Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-506

A nemzetgyűlés 506. ülése 1926. évi február hó 12-én, pénteken. kólának létesítésével, építésével a vidéken tengődő és pangó építőipart lábra fogja állítani. Eddig íaz államkormányzat minden tevékenysége az épités terén kizárólag Budapestre koncentrálódott és ezt mint Budapest, egyik igénytelen képviselője is kifogásolom, örömmel üdvözlöm, hogy végre a vidéki építőiparnak is adnak valamit és a vidéken munkaalkalmakat teremtenek. 3500 iskola felépítése 5 évre elosztva, oly hatalmas munkaprogramm, amely a vidéki építőipar megerősítésére teljesen alkalmas. Ezért örömmel üdvözlöm az építési alapot, amely már az idén 4,850.000 aranykorona, vagyis 63 milliárd papírkorona befektetést igér és öt év alatt, a minister ur nyilatkozata szerint, 22 millió állami és körülbelül 18 millió érdekeltségi hozzájárulás révén 40 millió aranykoronát, vagyis 580 milliárd papirkoronát juttat a magyar építőipar fellenditésére. Nem félek azoktól az argumentumoktól és aggodalmaktól, amelyeket a. kézinapszám és fuvarmegváltás tekintetében hangoztatott a túloldal. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tudjuk! Nem önnek kell teljesítenie!) A kézinapszám és fuvar problémájának csupán helyes megoldására akarom a figyelmet felhívni, mert tapasztalatból tudom, mint aki sok kézinapszámmal és fuvarral megrótt egyházi épület építője vagyok, hogy a falu népének nincs kifogása a természetben leszolgálandó fuvarral szemben, akkor, ha nem munkaidőben róva tik rá. Ha az építőanyag odafuvarózása a munkaidő megkezdése előtt, kora tavasszal vagy télen kivántatik, akkor nem is tesznek az érdekeltek ellenvetést. Ha azonban nem helyes építési beosztás folytán a munkaidőben kívánják tőlük, akkor teljes lehetetlenség azt megoldani. Hasonlókép vagyunk a kézinapszámmal. Kivétel nélkül, ahol ilyen építkezésem volt, mindenütt készpénzzel megváltották, mert intenzivebb, helyesebb szolgáltatása ennek a munkának, ha szakszerűen a munkához szokott napszámosokkal végeztetik. És még egy ok van, mert ezt a munkát tényleg nem lehet olyan időben kívánni, amikor az építkezésre alkalmas időszak van, mert ez egyben a mezőgazdasági munkára is alkalmas. Ennek következtében meg vagyok róla győződve, hogy ha helyesen osztják be a fuvarokat, a téli időben, a napszámokat pedig készpénzben váltják meg, akkor ez nem fog nehézségeket okozni, viszont alkalmas arra, hogy az iskolához való hozzátartozandóság érzését a lakosságban kifejleszsze, hogy éreztesse, hogy az a mi iskolánk, a nép iskolája. Az indokolás szerint az iskolák terveit általánosságban a kultuszministerium műszaki osztálya fogja elkészíteni. Nagy tisztelettel vagyok a kultuszministerium műszaki osztálya és különösen annak művészlelkű vezetője iránt, meg vagyok róla győződve, hogy ez az ügyosztály nem fog oly elrettentő sablonos terveket késziteni, mint a múltban, amiket tanítványaimnak elrettentő példa gyanánt szoktam bemutatni. De félek, hogyha a tervezést kizárólag a kultuszministerium műszaki osztálya hivatalból fogja elvégezni, ha ez végzi az egész nagy tervező munkát, akkor bizonyos sablónszerüségtől lehetetlen lesz szabadulnia. Ha a minister ur, mint az indokolás mutatja, azt kívánja, hogy mindenütt az illető vidék jellegének megfelelő és az épités módjával harmonikusan összhangzó legyen az iskolaépület, ami természetesen helyes, művészi kívánság..is» kérem ne bízza a tervezést teljesen .a, -műszaki osztályra," hanem részben az | ugyancsak nyomorban és megrendelés hiányában szenvedő építészi karra, mert lehetetlenség koncentrálni ezt a munkát ugy, hogy ismétlések ne forduljanak elő. De ha a művészlelkű osztályvezető vezetése alatt a magánériíészek tevékenysége is igénybe vétetik, akkor ez az iskolák külső megjelenésében is előnyt jelent és a művészi kiképzésben is ettől szerencsés változatosság remélhető. Hogy kielégítsem az elébb közbeszólt képviselőtársam kívánságait, a legmelegebben azért üdvözlöm a javaslatot, mert biztosítja az igy létesített tanyai iskolák felekezeti jellegű létesithetését is. (Drozdy Győző: Sőt csakis azt!) Kérem a t. Philister urqt, hogy ott, ahol egy vallású, egy felekezetű népesség van, kizárólag felekezeti alapon szervezze meg az iskolákat. Megmondom, miért. Én t- i. a tanyai iskoláknál a hitoktatás problémáját nem látom másként megoldhatónak. Mert a szerteszórt ily iskoláknál nagy feladata marad a felekezeteknek a hitoktatás megsze-rvezése és ellátása. Még akkor is, ha a kinevezendő tanító ahhoz a felekezethez tartozik, amelyhez az egyfelekezetü iskolai népesség, akkor is, bár nagyon segíthet a hitoktatás munkájában, mégis óriási probléma marad megoldatlan. Sok iskola hitoktatási kérdésének ellátása megoldatlan marad. De ha a t. minister ur hozzájárul ahhoz a gondolathoz, amelyet nem győzök eléggé propagálni, hogy az iskola egyúttal templom is legyen és a vasárnapi istentisztelet számára predesztinált alkalmas hely legyen, hogy ne csak a népművelésnek, de a vallásosságnak is kultureentruma legyen, (Sándor Pál: Ha nem csinálnak pcliúJíát!) akkor megoldható ez a probléma azáltal, hogy az istentisztelet tartására oda kilátogató pap egyben az istentisztelet előtt, vagy az után a gyermekek hitoktató ^t is el tudja végezni. Ily formán kettős szükségletet elegit ki a tanyai iskola, ha egyben imaház is, és benne nemcsak a tanyai világ gyermekei, de felnőttek is megtalálják a közös kulturcentrumot. így lesz az iskola természetes, települési, sűrűsödési és községesülési gócpont. Itt beszámolok egy tapasztalatomról. 1910ben építettem Zöldhalomban, amely a határszélen van Kiskőrös, Orgovány és Kecskemét határán, Kiskőröstől négy és fél órányira, egy tanyai iskolát, amely imaházzal és tanítói házzal kapcsolatos. Amikor oda először kimentem, ott nagy pusztaság volt, a telep körül puskalövésnyire sem volt látható egy tanya sem, és mégis egy negyedóra múlva körül voltam véve nagyobb ember gyűrű vei, mint most a nemzetgyűlésen, és örömtől sugárzó szemmel nézte mindenki a lépéseket, amelyeket az iskola kitűzése körül végeztem. Amikor pedig két esztendő múlva ugyancsak hivatali kötelességből az utófelülvizsgálat és végleges átvétel végett odamentem, az iskola körül nem puskalövésnyire, de kőhajitásnál is közelebb egész csomó épületet láttam. A kulturcentrum tehát természetes sűrűsödési pontja is lesz a tanyának. Nagyon szerencsés megoldásnak tartom a tanyai oktatás gondolata terén azt a kifejlesztést is, amely a napközi otthon, a tanyai internátus szervezésében megnyilvánul. Szerenesés gondolatnak tartom kegyelet szempontjából is. Már Trefort idejében, gyermekkoromban, jól emlékszem, hogy atyám ebben az irányban javaslatokat terjesztett az akkori minister elé és emlékszem azokra a cikkekre, amelyeket a szaklapokban irt az akkori frazeológia szerinti I »paraszt-konviktusok« ideájának propagálá-