Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-483
A nemzetgyűlés 483. ülése 1925. évi december hó 12-én, szombaton, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 192b:XXXlX. te. hatályának meghosszabbításáról ós a végrehajtási eljárásban az előterjesztés halasztó hatályának korlátozásáról szóló törvényjavaslata általános es részletes tárgyalása. Felszólaltak: általánosságban Eródi-Harraeh Tihamér előadó; a címhuz Erődi-Harraeh íihamér előadó. — Az iy25/üö. óvi aliami költségvetés, ós pedig a földmivelésügyi tárca általános tárgyalása. -- Elnöki előterjesztések. — A pénzügyi bizottság az indemnitásról szóló jelentósót beserjesztette - A legközelebbi ülés idejének ós napirendjónek megállapítása. — Interpelláció : Szilágyi Lajos, a kereskedelemügyi ministorhez, a Máv. nyugdíjasok, nyusrbóresek. özvegyek- ós árvák rovására elkövetett toivenyteleuségek, szabálytalanságok, lelkiismeretlenségek és szívtelensógek tárgyában. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. fog' hatni a további hitel nyújtására. Épen ezért ez a törvény kitűnően bevált a gyakorlatban s mindenki előtt ugj tiint fel, mint a hitelbiztonság- egyik elősegitője. Minthogy az a próbaidő, melyet a törvényhozás ehhez a törvényhez fűzött, lejárt, az igazságügyminister ur ezen törvény hatályának meghosszabbítása tekintetében javaslatot terjesztett elő. Itt ismételten kell utalnom arra a körülményre, amelyet már akkori előadói beszédemben is felhoztam, hogy ez a törvényjavaslat egyáltalán nem akadályozza meg a valorizációt, nincs semmi ellentétben a valorizáció kérdésével. Utalnom kell arra, hogy ez a kérdés ebben a vonatkozásban a jogi irodalomban felmerült és több oldalról megvilágítást nyert, azonban a gyakorlat is beigazolta, hogy ez az álláspont a helyes, mely különben a törvény első szakaszának helyes értelmezéséből is kitűnik. Mondom, ez a törvény egyáltalában nem zárja ki a valorizációt, azzal ellentétben nincs, igy tehát téves volt az az álláspont, amely ilyen tekintetben megnyilvánult. A másik kérdés, amelyet szintén ki kell emelnem — s amely kérdésnek eldöntése az 5. § 3. bekezdésében bent foglaltatik az uzsora kérdése. Nyilvánvaló, hogy ez a törvény nem érinti az uzsoratörvény rendelkezéseit és mindazoknak az előfeltételeknek az esetéhen, amelyek esetében az uzsora vétsége vagy r bűntette megállapítható az uzsora tényálladéka, a magasabb késedelmikamat-törvény mellett is elbírálható. A kormány részéről jelen vannak: Rakouszky Iván, Mayer János, L J esthy Pál, gr. Csáky Karoly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvet vezeti Jreriaki Uyörgy jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat ±íoao Janus jegyző ur, a javaslatok elien felszólalókat peüig x etrovics György jegyzó ur. l\apiiend szeiint következik a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártéri Lesről szóló 192ö:XXXlX. te. hatályának meghossszabbitása és a végrehajtási eljárásban az előterjesztés halasztó hatályának korlátozása tárgyában benyújtott igazsagügyministeri törvensgavaslat (írom. 9öo-, 988.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Nemzetgyűlés! Az 1923:XXXIX. te. hatálya, mely a pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártéritésről szól, folyó évi december hó 16-ával lejár. Az emiitett törvény meghozatalánál a törvényhozást az az elgondolás vezette, hogy a hitelezőt, a késedelmes adóssal szemben védelemben kell részesíteni. A hitelezőt ugyanis az adós késedelme esetében kettős veszteség érheti, az egyik: tőkéje gyümölcsének elmaradása, a másik pedig — amely körülmény a mai stabil pénz mellett kevésbé áll fenn, — az 1923-ik évi XXXIX. te. meghozatala alkalmával azonban még nagyon erősen fennállott — tőkéje elértéktelenedéséből eredő veszteség. T. Nemzetgyűlés! Ez a törvényjavaslat szorosan összefügg a hitel problémájának a kérdésevei s meggyőződésem szerint az alaptörvény mindenesetre elősegítette azt, hogy egészségesebb hitelviszonyok következtek be, mert amikor a hitelező azt látja, hogy a hitelezésnek nagyobb mértékben megvan a biztonsága, ez a körülmény mindenesetre ösztönzően T. Nemzetgyűlés! A jelen törvényjavaslatnak 2. szakasza ugyancsak a hitelező védelp mét akarja biztosítani a késedelmes adóssal szemben, amidőn a polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1912. évi LIV. te. 1. §-ának 2. bekezdését módosítja. A 41. § előírja ugyanis azt, hogy a végrehajtás foganatosításával megbízott birói kiküldött bármely határozata vagy intézkedést ellen beadott előterjesztés jogerős elintézéséig nem foganatosíthatók mindazok a végrehajtási cselekmények, amelyek a 41- §-ban fel vannak sorolva és igy különösen az árverés megtartását is el kell haNAPLÔ. xxxvni. i
