Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-505

A nemzetgyűlés 505. ülése 1926. évi február hó 11-én, esütörtöJcön, 295 (Propper Sándor: Ébredő gyűléseknek! — Ma­lasits Géza: Kőrisbogárgyüjtésnek! — Zaj.) és ott, ahol eddig csak a legelő állatok kolompja és a nyers, elégedetlen, lelkisötétségben botor­káló szántóvetőnek füttye vagy káromkodó szava verte fel és zavarta meg a pusztáik csend­jét, ott ezután, az én reményem szerint, a Him­nusz hangjai fe meg fognak zendülni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Minister ur, ezért a pro­grammért, ezért az ideálért dolgozni érdemes, ez méltó akármilyen nagy államférfi becs­vágyához is, (Ugy van! a jobboldalon.) mert én vallom és ismételten is fennen hirdetem azt az elvet, hogy ennek az országnak és ennek a nem­zetnek a jövőben nem a közjogászok és nem a havezérek, hanem a jó diplomaták élg a jó kul­tulpolitikusok lesznek az igazi Mózesei. (Prop­per Sándor: Maday ki fog kapni azért, hogy Mózest idézte! — Derültség és zaj a szélsőbal­oldalon.) Kérem a t. Nemzetgyűlést, hojgy a tör­vényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: A kultuszminister ur kivan szólani. Gr. Klelbelsberg Kunó vrl'ás- és közokta­tásügyi minister: T. Nemaexcryűlés! (Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon: Haüjnk IV. Bélát! — Propper Sándor: I. Kunót! — Derültség és zaj balfelől.) Nagyon szeretem, hogy fontos kultűr javasltatoknál így méltóztatnak visel­kedni; ez nem fogja növelni népszerűségüket az országban. (Zaj.) T. Nemzetgyűlés! Akik Angliában jártak, gyakran látták azt az utcai képet, melyet egyébként képeslapokban^ isi gyakran szemlél­tetnek- hogy London legfőbb utvonalain meg­áll a közlekedés a rendőrnek egyetlen intésére akkor, ha egy kis angol gyermeket vezetnek át az^ utón. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Malásits Géza: Ott nem Nádosy az országos főkapitány!) Nálunk, magyaroknál, magasan járnak a poli­tikai élet hullámai és mégis meg vagyok győ­ződve róla, hogy mikor oly közoktatási javaslat­tal jövök, mely a magyar gyermekek jövőjét szolgálja, a magyar nemzetgyűlésben ife lesz annyi belátás, hogy a magyar gyermekek érde­kében megfogalmazott ennél a törvénynél azt a pártatlanságot fogja tanúsítani, amelyet az angol közlekedés tanusit akkor, amikor a britt gyermekeket az útvonalon zavartalanul áten­gedi (Helyeslés a jobboldalon,) Üx\ november 25-én tartott beszédemben részletesen foglalkoztam azokkal' az intézkedé­sekkel, melyeket a magyar népnevelés érdeké­ben tenni szándékozom; akkor jórészt kitértem a beruházási programmra is, úgyhogy mOst abban a kedvező helyzetben vagyok, hogy nem kell bizonyos részletekkel és bizonyos elvi kér­désekkel foglalkoznom, melyeket már novem­ber 25-iki beszédemben teljesen megvilágítot­tam. Mégis rekamtulálnom kell különösen számbeli adataimat azért, mert ettől az idő­ponttól fogva a helyzet lényegesen megjavult. Tjénvewespn megjavult azért- mert ebben a költségvetési évben, tehát folyó év Junius 30-ig, 2 millió aranykoronával többet kelthetek nép­iskolák építésére. (Helyeslés a r jobboldalon.) mint amennyit novemberi beszédemben jelez­tem és mint amennyi a törvényjavaslat eredeti Szövegében is jelezve volt. Most bizonyos fokig szrencsés helyzetben vagyok azért, mert nénzüffvministerünk es-ye­temi tanár volt, aki már korábbi foglalkozásá­nál fogva naJsV megértést, mutat a kultúra ér­dekeivel szemben. CProoner S5áT»dnr: Még esrv IV. Béla!) De szerencsés helvzethen vagyok azért is, mert Smith népszövetségi főbiztos ur amerikai ember Hétére (Farkas István: Szintén IV. Béla!) világosan látja a népoktatási kér­dések sorsdöntő voltát. (Helyeslés a jobbolda­lon.) Mert mig vannak országok, ahol a közsé­gek legrosszabb^ állapotban lévő épülete az iskola és a kórháíz, addig az Amerikai Egyesült Államok, amelyeknek polgára a népszövetségi főbiztos ur, a legnagyobb súlyt, helyezik a nép­iskolára, úgyhogy Amerikában a városok és községek talán legszebb épületei a népiskolák és épen ezért ő azt a felfogást vallja, hogy nincs hasznosabb beruh mint azok az ösz­szegek, melyeket a magyar nép nagy tömegei értelmi színvonalának emelésére fordítunk. (Ugy van! a jobboldalon.) A pénzügyminister ur és a népszövetségi főbiztos ur eme felfogásának köszönhető, hogy további 2 millió aranykoronát bocsátottak ren­delkezésemre a költségvetés keretein kivül. 1926 június 30-ig. (Éljenzés a jobboldalon.)' Azt hiszem, hogy akkor járok el helyesen és a reál­politikai szempontoknak is megfelelően, ha a fedezetet szembeállítom a szükségletekkel és pedig nem a pillanat szükséglétéivel, hanem' a tervszerűség n.aigy szempontjának hódolva, az összes szükségletekkel. (Helyeslés jobbfelől.) Hiszen, ha a múltban hibákat követtünk el. az azért volt, hogy iskolákat építettünk, talán küldpttségjáráb vagy egyéb ötletszerű okok alapján, míg most a megfelelő eljárás ezen a téren.az, hogy statisztikai állapokon, az analfa­béták és a beiskolázatlan gyermekek:. statisztir kaja alapján egy országos nagy programmot állítunk fel s ezt azután a sürgősség sorrendjé­ben tervszerűen hajtjuk végre. (Helyeslés a jobboldalon.) Mindenekelőtt, miután néni vag*yunk fele­lőtlenül tervezők, nem állithátjuk elsősorban a szükségleteket, hanem a fedezetet kell elő­térbe állitanunlk, mert reális ember csak! loly dolgokra készit programmot, amelyekről előre tudja, hogy azok megvalósítására kénes lesz. Ennyiben tér el a felelős kormánypolitika a felelőtlen demagógiától. (Ugy van! jobbfelől.) Az eredetileg beterjesztett törvényjavas­latban 2.350.000 aranykorona szerepel, mint oly Ösasizeg. melyet a folyó költségvetési évben, a folvó költségvetési kezelés terhére népiskolák émtésére fordítunk. Amint mondottam, a pénz­ügyminister ur további 2 millió aranykoronát bocsátott rendelkezésemre s ez a többlet a bi­zottság által átdolgozott törvényjavaslatban már szerepel is. ugyhogv ebben a költség­vetési évben 4,350.000 aranykorona áll rendel­kezésemre az építkezésekre. Genfi fáradozásaim sem voltak eredménytelenek, amennyiben a legbiztosabb kilátás van arra, hogy a követ­kező bárom költségvetési évben, de költségve­tésen Mvül a hasznos bombázásokból 10 millió aranykoronát fordíthatnak néniskolák éniré­sére, amit bárom egymásután következő költ­gégyotési évben fop-nnk felhasználni. T>e nemcsak a költségvetés keretein kívül, b"an Q m a rendes költségvetés keretein belül is íp-en számottevő összegeket.'fordíthatunk majd néniskolák. éuitésére. A pénzügyminister úrral fnrtéuT mes-állaoodás szerint az 1926/27. köl+­sécrvetési évben a rendes kezelésben 1.400.000 pT-anykoronát. a hasznos beruházásoknál oedig négy milliót, összesen tehát 5.400.000' arany­koronát fordítunk népiskolák építésére; az 1027/28. évben a rendes költségvetésben 2 mil­liót p hasznos beruházásoknál 3 milliót, együtt tehát 5 milliót; az 1928/29. évben a rendes költ­ségvetésben 2 milliót, a hasznos beruházások­nál" megint 3 milliót, összesen tehát 5 milliót, ! végül az 1929/30. költségvetési évben a rendes

Next

/
Oldalképek
Tartalom