaslatok kellő időben nem tárgyalhatók le, hanem azért tisztán és egyedül a kormány felelős. A kormány tehát ne akarja a saját hibáját az ellenzékre tolni, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és ne sújtsa a dolgozó népet, amely várja, óhajtja, hogy itt is történjék valami. Meg kell indítani a munkát. Ez a^ csúnya frankhamisítás oly válságot idézett elő ... (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ez a bizottsághoz tartozik!) Nagyon könnyű egyszerűen elterelni a figyelmet erről a kérdésről azzal, hogy a bizottságban van, de az élet kilöki azokat a következményeket, melyeket ez a dolog előidézett. (Barabás Samu : Becsületes magyar ember erről nem beszél ! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Becsületes magyar ember ilyet nem mond !) A gyárak csökkentik termelésüket, nem áll rendelkezésükre hitel és természetesen ennek következménye az, hogy elbocsátják munkásaikat. Ez az eset most szaporította az eddig is meglevő nyomorúságot és ipari pangást, tehát arra van szükség, hogy legelsősorban azt a törvényjavaslatot fogadja el a nemzetgyűlés, amely ezen a nagy nyomorúságon segit. (Zaj a jobboldalon.) Ez nem politikai

f szempont, az önök érdeke is és az ország érdeke, hogy csökkentsék a szociális nyomorúságot. Kérem tehát a t. Nemzetgyűlést, fogadja el az általam előterjesztett napirendi indítványt. Elnök: A pénzügyminister ur kivan szólani. Bud János pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés! Ismételten kérnem kell, hogy az elnök ur napirendi indítványát méltóztassék elfogadni és pedig azért, mert én csak akkor vagyok abban a helyzetben, hogy ezeket az adóengedményeket megtegyem, másrészt pedig a bevételi többletet beruházásokra használjam fel, ha tudatában vagyok annak, hogy oly költségvetéssel állok szemben, amely erre az évre vonatkozik, mert különben lehetetlen a felelősséget magamra vállalnom. (Patacsi Deines: Ez igaz! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Hogy az appropriációs javaslatot nem terjesz4*