Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-496
A nemzetgyűlés 496. ülése 1926. számukat redukálni azért, mert külföldi rendeléseiktől eiesetek, mert a külföldi rendelesek teljesítésére szükséges előleget nem kaptán meg. Sajátságos, ho ô y amikor ilyesmi torteniü, akkor a magyar keresüeüelemugyi kormány részéről mégis azt lenét tapasztalni, hogy amely ország pénzévei szemoen ilyen merénylet történt, épen ezzel az országgal siet ratilikáltatni egy keieskedemi szerződést, ennek az országnaK keresnedeimi szerzoaését akarja jóváhagyatni a nemzetgyűléssel. jNern tudom, mi akar ez lenni. A megrendült bizalmat tarán igy véli a magyar kormány helyreállítani Franciaországban. 1 ? ÍM ekem az a meggyőződésem,, hogy az a kormány, amely működése alatt ilyen óriási világbotrány történt, nem is jogosult arra, hogy épen azzal az országgal szemben ilyen kereskedelmi szerződést kusson, ennek a kormánynak elő sem lenne szabad vennie ezt a kérdést, hanem egy oiyan kormányra kellene hagynia ennek a kereskedelmi szerődésnek megkötését, amely kormánynak nines Franciaországgal az a vonatkozása, amilyen vonatkozása ennek a kormánynak ebben a frankhamisitási ügyben van. (Esztergályos János: Ez betű szerint így van!) Még egyszer hangsúlyozottan kijelentem, hogy én nem a politikai tendenciát keresem ebben a frankhamisitási ügyben, hanem azt a szomorú gazdasági tényt, amely ennek nyomán következett be azt a hallatlan nagyarányú, újból felfokozódott bizalmatlanságot, amely a frankhamisitási botrány révén ismét erre az országra nehezedik. Pedig ha az országról beszélünk akkor az ország népéről kell beszélnünk, amely név nyomorúságba, szenvedésbe van döntve. És mégis ahelyett, hogy itt komoly törekvést látnánk arra, hogy ezekből a bajokból kisegítsék az országot, még tetézik a bajokat olyan kereskedemi szerződések kötésével, amelyek ahelyett, hogy az ipari foglalkozás lehetőségét előmozditanák, még inkább hátráltatják azt. (Esztergályos János: Ami bizalmat mi szereztünk az országnak, azt mind elpusztították! — De/ültség jobbfelől.) Ez a kereskedelmi egyezmény a benne fog*lalt nagy engedmények miatt azért is kifogásolható, mert nem lesz elszigetelve a többi kereskedem! szerződéstől. A szomszédos államokkal folyamatban vannak a kereskedelmi szerződések kötésére vonatkozó tárgyalások, ezek előkészítő munkálatai. Itt van az Ausztriával kötendő kereskedelmi szerződés, amely egyszer megszakad, egyszer tovább folyik, és a Csehszlovákiával megkötendő kereskedelmi szerződés is feltétlenül ennek a szerződésnek a nyomdokain fog haladni. Cseh-szlovákia semmi körülmények között sem fog belemenni olyan kereskedelmi szerződésbe^ amely magasabb vámtételeket foglal magában, mint a franciamagyar kereskedelmi szerződés. Ha pedig ez igy van, akkor még nagyobb az a veszteség, amely ennek a kereskedelmi szerződésnek a megkötése révén hárul erre az országra, mert köztudomású, hogy a cseh ipar bizony eléggé fejlett, elégffé kiterjedt és eléggé közel van hozzánk, márpedig ha ilyen értelmű kereskedelmi szerződést kötünk Csehországgal, természetes következménye lesz ennek, hogy az inarcikkek erőteljesebben fognak ide beözönleni, amivel nem érnek fel majd azok az engedmények, amelyeket mi fogunk kapni, mint ahogy nem érnek fel a magyar-francia kereskedelmi szerződésben foglalt engedmények sem, amelyeket mi adunk, azokkal, amelyeket Magyarország részére adnak. Ismétlem, vissza kell térnem a frankhamiKAPLÓ. XXXIX. évi január hó 27-én, szerdán. 25 sitási botrányra és az ebből származó gazdasági és pénzügyi hibá&ra es DajoKxa is. A napilapok is teie voitaK azzal, ami a Viktoria-maiommai tortént. Isnieietes» ùogy a ViRtoriamaiomnál történt pénzügyi deiektus a frankhamisitási botránnyal teljesen kapcsolatos. JNevezete^en a V iKtoria-maiomnak nem sikerűit megfczeiezni azt az an^oi kölcsönt, amely eseüékes lett volna, és miután ez idejében nem sikerült, került a Yikioria-maiom. abba a pénzügyi zavarua, amely oöl Hogy miképen log kilábolni, azt e pillanatban megáliapitani nem lehet; lehetséges, hogy ki fog lábolni, de vegerectményDen magával ránt egy egész sor pénzügyi érdekeltséget. Egészen világosan, kiiejezetten jelentettem ki es állapitottam meg, hogy ez a bizonyos külföldi kölcsön azért maradt el, mert a f r anharnisitási botrány történt, és amely országban^ egy másik ország pénzevei szemben ilyen meiényiet törtenhetik, azzal az országgal szemben bizalmatlanok, annak az országnak nem szivesen nyújtanak kölcsönt, még ha mágnások kérik is azt, mert az itteni aüapotok bizonytalanok politikailag is, gazdaságilag is, és a hitelezők nem tudják, hogy ide kölcsönzött pénzükkel ugyan mi fog történni, ki fogja garantálni és miiyen módon annak visszafizetését. Ez is azt bizonyitja, hogy amely kormánynak olyan vonatkozása van azzal a vilaguotránnyal, ezzel a hatalmas bűnüggyel, annak nincs jogosultsága (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mondjon le!) ilyen kereskedelmi egyezményt ideterjeszteni a nemzetgyűlés elé, annak a kormánynak magának kellett volna olyan kö"rültekintőüek, annyira előrelátónak lennie, hogy adja át ezt a munkát egy olyan kormánynak, amely mentesült ezektői a dolgoktól, mentesült annak a gyanúja alól, ami alól ez a kormány egyáltalában nem mentesülhet. Teljesen egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy nem lehet különböző iparok részére súlyos kedvezményeket biztositani, különösen nem olyan kedvezményeket, amelyek azt idézik elő, hogy a fogyasztók bizonyos árucikkhez» bizonyos iparcikkhez épen azért, mert az egyes iparágak kedvezményeket élveznek a vámtételek révén, talán sokkal drágábban jutnak hozzá. Egyetértek azokkal, akik azt állítják, de viszont emellett ki kell jelentenem, nem . tudok hozzájárulni egy olyan kereskedelmi szerződés megkötéséhez, amely valósággal tönkretesz, kiirt, megszüntet egyes iparágakat, és az ezekben az iparágakban foglalkoztatott munkásokat beledobja az amúgy is rendkívül nagyarányú munkanélküliségbe, a legnagyoibb bizonytalanságba és nyomorba. Már egy izben megemlitettem a nemzetgyűlésen az automobil terén tett kedvezményeket, illetőleg vámmérsékléseket, amikor az olasz-magyar kereskedelmi szerződés tá^yalása került ide a Ház elé. Már akkor előrevetettem annak árnyékát, hogy ennek folyományai lesznek, és más államok legalább olyan vámmérséklést, esetleg nagyobb kedvezményt fognak majd követelni. Most itt van a francia kereskedelmi szerződés. Köztudomású, hogy Franciaországban az automobilipar igen magas fokon áll. A francia automobilgyártással úgyszólván csak az amerikai autógyártás vetekedhetik. Minőség tekintetében az is alig. inkább csak ár tekintetében és azért, mert Amerikában olyan nagy szériákban gyártanak, amilyen nagy szériákban Franciaországban még nem tudnak gyártani. Ennek következménye az, hogy a francia autóipar meissze-messze i felette áll a magyar autóiparnak. Mégis mit latunk/ 4