Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-505

294 Â nemzetgyűlés 505. ülése 1926. nek jövedelemadója a 20 koronát meg

1 nem haladja a különadó hordozása ától fel van mentve. (Propper Sándor: A kézi- és igásmunka alól is?) A kézi- és igásmunkát viselni azonban kötelezve vannak, hiszen ez nem rendszeres foglalkoztatás. Talán 50 esztendőben, ha egy területen egyetlenegyszer előforduló munka ez és ha az uradalmakat, a nagy vagyonokat ilyen kivételes, keserves adózás alá vonjuk, akkor természetes, hogy nem menthetjük fel a fizikai teljesítmények kötelezettsége alól azt a lakosságot, amelynek az iskola felállítása elsősorban érdeke, amely iskoláztatás áldásait tényleg élvezni fogja. (Zaj a szélsőbaloldalon* — Esztergályos János: Elsősorban az állam haszna lesz az! — Propper Sándor: Az ingyen munka baj! — Tankovits János: Miért baji Nem lehet sztrájkot rendezni, ugy-el — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem arról van szó! — Esztergályos János: Ne konkurraljon a képviselő ur más képviselőtársaival, nem áll önnek jól! — Tankovits János: Dé az csak nem lehet baj iskolaépítésnél!) Elnök: Csendet kérek! Maday Gyula előadó: Az érdekeltség hozzájárulását közadók módjára fogják behajtani és ez adja meg a szankcióját annak, hogy ennek a törvénynek rendelkezései irott malaszt nem fog maradni, t. i. az 1921 :XXX. tc.-nek tényleg több rendelkezése csak papiron maradt. Ennék a törvénynek egyik szakasza elrendeli a tankötelesek befuvarozását is, amiről különben az 1921. évi törvény is rendelkezik, de szankció nélkül. Ennek a mostani rendelkezésnek azonban szankciója van. •Most jön a telek kérdése, amelyre egyikmásik képviselőtársam közbeszólás formájában hivatkozott. Az iskolához szükséges telket az állam, illetőleg az iskolafentartó felekezet, község, vagy érdekeltség tényleg, vagy kisajátítás utján fogja megszerezni, még pedig minden esetre ugy, — itt a tárgyi szempontok fogják majd vezetni azt a hatóságot, amely a kisajátítást végrehajta, — hogy az iskolát a legegészségesebb központi helyen helyezze el. (Esztergályos János: Ismerjük!) Nagyon könynyen megeshetik, hogy itt valóban kisemberek érdekeiben ütközik ez az eljárás, meg kell azonban nyugtatnom azokat, akik e tekintetben aggodalmat táplálnak magukban, hogy az előkészitő eljárás során, amelyben már több mint 200 ilyen iskola felállítására vonatkozó tárgyalást lefolytattak, «emmi olyan atnociást, amely kisemberek érdekein keresztülgázolt volna, elő nem fordult. Ilyen értelmű panasz a kultuszminister úrhoz egyáltalában nem érkezett és az együttes bizottság kivánságára a kultuszminister ur tényleg bele is fogja foglalni a végrehajtási utasításba, hogy kisemberrel szemben, pl. kisgazdával szemben, a kisajátitási eljárás tényleg a legnagyobb kimélettel és előzékenységgel folytatandó, (Malasits Géza: Az a kérdés, hogv kire szavazott a választáson 1) és gondoskodjék arról, hogy kisembert létalapjában, exisztenciájában ez a kisajátitás egyáltalán meg ne renditsen. (Malasits Géza: Ha ellenzéki, akkor megnyomorítják. — Rácz János: Látott már ellenzéki kisgazdát? — Mozgás a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Ez nagy dicséret a kisgazdákra! Majd melgkösizönik! — Esztergálvois; János: Vonja vissza! — Rácz János: Nem vonom vissza! Régente s volt ellenzéki kisgazda, de most a kisgazdák a kormányt támogatják. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Esztergályos János: Legközelebb Csontos képviselő ur is ellenzéki évi február hó 11-én, csütörtökön. lesz! — Propper Sándor: A frakkos kisgazdák, azok kormánypártiak! — Zaj. — Propper Sándor: Miért nem merik őket titkosan leszavaztatni!) Maday Gyula előadó: Külön terhet vállalt az állam magára azzal, hogy az iskolaépítéshez szükséges terveket ingyen bocsátja majd rendelkezésre. Ezer tanitói lakás felépítése az ál'lamépitészeti hivatalra nézve mindenesetre komoly munkatöbbletet jelent. Igen lényeges rendelkezést tartalmaz a 12. §, amely imulicite másában foglalja a községekkel kötött államszerződések revízióját. A minister ur ennek a szakasznak utján felhatalmazást nyer arra. hogv azokat az anyagilag szilárdabb bázison álló iskolafentartókat, különösen városokat, amelvek az államosítás konjunktúráját felhai?ználva, annakidején az iskolafentartási terhek alól magukat szerencsésen és ügyesen kivonták, most komoly tehervállalásra szorittasanak. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Nem komoly javaslat ez, előadó ur! — Propner Sándor: Minden teher az érdekeltséget terheli!) Elvileg igen, azonban valamennyi szakasz azt bizonyítja, hogy ajz érdekeltséget magára nem hagyjuk. (Malasits Géza: A teher az érdekeltségé, a dicsősés" a ministère! — Propper Sándor: Kár affektálni vele!) Legyen szabad végül rámutatnom arra, hogy ez a törvényjavaslat Budapest székesfőváros területére természetszerűleg nem vonatkozik. Ezt expressis verbis be is vettük a törvényjavaslat szövegébe, nehogy — amint erre precedens is volt — komplikációk álljanak be a törvény értelmezése körül. A 13. § végezetül jóváhagyást kér a nemzetgyűléstől arra. hncv a^ kultuszminister urnák a tanyai iskolák épitésére, felállításába vonatkozólag eddig tett előkészületi intézkedései, melveket ő saját tisztviselői személvzetével bonyolított le s amelynek munkájáról épen költségvetési beszédiben annakidején mára a kultuszminister ur tehát a legilletékesebb hivatali főnök- oly elismeréssel emlékezett meg. szankcionáltassanak. Ezzel be is fejeztem a törvényjavaslat fundamentális intézkedéseinek ismertetését. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ha ezt a törvényt a minister ur a rendelkezésre bocsátott aranyakkal és a tőle megszokott vaskézzel tényleg keresztül is viszi. (Malasits Géza: Láttuk a választásoknál az ébredőkkel szemben a vaskezet!) akkor néhány év múlva a puszták világában iskolaépületek százai fognak emelkedni a földből. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő urak ! Maday Gyula előadó: Mondom, ez a törvény a puszták kulturális sivatagában ilyen uj iskolaépületek százait fogja elővarázsolni a semmiből. (Propper Sándor: Dehogy a semmiből! A proletárok munkaerejéből!) Egy ilyen épület odakint a pusztán a maga csinos külsejével feltétlenül annak a körnvezetnek a központja lesz., sőt a körzet lakossága szellemi és lelki életének is gócpontjává fog majd válni. Annak a tanítónak, egy intelligens embernek, a közelsége pedig arra a mására hagyott nénre, tehát nemcsak a gyermekekre, de a felnőttek tömegeire is feltétlenül nevelő, civilizáló hatással lesz. Abban az épületben — legalább is az én felfogásom szerint — nem csupán a betűvetés tudományát fogják majd hirdetni, hanem az épület sokszor majd istentiszteleteknek, hazafias ünnepélyeknek és tudománvnépszeresitő, népművelő előadásoknak is szinhelye lesz,