Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-506

A nemzetgyűlés 506. ülése 1926 fog hozzájáruni az iskola fentartáisához, mert ez olyan terhet jelent számára, amelyet nem bir el. (Klárik Ferenc: Majd végrehajtják őket!) Legyen szabad még néhány szót szólnom magáról az iskoláról is. Amennyiben a javaslatból törvény lesz, helyesnek tartanám, hogy az építendő iskolákat ne adminisztrálják megint agyon, mint ahogyan minden állami épületet agyon szoktak adminisztrálni. Ne kelljen Ponciustól Pilátusig szaladni, hogy egy község el tudja érni, hogy neki iskolája legyen, és az igen t. kormány ne használja fel az iskolának felépítését kortescélokra. Mert Magyarországon mindenből politikát csinálnak. Ne használja fel ezt a kormány megint arra, hogy magának szavazókat fogjon és ne csak olyan községeknek adjon majd iskolát, ne csak olyan községek iskola -építését támogassa, amelyeknek polgárai kormánypárti jelöltekre szavazzanak, hanem az olyan községeknek és tanyáknak adjon iskolát, amelyek arra rászorultak, tekintet nélkül arra, hogy kire szavazta és kire nem. Nagyon félek ezektől a dolgoktól és ezért felhivom az igen t. kultuszminis ter ur figyelmét arra, hogy ezekre is legyen tekintettel. Ami magát az építést illeti, azt hiszem, nincs szükség arra, hogy amikor 3500 iskolát akarunk építeni Magyarországon, mindegyikhez külön tervrajzot és külön költségvetést kívánjunk, hogy vájjon annak az iskolának felépítése jóváhagyatik-e, vagy sem. Elégsége«, ha egy vagy két terv alapján épülnek fel ezek az iskolák. (Petrovácz Gyula: Sablon szerint!) Akkor nem kell ezeket külön felülbírálni, jóváhagyni, mindegyikhez külön rajzolót alkalmazni, ami már tetemes kötségniegtakaritást jelent az építkezésnél. Azonkívül, ha felépitik az iskolákat, ezek legyenek inkább modernek. Legyen bennük iskolaorvos és legyen bennük fürdő is. (B. Podmaniczky Endre: Mindenütt van orvos!) Magyarországon törvénybe van iktatva az iskolaorvosok intézménye, de az iskolaorvosok soha nem látják a gyermekeket és viszont a gyermekek soha nem látják az orvost. (Zaj és ellenmondások iobbfelől. — Felkiáltások: Hogy lehet ilyet mondani! — Drozdy Győző: Amikor ez igy van! Egy esztendőben egyszer mennek el szemet vizsgálni! — B. Podmaniczky Endre: A maga idejében talán igy lehetett, de ma nincs igy. — Drozdy Győző: Ma is igy van, legyen nyugodt! — Dénes István: A báró ur fiatalítja magát! — B. Podmaniczky Endre: Ahol maga tanitó volt, ott az előfordulhatott! — Drozdy Győző: Én még ma is tanító vagyok. Sajnálom, hogy nem tanítottam a báró urat, különben nem mondana ilyet!) Annyit tudok, hogy Budapesten a kinevezett, a megválasztott iskolaorvosok évenkint egyszer látogatják meg a tanulókat. Ez a szabály, hogy évenkint egyszer látogassák meg. Ha ezt Budapesten igy tartják be, méltóztasék elképzelni, hogyan tartják be a vidéken. Pedig ott még inkább szükség' volna arra, hogy a falusi, a tanyai iskolákat intenzivebben látogassák az orvosok, mert ott a polgárság kulturnivója alacsonyabb fokon áll. Tehát inkább szükség "van arra, hogy jó tanácsokkal lássák el a gyermekeket betegség esetére. Felhívom a minister ur ügyemét 'gondoskodjék arról, hogy az iskolák épitésének keretén belüí mindenütt az iskolaorvosi intézmény is felállittasék és ez ne csak papíron legyen meg, hanem a valóságban is, hogy az orvosok legalább havonta egyszer meglássák a gyermekeket és megáilapitnais'sák, ki az egészséges és ki nem. évi február hó 12-én, pénteken. 309 Másodsorban az iskolai fürdő felállítását is szükségesnek látom. Tudom azt, hogy a vidéken, különösen a Nagy-Alföldön, alig van lehetőség arra, hogy a családok tisztálkodhassanak, különösen pedig a (gyermekek, tehát annál inkább szükség van arra, hogy a gyermekek legalább az iskolában fürödhessenek és legalább az iskolában juthassanak hozzá ahhoz a fürdőhöz, amelyre a tisztaság szempontjából szükség-ük van. (Csontos Imre: Az Alföldön tiszta ruhát mosnák az anyák a gyermekeikre. Tisztában járatják őket!) Ezt nem vonom kétségbe, tudom, hogy az alföldi gazdasszonyok nagyon tiszták, takarékosak, azonban ez nem von le semmit abból, hogy a gyerekeket füröszteni is kell, mert a tisztaság már félegészséeret jelent, és ha a fürdésre másutt nincs módjuk, lehetővé kell tenni az iskolai fürdők létesítésével a tisztálkodást. Gondoskodni kell továbbá arról is, hogy az iskolákban ne 70—80—100 gyermeket zsúfoljanak össze, (Petrovácz Gyula: 60-nál több nincs sehol!) hanem 40. legfeljebb 60 gyermek legyen egy ^osztályban, különösen akkor, ha mind a 6 osztályt ugyanaz a tanitó tanitja, mert különben teljes lehetetlenség előkészíteni a gyermekeket az életnek arra az iskolájára, amire nekik szükségük van. Még* egyszer leszögezni kívánom, hogy ezt a javaslatot nem azért nem fogadom el, mintha nem akarnánk iskolákat, mintha nem látnók szükségét annak, hogy a tanyákon iskolák legyenek. De szükségesnek tartjuk, hogy a tanyákon,^ községekben és a falvakban mindenütt minél több iskola legyen, (Petrovácz Gyula: De azért nem szavazzuk meg a javaslatot!) de az iskolák felállítása állami feladat. Az államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy mindenütt, ahol szükség van rá, iskola felállittassék, mert ebben a formájában, ahogy itt a javaslatban le van fektetve, az iskolakérdés nem lesz megoldható. Minthogy nem látjuk, hogy a javaslat elgondolásából tényleg iskolák lennének, ellenezzük ennek a törvényjavaslatnak megszavazását. Egyébként már a kultuszmínister urnák rá kelett volna jönnie arra, hogy a külföldön mindenütt tért hódit az állami iskolák létesítése (Petrovácz Gyula: Hollandiában például csupa felekezeti iskola van!) és ha van Magyarországon pénz a Levente-egyesületekre és egyéb célokra, akkor kell, hogy legyen a legszükségesebb kulturcélokra, a népiskolákra is. Ha az állam fenn tudja tartani a főiskolákat és középiskolákat, akkor kell gondoskodni az országnak arról, hogy a^ szegény dolgozó néposztály gyermekei is elvégezhessék, ha egyebet nem, legalább a 6 elemi osztályt. Ezeket kívántam megjegyezni. A javaslatot eevébként nem fogadom el. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? A kultuszmínister ur kivan szólani. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! TJgy Petrovácz igen t. barátom, mint az ellőttem szólott iffen t. képviselő ur foglalkoztak azzal a kérdéssel, bogy az építkezés sablonos tervek, vagy nedig ad hoc tervezés alánján lesz-e lebonyolítva. Nagyon köszönöm Petrovácz igen t. barátomnak, hogy rámutatott az egész építkezés kérdésének közgazdasági jelentőségére, amire én beszédemben rövidség okából nem tértem ki. De mindenesetre a kormány — és itt nem kultúrpolitikáról van szó — a legnagyobb súlyt helyezi arra, hotey a tavasszal minden^ vármegyében nagyarányú építkezés induljon meg,