Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-506

jfr- nemzetgyűlés 506. ülése 1926 küzdőtéren — mindig" azt hangoztatjuk, hogy az iskola ne legyen politikum, (Ugy van! a szélsőbáloldalon.) hogy az iskolához ne legyen köze semmiféle pártnak, (Ugy van! a szélsőbaloldalon és jobbfelől.) semmiféle irányzatnak, n semmiféle felekezetnek. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Helyeslések jobbfelől.) Megdöbbenéssel kellett hallanom Petrovácz Gyula t. képviselőtársamnak azt a kijelentését, hogy: »Mi olyan iskolákat kivánunk, amelyek megvalósítják azt a politikát, amelyet mi akarunk« és hogy Petrovácz képviselő ur azt is kijelentette, hogy kizárólag felekezeti iskolát kivannak. (Malasits Géza: Kurzusiskolát!) Amikor mi, a szabadelvű gondolat hivei, megállapítjuk azt, hogy nem egyedül a laikus iskola az üdvözitö és elismerjük azt, hogy a felekezeti iskolák között is vannak nagyon jó iskolák, talán épen olyan százalékban, mint az államiak között ; amikor ezektől a kényes disztinkcióktól tartózkodunk és nem akarunk vádat szórni a felekezeti iskolák ellen, (Csöngedy Gyula : De nem is lehet ! — Dénes István : Nem is akar ! — Csöngedy Gyula : Azt mondja: »Nem is akarunk.« De nem is lehet!) akkor végtelenül különösnek tartjuk a túloldali olyan felszólalásokat, amelyek kiélezik ezt a helyzetet, amelyek szinte provokálnak bennünket a: tiltakozásra. Mert mi tiltakozunk az ellen, hogy ők politikai céljaikra használják fel az iskolát. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) tiltakozunk az ellen, hogy a népoktatás továbbfejlesztését csakis a felekezeti oktatás, felekezeti iskolák utján oldják meg, tiltakozunk az ellen, hogy az a politika., amelyet a t. képviselő ur szolgál, várat nyerjen az iskolában, tiltakozunk az ellen hogy a gyűlöletnek az a szelleme, amely a 6 esztendős kurzust áthatotta, továbbra is benn maradjon az iskolákban, tiltakozunk az ellen, hogy a politika, az üldözés, az embereknek felekezetek és osztályok szerint való^ megkülönböztetése továbbra is benmaradjon az iskolákban, mint ahogyan az alatt a kurzus alatt, és annak a politikának lobogója alatt megtörtént- amelyet t. képviselőtársunk itt kénvisel. (Frühwirth Mátyás : És a vallás ? — Malasits Géza : Ne azonosítsa a kurzust a vallással ! — Rotheiistein Mór : Különösen Beszkárt-poritikát nem akarunk !) Nagyon örülök, hos-y Frühwirth t. képviselőtársam közbeszólásával alkalmat nyújtott arra is, hogv e tekintetben is megmondjam nézetemet. T. képviselőtársam ! Én nem akarok vallás nélküli iskolát, én valláserkölcsi alapon álló iskolát akarok, e meggyőződésemből senkinek, sem baloldalnak, sem jobboldalnak kedvéért nem engedhetek egy iottányit sem. amikor azonban elismerem azt hogy az iskolákban valláserkölcsösen oktassák a tanulókat, egyszersmind tiltakozom mindenfajta politika ellen (Helveslés a szélsőb^loldalon) és tiltakozom az ellen, hogy a nolitikai teleksnpkulánsok az iskolákat a maguk telekkönyvébe jegyeztessék be, tiltakozom a nolitikai telpksnekulánsoknak a kultúra mezeién kis narcellák kihasitására iránvnló törekvéspi ellen, mert az iskola nem lehet sem politikai pártnak, sem irányzatnak, sem pedig felekezetnek objektuma, az iskola a nemzeté az ee'vsáíws masryar nemzeté, annak minden egyes polgáráé, nem nedie" esryik vao-v m^sik -nautikái párté, irányzaté vagy felekezeté. (Ugy van t " szélsőbal oldalon.) Hiszen szó sincs róla, az iskolát a múltban is mindier politikumnak tekintették és talán 250 esztendeje, amióta Magyarországon iskolaévi február hó 12-én, pénteken. 311 kérdésről lehet beszélni és amióta az első ember — sajnos, az is külföldi ember volt: egy bródi molnármester fia — Comenius végigjárta Magyarországot és egy kissé beleavatkozott itt az iskola-politikába, az iskolakérdésbe. Sajnos, azután ugy a kormányzatok, mint az osztrák uralkodóház az iskolát mindig politikumnak nézték, és azt mindenfajta hatalom a maga politikai céljaira használta ki. De 250 esztendő óta ebben az irányban nem is történt változás. 250 esztendő előtt jött egy reformátor, ez a Comenius, aki a nevelés és oktatás kérdését, igy az iskola kérdését is uj alapokra fektette, amidőn a szemléltető oktatást tette a tanítás módszerének gerincévé, azóta báró Eötvös Józsefig nem volt olyan, nagy koncepcióval rendelkező politikusunk, aki azon az utón tovább tudott volna haladni, nem volt ebben az országban báró Eötvös Józsefen kívül egyetlenegy komoly, nagy tervekkel rendelkező kultuszminister, (Egy hang jobbfelől: Trefort!) aki nagy, hatalmas lépésekkel tudta volna előbbre vinni a magyar kultúrát. Mi tehát hallatlan örömmel üdvözlünk minden egyes uj iskolát, üdvözöljük a kultúrának minden egyes újonnan megnyitott csarnokát, és nem volna méltó sem multamhoz, sem jelenemhez, ha ez t alkalommal is nem köszönteném a holnap uj iskoláit és ne szegezném le a Magyarországi Földműves és Munkáspárt nevében is, hogy mi, igenis, helyeseljük azt a kultúrpolitikát, amely több iskolát, tehát több kultúrát is akar kiszolgálni a népnek. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Szükségünk volna egy nagy látókörű, egy nagy koncepciójú kulturpolitikusra, aki bele merne markolni ezekbe a kérdésekbe és aki nemcsak igy adagonkint egy-egy kis

1 problémát oldana meg, hanem aki az egész magyar népoktatás rendszerét, — amelyi elvégre nem más, mint osztrák mintára szabott zűrzavar, az osztrák iskola-rendszer kópiája -— a magyar nemzeti céloknak megfelelően, a mai viszonyokhoz mérten átváltoztatná. Én erre hajlandóságot látok az igen t. kultuiszminister urban és ezt az ellenzéki padokból is^ meg merem mondani; Iáitok nála hajlandósáerot, látok törekvést arra. hogy nagyobb problémákat akar megoldani. De méltóztassék

1 megengedni, ennek dacára valami rendszertelenséget látok abban, ami itt történik, mert egy kultuszministernek, különösen annak, akinek ilyen jobb szándékai vannak és nagyobb terveket is meg akar oldani, nemcsak ilyen részletkérdéseket kellene megoldania, hanem ált kellene formálnia egész népoktatási törvényünket, amely immár elavult, amely helyett már évtizedekkel ezelőtt kellett volna esry egységes- nagy népoktatási törvénnyel idejönni. A kultuszminister ur ahelyett, híoev a múlt esztendőben vaföy két esztendő előtt, a középiskoláknak bizonyos reformjával állott elő. most pedig az^ eTemi iskolák fejlesztésével ál'D elő. egy egyséeres, a népoktatás és a középoktatás

1 minden áa-ára kiterjedő javaslattall jöhetett volna a Nemzetgvülés elé. mert ez a kéVdes már megérett. (Egy hang a iobbközé'nen: Naayon szét) rnunlèn^ az, amit ő végez! — Dénes István: Nem mondja ő s^m, boigy csúnya munka! — Rothenstein Mór: Pláne, ha papiroson marad!) Hiszen azt mondhatják nekem, hogy mire való uj népoktatási törvény.^ amikor a 68-iki népoktatási törvényt sem hajtották végre. De én tovább megyek és talán újságot mondok" ugy a t. Háznak, mint azoknak is, akik az iskolakérdésekkel ex offo szoktak foglalkozni, mint amilyenek igen t. pap-képviselőtársaim,