Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-484

66 A nemzetgyűlés 484. ülése 1925, jebb 3—5 fillér határig mozoghat, a mai 14 aranyfillér határ helyett, de a borfogyasztási adókivetése ne legyen kötelező minden községre. (T. i. vannak községek, amelyek ezt most sem szedik, de a finánc rájuk megy és követeli, hogy tessék kivetni a borfogyasztási adókat, ha nines is szükség rá.) Az igy előálló hiányt a városok és községek pótadóból fedezzék. Ezért a pénzügy- és belügyministerrel egyetértve emelje fel az 50%-os pótadó határt 10—15%-kal. b) Adjon ki a pénzügyminister rendeletet, melyben megengedi, hogy a terme^ lők saját termésű borainak kicsinyben való kimérése megkönnyittessék és ne csak lakóhelyükre, hanem bárhová megadassék, tekintet nélkül a közszükségletre. c)_ Engedje^ meg a pénzügyminister, hogy borjavitás céljára borpárlat adómentesen készíthető legyen, tekintet nélkül arra, hogy kiviszik-e a feljavított bort, vagy nem. 3. Adjon ki a földmivelésügyi minister a pónzügyministerrel együttesen a bortörvény végrehajtási utasításában kilátásba helyezett azt a rendeletet, mely a magyar cognac készítését és forgalombahozását csak borpárlatból engedélyezi.« Méltóztassék e határozati javaslatot elfogadni. Én pedig a földmivelésügyi ministerium költségvetését a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Bodó János jegyző: Beck Lajos! (Nincs jelen.) Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Ki következik? Bodó János jegyző: Kiss Menyhért! Kiss Menyhért: T. Nemzetgyűlés! Nagy János (egri), a hires egri bikavér bor termővárosok képviselője, egészen szakszerű beszédben állást foglalt a magyar bortermelés kérdésében, és rámutatott azokra az okokra, amelyek a magyar borpiac válságát előidézik. Azt a határozati javaslatot, melyet igen t. képviselőtársam beterjesztett, s amelynek kapcsán kifejezetten megmondotta, hogy a földmivelésügyi minister r ur álláspontját akarja alátámasztani a pénzügyminister úrral és a kormányzattal szembsn. örömmel tes?em magamévá, mert azt látom belőle, hogy Nagy János (egri) képviselőtársam szintén segiteni akarna a magyar bortermelők helyzetén és el akarja hárítani azt a katasztrófát, mely a kormány mostani gazdálkodása következtében előbbutóbb feltétlenül sújtani fogja ezt az országot. Amikor azonban ilyen jóindulatú felszólalások hangzanak el a jobboldal egyik-másik képviselője részéről, ugyanakkor nem kell elfeledni, hogy a válság oka igen jelentékeny tekintetében az a kapkodás, határozatlanság és koncepciótlanság, amely a mostani kormányt jellemzi, mert mi g az egyik minister, — akár pénzügymini.sternek nevezem, akár földmivelésügyi ministernek — azért harcol, hogy kellőképen értékesíteni tudja a magyar bort. addig pl. Walko kereskedelemügyi minister ur megköt egy olyan szerződést, mint a franciamagyar szerződés, ahol 60%-al leszállítja a francia bor és pezsgő behozatali tarifáját és ezzel a magyar bornak Ausztriában, a szomszédos államokban és Franciaországban való értékesítését lehetetlenné teszi, Annyira lenyomja az árakat, hogy pl, Ausztriával azért nem lehet megkötni azokat a szerződéseket, amelyek eddig fenállottak, s amelyek alapján 1920-tól kezdve szállítottuk a borainkat Ausztriába, évi december hó 14-én, hétfőn. mert a kormány azt a hallatlan és- előre nem látó francia—magyar kereskedelmi szerződést jónak látta megkötni, (Schandi Károly: A borra előnyös a francia szerződés!!) Tekintettel arra, hogy 60%-kal leszállították a pezsgő tarifáját, evvel agyonütötték az árakat, (Ellentmondások a jobboldalon.) mert egy országban, ahol tokaji bor van, s ahol elsőrangú magyar bor van, a francia borok behozatalát 60% -os tarifával megengedni képtelenség, és erre senki sem mondhatja azt, hogy ezáltal a bortermelők helyzete megjavul. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Téved!) Én ezelőtt három nappal olvastam fel a Gyosz hivatalos kimutatását, amely szerint 60%-kal szállította le á kereskedelemügyi minister a legutóbb fenállott tarifát. (Felkiáltások a jobboldalon: Tévedés!) Örülnék, ha az igen t. minister urak hivatalosan cáfolnák meg ezt. Én felolvastam a Gyosz hivatalos kimutatását, (Szabó Sándor: A Gyosz nem jogforrás!) ez igy van és nem lehet megcáfolni. (Schandi Károly: A mezőgazdaságra előnyös a szerződés!) Az, ami a borral és a borkrizissel van, azt hiszem, nagyon nagy szerencsétlenséggé fog kirobbanni, mert hiszen akkor, amikor 200.000 kat. hold szőlőt akarnak kivágatni és Gaal Gaston képviselőtársam azzal az érdekes ötlettel jön, hogy ezt a területet dohánnyal akarja beültetni, ez oly eltolódást és zavart okoz a termelésben és a munkások elhelyezkedésében s oly forradalmi jelenség lesz, hogy a gazdasági életben igen kellemetlen következményei volnának. Szeretném, ha az igen t. kormány valamely tagja oly előrelátó volna, hogy vagy lehetővé tudná tenni a szomszédos államokkal kötendő szerződések utján a magyar bor értékesítését, vagy pedig másképen gondoskodnának arról, hogy ne következzék be az, hogy a körülbelül 400.00 katasztrális hold szőlőterület feléből kivessük a szőlőtőkét és ezen a területen más művelési ághoz fogjanak hozzá. T. Nemzetgyűlés! A földmivelésügyi tárca költségvetésének bírálatánál elsősorban tulajdonképen nem a bortermelésről, s a borpiac nagy nehézségeiről és katasztrófájáról kívánok szólani, mert hiszen e tekintetben már nyilatkoztak a szakemberek,, hanem azokkal a kérdésekkel kívánok foglalkozna amelyek a földmivelésügyi tárcát elsősorban és eminenter érdeklik. Foglalkozni kívánok a földbirtokpolitikai helyzettel, foglalkozni kívánok az 1920. évi XXXVI. te. és az 1924:VTI. te. végrehajtásával s azzal a politikai helyzettel, amely ma fennáll, s amely a múlt hónapban megtartott pártközi értekezleten abban csúcsosodott ki, hogy am. kir. minister elnök ur kijelentette az öszszes pártok megjelent képviselői előtt, hogy ő a jövőre nézve is fenn kivan ja tartani azt a helyzetet, hogy Magyarországon le^^n kisbirtok, középbirtok és nagybirtok. Kijelentette, hogy ő nem sokallja a nagybirtokok terjedelmét és számát és ezt itt a parlarnentben még külön megindokolta azzal, hogy két társadalmi osztály van ma Magyarországon, amely független minden hatalommal szemben., az egyik a városi zsidóság, a másik a földbirtokos-osztály s a földbirtokos-osztályt — nem mondotta ki, de benne volt a szavaiban — a városi zsidóság javára nem kívánná a vagyonában megtámadni. Amikor a pártközi értekezleten egyik képviselőtársam az adatokat fejből mondotta a niinistereln'ök ur beszédével kapcsolathan, ő ezt állandóan kétséerbe vonta és oly megjegyzéseket tett. melyekből azt állapítottam mea\ bogy az illető képviselő szavahihetőségében kételke-