Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-494

430 A nemzetgyűlés 494. ütése 1926. évi január M 22-én, pénteken. Azt hiszem, felesleges bővebben fejtegetnem az 1 állami élet létfentartása szempontjából azt a rendkívül nagy munkát, amelyet a pénzügyi tisztviselői kar, nevezetesen a fogalmazói kar az ország érdekében végez. Hiszen egy-egy tisztviselő becsületes és lelkiismeretes elbírálásán múlik az államkincstár milliárdos bevétele, avagy milliárdos megkárosítása. És dicséretére legyen mondva a pénzügyi tisztviselői karnak: ezt a rendkívül felelősségteljes munkát a legnagyobb nélkülzöések mellett is önzetlen lelkiismeretességgel látta el mindenkor és lehetővé tette azt, hogy az országnak ebbben a nehéz helyzetében is az államháztartás egyensúlya helyreállítható volt. Azt hiszem, igazságtalan volna a pénzügyi kormányzat, ha nem találná meg a módját annak, hogy az állam életére oly nagy fontosságú és felelősségtelj: s tevékenységét ennek a tisztviselői karnak valamiképen honorálná. Felhívom tehát a mélyen t. kormány szives figyelmét arra, hogy ezt az égetően fontos és sürgős kérdést szíveskedjék mielőbb megoldani. Ezzel a pénzügyi tárca költségvetésének ismertetését befejeztem volna. Hátra van még a pénzügyi tárcához tartozó egyetlen üzemnek, a komlói kőszénbányászatnak költségvetése. Mint ismeretes, az állami szénbányák felállítása Wekerle Sándor volt ministerelnök nevéhez fűződik. A magánbányászatnak az állami szénbányászat létesítését megelőző árpolitikája tette szükségessé olyan állami szervnek létesítését, amely az egyre növekedő szénárakra mérséklő hatást képes gyakorolni. Ezzel a célzattal vette vissza Wekerle Sándor 1907-ben a petrozsényi kincstári bányákat, ahol nagy áldozatokkal virágzó szénbányászatot teremtett meg. Ezt követően, ugy emlékszem 1908-ban, a bozovicsi, a szerémmegyei és a baranyamegyei komlói szénbányaműveket vásárolta meg a kincstár. A háború elvesztése után egyedül a komlói bányamű maradt meg az államkincstár tulajdonába. A komlói bánya a háborús fokozottabb termelés, valamint a kommunizmus rosszindulatú gazdálkodása következtében fejlődésében erősen visszamaradt, úgyhogy a kommün bukása után a rendszeres gazdálkodás megindulása alkalmával igen nehéz volt ezt a bányászatot ismét a régi fejlődésbe hozni és rentábilissá tenni. A komlói bányamű jelenleg 670 munkással dolgozik és napi teljesítő képessége 35 vagon szén. A bányában az 5400—6000 kalóriáé liaskoru kőszenet komprimált levegővel működő berendezésekkel fejtik és szállítják. A bányamezőben körülbelül 24 telep ismeretes, amelyek közül egy 10 méter vastag, egy 3 méter vastag és egy 1*5 méter vastag telep áll jelenleg fejtés alatt. A közgazdaság és a fogyasztók érdekeinek megvédése szempontjából felette fontos, hogy az állami szénbányászat eredeti hivatásának megfelelően a magánbányászattal szemben árszabályozó hatást érjen el. Viszont az a sajnálatos körülmény, hogy^ a komlói széntelep az összes hazai széntermelésnek csak 1'13%-át teszi ki, azt igazolja, hogy az állami szénbányászat versenye a magánbányák üzemi tevékenységét úgyszólván alig befolyásolja. A komlói kőszénbánya az 1924/25. évben 722.559 métermázsa szenet termelt, amely menynyiségből a magánosoknak eladatott a termelés 18%-a, a Máv-nak a termelés ^0-9%-a, saját felhasználásra 14-1%-a fordíttatott, mig 7-7%-a készletben maradt. A szénpiac mai isiílyc« helyzete az oka első| sorban annak, hogy a komlói bányánál 1925/26. költségvetési évre csak 32.198,000.000 korona bevétel volt előirányozva. Ugyanis óvatosan kellett itt az előirányzásnál eljárni, mert a bánya legfőbb fogyasztója, a Máv. az elmúlt évben is a lekötött szénmennyiségnek csak egy részét vette át. Nézetem szerint az állami szénbányászat legelemibb követelménye az lenne, különösen álílampénzügyi (szempontból figyelembevéve, hogy az ország legnagyobb fogyasztója, a Máv. a maga szénszükségletét elsősorban az állami szénbányából vásárolja, és azonkívül lehetőleg a többi állami üzemek és állami hivatalok is itt szerezzék be szénszükségletüket és csak azokat a mennyiségeket, amelyek az állami szénbányából nem fedezhetők, vásárolnák a magánbányatulajdonosoktól. A szénbányászat költségvetésének elbírálásánál nem szabad figyelmen kivül hagyni azt a rendkívüli súlyos körülményt, hogy ez a bánya egyedül viseli a megszállott és elszakított területekről kiűzött és ide beözönlött szegény bányászok nyugdíjterheit. Ez a nyugdíjkötelezettség 75 nyugdíjas után az 1924/25. jköltségvetési évben 2.031,619.000 koronát tett ki, amely összeg métermázsánkint 2812 korona illetéktelen megterhelést jelent az állami szénre. Ezenkívül a bánya forgótőkéjét állandóan apasztják a petrozsényi társpénztár nyugdíjasai is, akiknek száma 20. Ezeknek nyugdíjait a trianoni szerződés értelmében az elszakított területen lévő állam volna köteles viselni, de miután eddig ezt a terhet nem viselték, kénytelenek vagyunk mi viselni, abban a reményben, hogy majd később az utódállamok ezt az összeget a magyar kormánynak megtérítik. Ujabban a komlói bánya a jövedelmezőségét azzal próbálja fokozni, hogy a telepen lévő központi, igen nagyszabású villany telepnek felesleges energiáját átszállítja Baja város és az ezen útvonalon lévő községek közvilágítására. Ez a bányának jelentékeny jövedelmi forrást jelent. T. Nemzetgyűlés! Az előadottakból kitűnik, hogy a pénzügyi tárca legfontosabb alap-pillére az 1925/26. évi állami költségvetésnek, amely, miként már hangsúlyozni bátor voltam, fontos előhaladást jelent a. pénzügyi és gazdasági újjáépités terén, ennélfogva tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Fábián Béla. Elnök: Nincs jelen, törültetik. Ki a következő szónoki Forgács Miklós jegyző: Dénes István! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Következik? Forgács Miklós jegyző: Beck Lajos! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Következik? Forgács Miklós jegyző: Csik József! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Következik? Forgács Miklós jegyző : Kabók Lajos ! Elnök : Nincs itt, töröltetik. Következik ? Forgács Miklós jegyző : Várnai Dániel ! Elnök : Nincs itt, töröltetik. Következik ? Forgács Miklós jegyző : Malasits Géza ! Elnök : Nincs itt, töröltetik. Következik ? Forgács Mik.ós jegyző: Baticz Gyula! Elnök : Nincs itt, töröltetik. Következik ? Forgács Miklós jegyző : Pikler Emil ! Fikler Emil : T. Nemzetgyűlés ! Az összes tárcák közül a pénzügyi tárca a legkevésbé at-: kalmas arra, hogy vele szentimentális érzel-