Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-492

A nemzetgyűlés 492. ülése 1926, a bajt valamiképen megszüntessük. (Kiss Menyhért: Négy év óta várjuk!) Ami a lakbérek, a lakások és boltok szabad forgalmának kérdését illeti, amiről Kéthly igen t. képviselőtársam beszélt, erre vonatko­zóan egyelőre csak magánvéleményemet va­gyok bátor előadni, nevezetesen azt, hogy a lakásügyekkel való négy esztendei keservei kinlód'ásnak nálam mindenesetre egyetlenegy leszürődött tapasztalata van, nevezetesen az, hogy inkább ma kellene megcsinálni a szabad forgalmat, mint holnap. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Teljesen lehetetlen ezt az adminisztrálha­tatlan materiát adminisztrálni. Teljesen lehe­tetlen kötve tartani a forgalmat a lakás- és boltügyek terén és egyben várni, hogy talán majd a magánépitkezés megtermeli azokat a körülményeket, amelyek között azután még Kéthly Anna igen t. képviselőtársam nézete szerint is fel lehet majd szabaditani a lakáso­kat és boltokat. Ha azzal a javaslattal jönnék a nemzetgyűlés elé, vagy élnék az 1924. évi tör­vény felhatalmazásával — mint kormány — és azt mondanám, hogy egy évre meghosszab­bítjuk a kötött forgalmat, tehát 1927-ig, 1927­ben t. képviselőtársaim ugyanazzal a kéréssel jönnének és 1928-ban, 1929-ben, 30-ban, 40-ben és 19fí0-ban mindig ugyanaz volna a helyzet. (Farkas István : No-no !) Tudniillik természe­tes, hogy a lakó- és üzletes érdekeltség mindig ezt a kényelmesebb álláspontot fogja a maga részére sürgetni, amelyet neki a kötött forga­lom jelent. Nem itt van a kérdés eldöntésének fő­m^mentuma hanem ott, hogy téliesen objektiv elbírálással elérkezik-e majd 1927 _ májusában az az időpont, amikor nagyobbfajta megráz­kódtatás nélkül véglegesen meg lehet szün­tetni a kötött forgalmat. Ez a kérdés legfonto­sabb momentuma. Ezt most, ebben a pillanat­ban még nem tudom elbírálni, mert hiszen ettől még meglehetősen messze vagyunk. Igaz, hogy 1926 november l-e előtt ennek az elbírá­lásnak meg^ kell történnie, mert 1926 november 1-ével lép életbe a lakásokra a szabad forga­lom, illetőleg ez p törvénvben megállapított időpontja a szabad forgalom kezdetének, en­nek hatálya azonban 1927 májusában mutatko­zik, abban az értelemben, hogy a kötött forga­lomban levő lakások egész komplexumára 1926 november 1-én lehet a háztulajdonosoknak fel­mrvndáni 1927 májusi hatállyal. A lakók tehát 1927 május 1-éig mozdulatlanul maradhatnak lakásukban és a szabad forgalom hatálya csak 1927 május 1-én kezdődik. (Sütő József : A háziurak alaposan ki fogják használni a bé­reknél !) Azt hiszem, hogy a bérek 1926 no­vemberéig és azon túl 1927 májusáig is grada­tim olvan emelkedést fognak mutatni, amely át fogja vezetni a lakbéreket (Sii+ő József: A háziuraknak még mindig kevés lesz !) körül­belül arra a magaslatra, amely a szabad for­galom első negyedében ki fog alakulni. Én nagyon jól tudom és szivesen koncedá­lom, hogy f a szabadforgalomra való áttérés első negyedében meglehetősen nagy nehézségek lesznek. Épen ezért törekszünk arra, — egy­részt maga a székesfőváros, másrészt az állam — a még miost lefolytatandó épitkezésekkel, va­lamint a magánépittetőknek adandó hitel ré­vén, hogy megfelelő, vagy legalább bizonyos mennyiségű tartaléklakáis álljon rendelkezésre. Hiszen az egyetlen megoldási mód az, hogy la­kások épüljenek, hogy lakáskinálat legyen a kereslet piacán. (Ugy van! Ugy van!) Ami a vidéki lakásépítkezés dolgát illeti, évi január hó 20-án, szerdán. 329 én szivesen koncedailom, hogy a vidéki lakás­nyomor, bár más természetű, de ha közös neve­zőre hozatik, nagyobb, mint a városok lakás­nyomora. Jóllehet, mi szakadatlanul látjuk a város lakásnyomorát, mégis koncedálnom kell ezt, sőt, mint népegészségügyi minister bizo­nyítom is egj másik adattal, nevezetesen azzal, hogy a legsúlyosabb nemzeti veszedelmet je­lentő és fertőző természetű betegségek góc­pontjai nem a városokban vannak, ahol leg­nagyobb az összezsufoltság, hanem a szín­magyar falvakban, (Igaz! Ugy van!) úgyhogy a gyermekhalandóságnak, az anya és csecsemő­védelem hiányának a venereás bajoknak vala­mint a tbc-nek legnagyobb fészkei és legmé­lyebben begyökerező gócpontjai tulajdonképen kint vannak a vidéken. (Ugy van!) Én tudom, hogy ehhez nagyon sok tényező konkurrál, na­gyon sok tényező hozza létre ezt a jelenséget, s egy egészséges lakáspolitikának, szociálpoliti­kának és szociális higiénének épen arra kell tö­rekednie, hogy ezeket a konkurrens tényezőket kiderítse, mindegyiket a hatóiránya szerint és azután az okokat próbálja — mint Csilléry t. képviselőtársam helyesen hangsúlyozta — pro­filaktive, tehát megelőzve a hatásukban csök­kenteni, később teljesen kiirtani. (Szilágyi La­jos: A szellőztetést kötelezővé kell tenni!) Hogy ezen a téren szükséges egy erős és elhatározó lépést előre tenni, azt a ministerium már be­látta és épen azért mély sajnálatomnak kell ki­fejezést adnom amiatt, hogy a földbirtokreform házhelykiosztó kapitulusában a népjóléti minis­terium nem nyert annakidején — bár kértük — ingerenciát, hogy a közegészségügyi érdekeket kellőképen tudná és tudta volna érvényesiteni. Most már a vidéki háztelepesek lakásépitő akciójába mint egyenrangú tényező az én szer­vem is be fog kapcsolódni. Én tehát szigorúan őrködni kívánok afelett, hogy nemcsak az állami segítséggel építtető házhelyesek, hanem a magánvagyonukból vagy hitelből építtető házheíyesek is köteleztessenek ama legszüksé­gesebb egészségügyi előírások megtartására és megvalósitására, amelyek nélkül a mi népünk egészségét nem tudiuk ezen a téren biztosítani. (Élénk helyeslés.) Például a Göcsejben vannak e.aész vidékek, ahol talán még a tatárjárás ide­jéből való oly házépítési mód van érvényben, hogy kéményt nom építenek, htanem az egyet­len, vagy két helyiség közt levő konyhából a szabad tűzhely füstje megjárja az ajtónélküli másik egy-két helyiséget és fent a plafontól szá­mítva lefelé 80 centiméteres füstréteg van sza­kadatlanul, éjjel-nappal ezekben a házakban. Azt hiszem, nem vitás, hogy minő választ érde­mel az, hogy ilyen építés lehető legyen a mo­dern Magyarországon. Itt tehát csakugyan köz­hatalmi erővel kell meggátolni, hogy ily módú építkezés történhessék Magyarországon. T. Nemzetgyűlés! Szükség van tehát egy egészségügyi építési szabályrendeletre. (Helyes­lés.) Ez a szabályrendelet elkészült, a társminis­teriumokkal most van letárgyalás alatt és míg egyrészt már a folyó építkezéseknél hatalmi szóval érvényesiteni a közegészségügyi szem­pontokat, a közeljövőben ezt a szabályrendele­tet kibocsátani kivánom, de olyannak kívánom tekinteni, amely a tömérdek ezer érvényben levő vagy kibocsátás alatt levő szabályrendelet­től abban üssön el, hogy ezt azután csakugyan végre is hajtsák. Élénk figyelemmel fogom ki­sérni a vidéken még a nép ellenzése dacára is, hogy ezek a közegészségügyi reformok a népre reákényszerittessenek. (ÉlénJe helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom