Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-484
A nemzetgyűlés 484. ülése 1925. dik. Azért is, hogy ezt megcáfoljam, hogy innen, a nyilvánosság pódiumáról minél gyakrabban és minél többen süvítsük bele a nagy magyar éjszakába azt, hogy milyen aránytalan a birtokmegoszlás Magyarországon, szükségesnek tartom,, hogy tudományos könyvekből vett számokkal megvilágitsam, hogy egész Európában jelenleg milyen a földbirtokok megoszlása, hogy ezzel szemben mennyire hátrányos Magyarországon a földbirtokmegoszlás. Rá kívánok mutatni arra, hogy azt a célt, amelyet az első nemzetgyűlés az 1920. évi XXXVI. te. beiktatásával tervbe vett, a kormány nem érte el és hogy ettől a kormánytól nem várom, nem is tudom várni, hogy e tekintetben álláspontját megváltoztassa s Magyarországot a [ földbirtok tekintetében demokratizálja. Hogy állunk az egyes európai államokban I a birtokmegoszlás tekintetében ? Európa or- 1 szagai közül Belgiumban az 50 hektáron felüli gazdaságok területe az egész ország területé- ; liez képest 0:4%, Bulgáriában az 500 hektáron felüli gazdaságok területe 2:2%, Dániában, a híres parasztországban, a tökéletes és klaszikus Darasztorszáerban, melvet mindig mintaképül állitanak elébünk, akár tejgazdaságról, akár intenziv birtokművelésről legyen szó, a 240 hektáron felüli gazdaságok területe 11*8%, Franciaországban a 300 hektáron felüli gazdaságok területe csak 0-07%, tehát a nagy Franciaországban, amely ma Anglia mellett világhatalmi állást tart fenn, a birtokmegoszlás ennyire tökéletes a kisemberek j avara. A mi- i nisterelnök ur Nagybritanniát és Lloyd Georget idézte, hogy ott megvannak a nagybirtokok. Lássuk, hogy Nagybritanniában milyen nagy a birtokok megoszlásának arányszáma. Nagybritanniában az ezer hektáron felüli gazdaságok területe csak 2-5%, tehát nem olyan nagy, mert majd a végén leszek bátor rámutatni arra, hogy ezzel szemben Magyarországon mennyi a nagybirtokok arányszáma, j A német birodalomban az ezer hektáron felüli gazdaságok területe 1*6%, Németalföldön a 100 hektáron felüli gazdaságok területe 1:8%, Norvégiában a 100 hektáron felüli gazdaságok területe egyáltalában semmi, Svájcban a 70 hektáron felüli gazdaságok területe 3%, Svédországban a 100 hektáron felüli gazdaságok területe 0:9%. Szerbiában, egy másik parasztállamban, amelynek fejlődését •— közvetlen közelünkben lévén — figyelemmel kisérhetjük, az 50—300 hektárig terjedő gazdaságok arányszáma csak 0-3%, Oroszországban a 100 hektáron felüli gazdaságok arányszáma 10%, Romaniában a 100 hektáron felüli gazdaságok j arányszáma szintén 10%, s ezekkel szemben csonka Magyarországon a 100 holdon felüli közén- és nagybirtokok arányszáma 57%. (Perlaki Gh/örg-y; Itt már nem "hektárról beszél a képviselő ur !) A hektár tudvalevőleg majdnem másfél katasztrális hold. A t. képviselőtársam mérnökember s nagyon jól tudja ezt, tehát a holddal összehasonlítva még sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe jutunk. Magyarországon 57% a 100 holdon felüli nagy- és közénbirtokok arányszáma, ami mindenesetre óriási aránytalanságot mutat. A háború, a forradalmak és a kommunizmus tanulságaképen az akkori törvényhozás épen azt akarta elérni^ hogy az egész világgal, mondhatnám az egész kulturvilággal szemben ezt a birtokmegoszlást helyesebbé, igazságosabbá és arányosabbá tegyék. Hogy ez megtörtént-e vagy sem, arra nézve csak arra utalok, hogy mi évek óta azt kérjük a kormánytól: hozzon ide hivatalos statisztikai adatokat atekintetévi december hó 14-én, hétfőn. 67 ben, hogy a föklbirtokreform keretén belül hányan jutottak földhöz az egyes vármegyékben, hányan utasíttattak el, akik kaptak, milyen területet kaptak s akik visszautasittattak, hányan vannak, milyen indokokból utasittattak vissza. Szóval egy hivatalos, a földreform végrehajtására vonatkozó és az állapotokat felölelő kimutatást és statisztikai adatokat kívánunk s annakellenére, hogy ebben a hónapban a kisajátítási eljárás hivatalos ideje már lejárt, (Scliaiidl Károly: A megindítás ideje járt le!) ezeket a statisztikai adatokat az igen t. kormány még nem szállította, nyilván azért, mert nem akart bennünket tájékoztatni s nem akart megnyugtatni, hogy etekintetben mi a tényleges állapot az országban. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Hogy mi a tényleges állapot az országban, hogy mennyire morzsákat adott le a nagybirtokos osztály és mennyire nem hajtatott végre a földbirtokreform, erre nemcsak személyes tapasztalatok alapján utalok, hanem egyszerűen Buday Lászlónak a »Megcsonkított Magyarország« című, ezelőtt két esztendővel készült művéből leszek bátor idézni. (Szabó Sándor: Ez a legeslegújabb, ez a hivatalos!) Buday László a statisztikai hivatal volt igazgatója, európai hirü tudós, akinek ebből a művéből leszek bátor idézni adataimat, amelyek kétségbevonhatatlan tények; hiszen az ő könyvéből és előszavából meg lehet állapítani, hogy ezeket az igazságokat nem a kormány ellen irta meg, nem pártpolitikai célokat szolgált, hanem sine ira et studio tárgyalta ezeket a kérdéseket, hogy az országnak ebből haszna legyen. Annak jellemzésére, hogy az ezer holdon felüli nagybirtokok megoszlása milyen kétségbeejtő Magyarországon, (Sehandl Károly: Hektárakban kellene itt is beszélni!), idézem, hogy a szabadforgalmi ezer holdon felüli birtokok száma 1065, területe 3,028.773 katasztrális hold, a kincstáriak száma 11, területe 175.144 katasztrális hold, a községiek száma 92, területe 503.335 hold, az alapítványiaké 24, területe 214.219 hold, az iskolai birtokok száma 12, területe 44,006 hold, az egyháziaké 93, területe 856.726, a hitbizományiaké 86, területe 1,246.273 hold, (Sehandl Károly: Elavult számok!) a közbirtokosságé 78, területe 161.976, a részvénytársaságoké 46, területe 124.443, a korlátolt forgalmi birtokok száma 442, területe 3,326.325 hold, tehát összesen 6 365.098 katasztrális ezer holdon felüli birtok van, körül belül 1500 személy birtokában, (Szabó Sándor: Biztosan valami szakácskönyvből olvas a képviselő ur!) Ezek teljesen hiteles statisztikai adatok, nem lehet kétségbe vonni. Buday László könyve nekünk biblia. (Szabó Sándor: Kérem talán ezt is volna szives felolvasni, ez is a Központi Statisztikai Hivatal kiadása.) Az adatok Buday László könyvéből valók, amelyet a kormány öt nyelvre lefordíttatott, egészen világos, hogy nincsenek benne olyan adatok, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Ezzel szemben Szabó Sándor igen t. képviselőtársam vagy Sehandl államtitkár ur azt mondják, hogy körülbelül 450—500.000 katasztrális hold az a terület, vagy talán valamivel több, amelyet az Országos Földbirtokrendező Bíróság ítéletek formájában már az igénylők kezébe juttatott. Elismerem, hogy a ministerelnök ur azt mondotta, hogy 1,100.000 katasztrális hold lesz az a mennyiség, amelyet le fognak adni, de azt, hogy mit fognak leadni,