Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-493

í4 nemzetgyűlés 493. ülése 1926. illeti a magyar kormányt, hogy minden kínálkozó alkalmat megragadott a fegyverkezés általános korlátozásának hangoztatására. A békeszerződés katonai rendelkezéseinek hátrányait azonban nemcsak ebben érezzük, hanem azok talán még sokkal inkább megnyilvánulnak a reánk erőszakolt hadkiegészítési rendszer vonatkozásaiban. A békeszerződés az önkéntes jelentkezést, a zsoldosrendszert kényszeritette reánk. Ez a rendszer nemcsak azért nem felel meg, mert népességünk lelkületétől távol áll, hanem főleg azért nem, mert természetszerűleg sokkal drágább, mint az általános védkötelezettség rendszerén felépült katonaság. Amig az általános hadkötelezettség alapján álló katona szolgálatával állampolgári kötelességet teljesít, addig a zsoldos-katona, kinek hivatása épen olyan hivatás, rnint^ amilyen bármely más élethivatás, munkájáért megfelelő és természetesen megélhetést biztosító fizetést kivan. Ezt a zsoldos szolgálatot tehát megfelelő díjazással megfelelő megélhetést és előmenetelt nyújtó életpályává kell tenni. Természetesen ez igen súlyos anyagi teherrel jár. Végtelenül visszás, hogy akkor, amikor a nemzetközi fórum, a Nemzetek Szövetsége, amely a gyakorlatban ugyancsak a győztes államok hatalmi szerve, felsegitésünk érdekében akciót indit és ennek nyomán meszszeinenően beleavatkozik belső ügyeinkbe, ugyanezek a hatalmak egy olyan hadkiegészítési, olyan katonai rendszert kényszerítenek reánk, amelynek költséges voltával maguknak is tisztában kellene lenniök. Végtelenül nehéz helyzetben van ilyen körülmények között a kormány. Kezét egyfelől megköti hadseregünknek az adott kiegészítési rendszer mellett való fentartása, másfelől pedig az illetmények leszállítása volna kötelessége épen a szanálás következtében, így azután az alig számottevő, csekély kis hadseregünk fentartásával járó, aránytalanul nagy kiadások teszik a honvédelmi^ tárca költségvetésének legnagyobb százalékát. Ezen jelentékenyen könnyíteni lehetne azáltal, (Reisinger Ferenc: Ha néphadsereget csinálnánk!) hogyha ismét az általános védkötelezettség alapján állíthatnék fel a hadsereget. Ez a lépés a szanálás érdekeit oly nyilvánvalóan messzemenően szolgálná, hogy igazán csodálatos, hogy erre az ententehatalmak eddig maguktól rá nem jöttek. Emellett a kiegészítési rendszer mellett is megmaradhatna a megkötött létszám és összeegyeztethető volna az mindazokkal a tiltó és szabályozó rendelkezésekkel, amelyeket a békeszerződésben elibénk írni jónak látott az entente-hatalom. A kormánynak tehát mindent el kellene követnie, hogy a kiegészítési rendszer megváltoztatását az entente-hatalmaknál keresztülvigye a várható ellentállásra való tekintet nélkül. Minden alkalommal meg kellene újítani ezt a. kívánságot és feltárni az okokat, amelyek a jelenlegi helyzetet tarthatatlanná teszik. (Várnai Dániel: Dolgozzon az általános leszerelés érdekében! Ez a kötelessége!) Igen, t. képviselőtársam, az egészen természetes és minden ember lelkében él a vágy, hogy egyszer olyan heljzetbe kerüljünk, amikor többé habomról beszélgetni sem lehet. (Friedrich István: Ezt már Mózes is akarta és annak se sikerült! — Malasits Géza: Mózes épen nem akarta, mert imperialista volt! — Friedrich István: Mózes nem volt imperialista! Mózes pacifista volt és nem sikerült neki! — Kiss Menyhért: Nem fegyverér?' Január Ivó 21-én, csütörtökön. 383 rel verte ki a népet az ígéret foldj érői 1 A Vörös-tengeren át vezette népét! —

Friedrich István: Amig a nyugati demokrácia rendelkezik, addig nem lehet erről szó! — Reischl Richárd: Ebből lettek a vörösök! — Zsirkay János: Ott fürödtek utoljára! — Zaj. — Elnök csenget.) Azt hiszem, hogy az általános leszerelés hangoztatásakor ebben a nemzetgyűlésben csak nagyon kicsi hang fog maradni. Ha majd az általános leszerelést... (Zsirkay János és Reisinger Ferenc közbeszólnak. — Zaj.) Elnök: Zsirkay és Reisinger képviselő urakat kérem, méltóztassanak csendben maradni. Dinieh Ödön: ... ha majd nem mi követeljük ezt, hanem nálunk sokkalta hatalmasabb államok, annak a visszhangja, azt hiszem, eljut idáig... (Reisinger Ferenc (Zsirkay felé): Kucséber!) Elnök: Reisinger képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Reisinger Ferenc: Azt mondta, hogy kihúzom a lutrit. — Derültség.) Ha a képviselő ur viszont kucséber szóval illeti képviselőtársát, akkor ezt nem veheti zokon! (Reisinger Ferenc: Ö tombolázik! — Friedrich István: így néz ki a pacifizmus! — Lendvai István: Nagyon harcias pacifizmus! — Reisinger Ferenc: Maga fizesse ki a cehjét. Lendvai István: Majd egy pár nyaklevest fogok fizetni!) Lendvai képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Meskó Zoltán: Se vége, se hossza a közbeszólásnak!) Dinieh Ödön: Ha pedig a kiegészítési rendszer megváltoztatását nem lehetne keresztülvinni, akkor legalább a jelenleg érvényben levő 12 esztendei katonai szolgálat lecsökkentésére kellene törekedni. Ez a szolgálati idő túlságosan hosszú, nem lehet csodálkozni azon, hogy emellett nem nagy a vállalkozási kedv. Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy a többi fegyveres erőnél, csendőrségnél, folyamőrségnél és vámőrségnél hat esztendei szolgálati kötelezettség állapíttatott meg, amelybe az esetleges előző katonai szolgálatból három évet be lehet számítani, ugy hogy bizonyos esetekben ezeknél a fegyveres testületeknél három esztendőre is lehet jelentkezni. Nem lehet meglepődni azon, hogyha a katonai szolgálat iránt hajlammal biró népesség is inkább ezeket a rövidebb idővel szervezett fegyveres testületeket választja és igy azok a katonaság szempontjából figyelembe jöhető polgárságnak számottevő részét felszívják. A szolgálati idő megrövidítése egyúttal megkönnyítené magát az általános jelentkezési rendszert is, mert természetes dolog az, hogy rövidebb szolgálati kötelezettség mellett, főleg mai gazdasági helyzetünkben inkább akadna vállalkozó, mint hosszabb szolgálati kötelezettség mellett- Azonkívül egy másik szempontból is nagyon előnyös volna az, mert nagyon természetes, hogy hosszabb szolgálati kötelezettség mellett szinte automatikusan be kell következni a szolgálati idő arányában bizonyos fizetésemelésnek. Egyébként a honvédelmi tárca költségvetése, összehasonlítva azt a szomszédos államok költségvetésével, még a drága kiegészítési rendszer mellett is túlságosan szerénynek mondható, mert a honvédelmi tárca költségvetése az egész költségvetésnek mindössze 7%-át teszi. (Zaj a balkösépen.) Kérem képviselőtársaim, méltóztassanak talán egy kicsikét idefigyelni. Nem magamról van szó itt, népgyűlést lehet kint is tartani. (Maíasits Géza: Sajnos, nein lehet, nem engedi meg a rendőrség!) Nem olyan értelemben való nép55*