Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXIX. kötet • 1926. január 26. - 1926. február 19.
Ülésnapok - 1922-503
A nemzetgyűlés 503. ülése 192* a legfőbb állami számvevőszék elnöke erősebb, súlyosabb szavakban adott kifejezést. Ha személy szerint bármelyikünkkel ez történnék, akkor mi ennek egészen más konzekvenciáját vonnók le, mint azok az illetők, akiket itt ugyan névszerint nem nevez meg az állami számvevőszék elnöke, de tudott dolog, hogy ezek a nevek súlyosan érintve vannak. T. Nemzetgyűlés! A zárszámadási bizottság ülésén megdöbbenéssel tapasztaltam magam is, hogy a nemzetgyűlés tagjai mennyire informálatlanok és mennyire nem tudják, hogy itt miről van szó, vagy mutatták azt, hogy nem akarnak: róla tudni. De én inkább elhiszem a jóhiszeműséget, hogy nem tudták, hogy itt miről van szó. (Zaj.) Pedig nem kisjelentőségü ügyekről, hanem nagy pénzekről van itt szó, nem kevesebbről, mint amit a jelentés mond (Olvassa): »Az ellenforradalmi csoportok tulajdonképen 135 millió magyar koronát, százezer svájci frankot és 333.000 francia frankot vettek hatalmukba, amely összegből a bécsi államrendőrség annak idején 69,420.000 magyar koronát lefoglalt és ebből az összegből 69,390.000 koronát 1920-ban a magyar kincstárnak visszatérített, a többi 30.000 korona visszatérítését pedig kilátásba helyezte.« Eredetileg tehát ugy állt a helyzet, hogy 135 millió magyar koronáról, 100.000 svájci és 333.000 francia frankról van szó. Ha ezt átszámítjuk a mai értékre, akkor ez 360.956,000.000 koronának felel meg. Amint azonban látjuk a jelentésből, ennek az összegnek körülbelül a fele, pontosan 69,390.000 K megtérült, mig a többi még hiányzó összeg mai értékben még mindig 176.542,270.000 korona. (Propper Sándor: Elpezsgőzték a Saeherban!) Olyan nagy összeg ez, amelyet a szegény Magyarország nem nélkülözhet, akkora összeg, amelyből a magyar törvényhozás igen sok problémát tudna még a mai viszonyok közt is megoldásra vinni, akkora összeg, amelynek rendelkezésre állításával a lakáskérdésben, a nyomorúság enyhítésében és egész sereg más kérdésben igen könnyen lehetne intézkedéseket tenni. Annál inkább kell ezt a kérdést felvetni, mert a legfőbb számvevőszéknek ezen jelentésével kapcsolatban azt látjuk ugyan, hogy ebből az összegből, amelyet itt a bankgassei milliók címén emiitettem, átutaltatott annakidején a szegedi kormány részére 2,500.000 K és 300.000 svájci frank, erről az elszámolás meg is történt, amint azt a jelentésből látjuk, az erre irányuló tárgyalások még eredményre ugyan nem vezettek, de napirenden tartja a kérdést. Nem látom azonban a jelentésben azt, hogy mi történt azokkal a többi összegekkel, amelyek még hiányoznak. Épen ezért, és mert azt tapasztalom, hogy a nagy belső és külső politikai szennyesünk rázása közben megfeledkezünk ilyen eseményekről, holott fontosnak tartom, hogy az államkasszából bárki által is elvitt pénz visszakerüljön rendeltetése helyére, kénytelen vagyok rövid néhány percig türelmüket igénybe venni és elmondani, hogy mik is ezek a bankgassei milliók és hogyan kerültek idegen kézbe? (Propper Sándor: Rablás utján! — B. Podmaniczky Endre: Hogy tudjál — Klárik Ferenc: Talán az állam folyósította! — Zaj.) Előrebocsátom, hogy engem ennek az ügynek személyi része egyáltalában nem érdekel. Nem érdekelnek a személyek, nem személyekről akarok beszélni, én egyet akarok: tagja vagyok a zárszámadási bizottságnak és igy nevemmel, becsületemmel vagyok felelős azért, hogy ugy járjak el. hogy az államnak kára ne legyen, tehát tisztán a magam és a bizottság . évi február hó 9-én, kedden. 229 becsülete, a törvényhozás becsülete szempontjából teszem szóvá ezt a kérdést. A személyi vonatkozások annyira nem érdekelnek, hogy ahol nem okvetlen szükséges, neveket nem is fogok említeni. (Esztergályos János: Százezer korona adótartozásért elviszik a párnámat, itt pedig százmiliárdokat herdáltak el az állani pénzéből.) Hoisiszú ideig csak mende-monda alapján tudtak az emberek arról, hogy Bécsben a kommün alatt, 1919 máius 2-án nagyobb összeget vittek el a bécsi követségről ellenforradalmi csoportok. A kommün alatt megjelent ugyan a dologról két füzet, de ez nem mond semmit, ebből nem lehet megállapítani, hogy tulajdonképen mi történt. Ez a két füzet csak arra jiellemző, minő gyatra módon kezelték a kommün alatt nálunk a közügyeket. A füzet leginkább azt a célt szolgálta, hogy az utcán csináljon hangulatot az akkori rezsim önmaga mellett. Ha azonban az ember komolyan kezdi keresni a Bankgassei milliókat, akkor ennek az ut]a elvisz ide, a törvényhozás házába. Az első nemzetgyűlés 1920 március 27-én tartott ülésén felszólalt itt őrgróf Pallavicini György t. képviselő ur és a következőket mondta. (Olvassa): »A tegnapi Pesti Naplóban a következő hir jelent meg: A ministertaiiács felkérte a pénzügyministert. hogy hivia fel őrgróf Pallavicini György és Szmrecsányi Györgv nemzetgyűlési kénviselőket, hogy szolgáltassák vissza autóikat, amelyeket még kormánybiztosi áii^-^-hól kifolyólag* kanták az államtól használatba.« Beszédériek véerén még a következőket mondotta. (Olvassa): »Merem azonban vállalni a felelősiséffet azért az, ál utasomért, ho"— azok, akik Bécsben önzetlenül dolgoztak, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ez a nemzetgyűlés itt ma együtt van. Vállalom a reám e^ő kis résiznek teljes politikai felel ősségét, kivéve egyet, odáiff nem vállalok felelő®wép*pt hop-v az a munka, amelvet végeztünk, esry ilven Házat hozott össze, ahonnan ilven támadások jöhetnek, amelyek snbpisem nyíltan, hanem mindi? burkoltan intéztetnek.« Ez az energikus hang egy becsületében megtámadott ember részéről szerintem megokolt. Az egyik későbbi ülésen azonban Kálmán István volt képviselő ur a következőket kérdezi interpelláció formájában a kormánytól (Olvassa) : »1. Hajlandó-e a kormány a nemzetgyűlést a Szmrecsányi—Pallavicini autó-ügyről teljes részletességgel tájékoztatnil Miféle autókról van itt szó? Mióta és milyen minőségben használták az autókat ezek az urak és mikor szolgáltatták be 1 És ezek az autók az úgynevezett ellenforradalmi pénzekből vásárolt autók-e ? 2. Hajlandó-e a kormány az úgynevezett Gratz Gusztáv-féle zsűri összes aktáit a nemzetgyűlés elé terjeszteni 1 3. Hajlandó-e a kormány részletes felvilágosítást adni az összes ellenforradalmi szervezetek, de főkénen a Székely Nemzeti Tanács, a Bécsi Comité és a Szmrecsányi-csoport pénzkezeléseiről % Hajlandó-e ezektől szigorú elszámolást kérni és azt a nemzetgyűlésnek bemutatni 1 4. Hajlandó-e a kormány felvilágosítást adni az úgynevezett Bankgassei milliók elszámolásáról ! 5, Hajlandó-e a kormány az összes ellenforradalmi ténykedéseket és az ezekkel összefüggő elszámolásokat egy kiküldendő nemzetgyűlési bizottság által megvizsgáltatni 1« Látjuk, hogy a forradalmak után az^ első nemzetgyűlés első napjaiban felszinre vetődött, ez a nem kis jelentőségű ügy. Az interpella34*
