Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.

Ülésnapok - 1922-504

258 À nemzetgyűlés 504. ülése 1926, be az időt, amikor őt már a törvény feltétlenül és minden kitérési lehetőség nélkül arra kényszeríti, hogy a szerzőt megnevezze. Én is azt mondom, neki becsületbeli kötelessége addig védelmezni az ő munkatársait, amig lehetséges. És ha ezt teszi, emberi és a közéletben feltétlenül megkövetelendő kötelességét teljesiti. Láttuk más esetekben más pártfelfogásuaknál, hogy ha valaki a szerzőt nem nevezi meg, ennek nincs rája nézve semmiféle súlyosabb konzekvenciája. (Propper Sándor: Nádosy miért nem nevezi meg a bűntársait 1) A velünk szemben elkövetett sajtódediktumok esetén, ha elmegyünk a bírósághoz, nem tudjuk megtalálni a szerzőknek egész sorozatát, annak ellenére, hogy azoknak a lapoknak, amelyekkel szemben mi vagyunk kénytelenek néha napján birósághoz fordulni, nem képviselő a főszerkesztőjük. Nekünk, mert egyedül állunk és nincs semmi támasztékunk, ez az egyetlen védekezési lehetőségünk a min ősithetetlen nagy tömegű sajtóügyi eljárással szemben, amelyeket a kormány és hatóságai, merem állitani, tendenciából, a munkássajtó elfojtása és lehetetlenné tétele céljából inditanak ellenünk. Ez az egyetlen védekezési módunk és ezt nem hagyjuk kiütni a kezünkből mindaddig, amig lehetséges, hogy ehhez a védekezési módhoz ragaszkodjunk. Ezért meg kell mondanom azt, okunk van rá, hogy ki ne szolgáltassuk munkatársainkat, amig erre kényszerítve nem vagyunk. Egyébként is magából abból a sajtóközleményből, amelynek egy része itt inkriminálva van, ismételten csak azt kivánom megállapítani, hogy bár ha hosszabb is ez a közlemény, mint az előző, amelyben a Ház bölcsesége máskép határozott, mint az előadó ur javasolta, még sem mond többet. Nem egyéb az egész, mint egyszerű bírósági tárgyalásról felvett tudósitás, a tanúvallomásoknak regisztrálása és egészen bizonyos, hogy nem tartalmaz többet, mint ami a tanúvallomásban a biróság előtt tényleg elhangzott, mert az a sajtótudósitó, aki ezt irta, bizonyos abban, hogy mihelyt egy szóval is többet ir mint ami a biróság előtt lejátszódott, már megkapja a sajtópört. Ez a közlemény sem mond mást Gálócsy úrra vonatkozóan, mint az előző közlemény. Megállapítja, hogy az öreg Gálócsy már a végelgyengülés határán ballag. Sajnos, sokan vannak ilyenek, sok emberről megállapították már ezt, (Esztergályos János: Ezen már száz biró sem segit!) és az^ a sok ember, bár igaz ez a szomorú állapot, még sem ment a birósághoz a becsületét keresni. Egész sereg hasonló kitétel fordul elő ebben a közleményben, de szerintem egyik sem alkalmas arra, hogy bírósági tárgyalás tárgya legyen. Ennek ellenére a nemzetgyűlés mentelmi bizottsága mégis arra az álláspontra helyezkedik, hogy ezek alkalmasak a bírósági eljárás megindítására. Ne méltóztassanak elfelejteni, hogy egy mentelmi bizottsági határozat, egy Házhatározat már prejudikál a bíróságnak. (Felkiáltások jobbfelől; Szó sincs róla!) Amit a törvényhozás a maga határozatában félig-meddig leszegez, az már a biróság előtt súlyos körülmény. Épen azért nem vagyok hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a mentelmi bizottság javaslatát pártoljam. Tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, hogy a mentelmi bizottság jelentésének visszaadása mellett, Vanczák képviselőtársamnak mentelmi jogát ebben az ügyben ne méltóztassék felfüggeszteni. Elnök: Hedry Lőrinc képviselő urat illeti a szó. '. „^_ _, .. . évi február hó 10-én, szerdán. Hedry Lőrinc: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a vita keretében reflektáljak arra a megjegyzésre, amelyet Propper képviselőtársam tett iménti felszólalása alkalmával. Nem lehet összehasonlítást tenni az előbb tárgyalt mentelmi ügy, Leidl Gyula és társai mentelmi bejelentése, valamint a most tárgyalás alatt levő mentelmi ügy között. Nem lehet összehasonlítást tenni azért sem, mert abban az esetben a képviselő urak^ kérték a mentelmi bizottságot annak eldöntésére, hogy_ megsértetett-e az adott esetben az ő mentelmi joguk, vagy sem! (Fropper Sándor: Nem! Védelmet kértek!) Ebben az esetben pedig a biróság kér szabad folyást engedni a birói eljárásnak bizonyos inkrimináltcikkek miatt. _ Azt mondja Szabó Imre t. képviselőtársam és ha jól emlékszem Propper képviselő ur is emiitette, hogy a mentelmi bizottság bizonyos mértékben elfogult egyesekkel, épen Vanczák képviselő úrral szemben, azért jönnek elő ilyen tömegesen Vanczák képviselő ur mentelmi ügyei. Méltóztassanak elhinni, a mentelmi bizottság nem azt nézi, kiről van szó. Elég volna, ha a megkeresésre azt irnák, hogy X. Y. képviselőről van szó; a bíróságtól megkeresés érkezik, amelyben kéri valamely képviselő kiadását, mert ellene bizonyos cikk miatt inkriminálás történt. Mi soha sem azt nézzük, hogy Vanczák vagy más képviselő úrról van-e szó, hanem csak azt, hogy a bíróságig megkeresés a megfelelő formák között történt-e és nem forog-e fenn zaklatás az illető képviselő úrral szemben. Ezt minden egyes esetben behatóan megvizsgáljuk. Méltóztassék megengedni, hogyha Vanczák János képviselő urnák annyi esete kerül ide, nem a biróság általi zaklatás esete forog fenn, hanem épen a képviselő urak zaklatják Vanczák képviselő urat azzal, hogy ő kénytelen minden egyes esetben nem tudom, minő belső pártszabáiyok, vagy egyebek ellenében vállalni a cikkekért a felelősséget. (Propper Sándor: Mert ő a felelős szerkesztő!) Meg vagyok győződve róla. hogy a cikkek legnagyobb részében az ügy felmentéssel fog végződni, de ez miránk, mentelmi bizottságra nem tartozik. Azt sem lehet mondani, amit Szabó képviselő mondott, hogy a mentelmi bizottság határozata prejudikálna a biróság határozatának. Ez abszolúte nem áll, mert mi azzal, hogy az illető képviselőt kiadjuk, vagy nem adjuk ki, a bíróságra semmiféle hatást nem gyakorlunk. (Esztergályos János: Ha nem adjuk ki, a biróság nem ítélheti el!) Azt a vádat tehát, hogy a mentelmi bizottság Vanczák János képviselő úrral, vagy az urak közül akármelyik más képviselő úrral szemben elfogult volna, a magam részéről a leghatározottabban kénytelen vagyok visszautasítani. Elnök: A vitát befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. (Zaj.) Csendet kérek ! Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság jelentését, amely azt tartalmazza, hogy az emiitett ügyben Vanczák János képviselő ur mentelmi joga felfüggesztessék elfogadni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Vanczák János képviselő ur mentelmi joga ez ügyben felfüggesztessék elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés Vanczák képviselő ur mentelmi jogát ez ügyben felfüggesztette. Következik a 853. számú irat szerint a