Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-484
82 A nemzetgyűlés 484. ülése 1925. évi december hó 14-én, hétfőn. fogja, hogy milyen vidék az, ahova megy, és akkor egy a rajból vállalkozik arra, hogy arra a vidékre elmegy és megnézi, hogy jó termőföld-e az, amit Ígérnek, jó vidék-e az, ahova le akarják telepíteni, akkor azt hiszem, hogy a rajban való telepítés igenis keresztülvihető. Hiszen akkor is, amikor a Darányi-féle telepítési akció folyt, ugyanilyen bajok voltak ; akkor is csak igy volt keresztülvihető a rajban való telepítés. Én, aki a viszonyokat ismerem, érzem a szívfájdalmát akoknak az erdélyi embereknek, akiknek munkásságát, mint telepes magyar emberekét Erdélyben a magam szemével kisértem figyelemmel. A lelkem is sajog belé, amikor azt kell látnom, hogy ezek az erdélyi telepesek ma bitangul kiveretnek a maguk jussából, amelyet tulajdonképen üzemképessé, európaivá ők alakítottak át. (Igaz! Ugy van !) Ha tehát van magyar példa, ugy az erdélyi telepités példája lebegjen az igen t. minister ur szeme előtt és ennek jegyében indítsa meg a telepitési akciót. Az sem baj, ha nem sikerül, mert legalább a lelkiismeret-furdalás nem terheli azokat, akik ezt kezdeményezték és akik hivatkozhatnak arra, hogy mindent elkövettek, hogy a telepítés folytán is sikerre vezessék a földrendezés megnyugtató elintézését ebben az országban. Bátor vagyok még egy kérdést az igen t. minister ur figyelmébe ajánlani. Nagyon kén3 r es téma ez; de mert közelről érint és mert a kerületemről is van szó, kénytelen vagyok ezt a kérdést idehozni. Azt tapasztalom, hogy az igen t. földmivelésügyi kormány nagyon kevés közrehatással bír azokra a nagykiterjedésű földbirtokokra nézve, amelyek más ministerium kebelében kezeltetnek. Már pedig a földbirtokpolitika irányitása, a földbirtokpolitika helyes felismerése evidenter a földmiveiésiigyi kormány feladata. (Ugy van ! balfelől.) A földmivelésügyi kormánynak kell azzal az ingerenciával, azzal a hatáskörrel birnia, hogy ha azt észleli, hogy más ministerium a maga hatáskörén belül nem tesz eleget annak a kötelezettségének, melyet a földrendezés elébe ír, akkor, ha kell, kierőszakolja azt, hogy a másik, vele kontaktusban lévő ministerium ebbeli kötelezettségének eleget tegyen. Épen egy esetből kifolyólag, mely a kerületemben játszódott le, azt észleltem, hogy hiába csinálunk mi földrendezési akciót, hiába csinálunk mi földbirtokpolitikát, ha annak nincs más eredménye, mint az, hogy az egyik kézzel adunk, a másik kézzel elveszünk. Nemcsak a magam kerületében, de mas kerületben is — tudom, hogy épen Lovász János képviselőtársam kerületében is — előfordult olyan helyzet, hogy a földrendezés végrehajtása után egy olyan birtok, amely állami kezelésben volt vagy leg-alább is állami felügyelet alatt állott, a kisemberek kishaszonbérletéből elvétetett és ezáltal megcsökkent az a kerület- amely kisemberek kezében volt. Azt tapasztaltam, hogy a földmivelésügyi kormány ebben a tekintetben igenis, a hátam mögött állott. Nem vádolhatom legtávolabbról sem a minister urat s az itt ülő államtitkár urat sem és nem vádolhatom az érdemdús tevékenységet kifejtő ministeri magasállásu tisztviselő urakat sem, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak, hogy nem helyes megértéssel és megérzéssel látták volna be tételem igazságát. És mégis mit tapasztaltam ? Ezeknek a magas protektoroknak ellenére a kérdés kátyúba került, megfeneklett, annak a másik miniseriumnak bürokratizmusán, talán a földrendezés iránti érzéketlenségén, illojalitásán és antiszociális felfogásán. Nem akarom itt részletesen elmondani azt, amit már kétszer interpelláció alakjában is idehoztam a nemzetgyűlés elé, csak bátor vagyok rámutatni arra, hogy a földrendezés kérdése nemcsak a földmivelésügyi mínisteriumra szorítkozik. De igenis, hasson oda a földmivelésügyi ministerium, hogy a Magyarországon lévő összes ministeriumok a földrendezés kérdését, a helyes birtokmegoszlás kérdését, a magyar termelési politika kérdését, a földmivelésügyi ministerium iránj 7 zása mellett tűzzék ki céljukul és amennyiben olyan intézkedéseket tesznek, melyek ezzel^ a célkitűzéssel szemben állanak, akkor a földmivelésügyi minister ur kösse tárcáját az ilyen kérdésekhez és legyen ereje, bátorsága,, hogy_ ministertársai előtt ezt az álláspontot képviselje. Legyen meggyőződve, hogy az ilyen kérdésekben minket a háta mögött talál. Mivel azonban ezt a kormányzati irányzatot nem látom olyannak, amelynek háta mögé állhassak, ennélfogva a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés és taps balfelöl.) Elnök: Szólásra következik ! Bodó János jegyző : Pintér László ! Pintér László: T. Nemzetgyűlés! Ma délután tanúi voltunk annak, hogyan lehet képviselői kötelességet komolyan felfogni és hogyan lehet azzal visszaélni. Az előttem szóló képviselő ur ellenzéki oldalról tette kritika tárgyává a földbirtokreformot. Objektiv birálatot mondott, ugy, ahogy ellenzéki képviselőnek, aki tudatában van annak a felelősségnek, amely mint törvényhozónak vállaira nehezedik, tennie kell. Tudjuk és elismerjük, hogy a föld birtokreformtörvény körül hibák vannak s a földmivelésügyi minister ur figyelmét felhívom arra, hogy igenis, baj az, hogy a tárgyalások túlhosszu ideig tolatnak ki és egyszerű ügyekben is, ahol csak a vagyonváltság igénybevételéről van szó, esztendőkig kell várni az Ítéletre. De amidőn ezt teljes lojalitással elismerem Lé ta y t. képviselőtársam előbb elhangzott felszólalásával kapcsolatban, szerettem volna, ha t. képviselőtársam annak ellenére, hogy az ellenzék körébe tartozik, reflektált volna Kiss Menyhért t. képviselőtársam felszólalására. Kiss Menyhért képviselő ur beszéde klasszikus példája volt annak, hogyan lehet felelősség nélkül tárgyalni egy dolgot. (Ugy van ! a jobboldalon.) Nem hiszem, hogy akadna a világon még egy parlament, ahol — ugy mint a magyar parlamentben egy fajvédő képviselő — védenék a román földbirtokreformot. (Zaj balfelöl. — Létay Ernő : Mondják meg, milyen fajvédő!) Épen Baross János képviselő ur volt az, aki hangsúlyozta a nemzetgyűlés előtt, hogy ő különbséget kivan tenni az Erdélyben lefolytatott földbirtokreform és a Regat-ban lefolytatott földbirtokreform között és épen ő mutatott ellentétre, hogy egészen másképen hajtják végre a földreformot a Begat-ban, mint Erdélyben. Az erdélyi földbirtokreform nem más, mint a magyarság kiforgatása. (ügy van ! Ugy van ! a jobb- és a balI oldalon.) Épen ezért kötelességemnek tartom, hogy ! a nemzetgyűlés mai ülésében ez ellen tiltakozzam, j sőt Kiss Menyhért képviselőtársam felfogását a | legerélyesebben visszautasítsam. (Zaj a szélsőbal| oldalon. — Rothenstein Mór : Fajvédő, önökhöz I tartozik !) Amint a képviselő ur láthatja, nem | tartozik mihozzánk, inkább a képviselő urat is I figyelmeztettem Kiss Menyhért beszéde alatt, hogy ' jó lesz ez elten tiltakozni, mert holnap a román | újságok a mi székely testvéreinknek nagy dűlt ! betűkkel fogják hozni, hogy ime, akadt egy ma! gyár képviselő, akinek jó az erdélyi földbirtokj reform. Sehandl államtitkár ur, t. képviselőtársam ! cikket irt egy mai lapban, melyben kitér a rnező! gazdaság aktuális problémáira. Azt mondja többek ! között, hogy a magyar mezőgazdaságnak, abban a nagy gazdasági versenyben, amely már az egész
