Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-492

330 A nemzetgyűlés 492. ülése 1926, Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. cím. 1. rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az 1. rovatot elfogadta. Jelentem a t. Háznak, hogy Csilléry And­rás képviselő ur határozati javaslatot ter­jesztett a Ház elé. Tekintettel arra, hogy a házszabályok értelmében, s az állandó gyakor­lat értelmében is határozati javaslat csak az általános tárgyalásnál terjeszthető elő, részle­tes tárgyalásnál azonban csak módositvány vagy elleninditvány: a határozati javaslatot határozathozatal alá nem bocsáthatom. Következik a 2. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni! Héjj Imre jegyző (olvassa): 2. Rovat. A la­kásépítési külön tevékenység kiadásaira 292,000.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Héjj Imre jegyző olvassa): 3. Rovat. A 15 évi szolgálattal nem biró nyugdíjasok felül­vizsgálati költségeire 102,200.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): 4. Rovat. Az állami kislakások kezelési és karbantartási költségeire 3.183,908.000 K. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! Az állami kislakások kezelési és karbantartási költsé­geire az idén a költségvetés közel kétmilliárd­dal kevesebbet irányoz elő, mint tavaly. Mint egy visszatérő refrénnel jövök a népjóléti mi­nister úrhoz a Lenke-uti baraktelepi állapo­tokkal, de nemcsak a Lenke-uti, hanem egyál­talán az állami kislakásoknál semmi sem mu­lat arra, hogy az idén a kezelési és karbantar­tási költségek kevesebbek lehetnének, mint ta­valy. Igaz, hogy vannak az országban barlang­lakások, pl. Miskolcon a Danyi-völgyi lakások, vagy Budafokon, amelyek valóban nem hason­líthatók össze az állami kislakások állapotai­val, de azt hiszem, amikor az államnak kell példát mutatnia, akkor összehasonlításért nem ezekhez a lakásokhoz, hanem jobb és rendesebb lakásokhoz kell fordulni. Arra kérem a népjó­léti minister urat, hogy ebben a rovatban töb­bet és jrbbat adjon az állami kislakásoknak. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem.) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A minister ur kíván szólani! Vass József népjóléti és munkaügyi mi­nister: T. Nemzetgyűlés! Ezt a rovatot azért kevesbbitettük, — nem tisztán a saját szándé­komból, hanem inkább pénzügyi szempontok­ból — mert a megelőző költségvetési esztendő­ben felvett nagyobb összeg gyökeresebb javí­tást tett lehetővé. A számítás szerint a most felvett körülbelül 3-1 milliárd karbantartási költség a rendes normális elkopásnak és kar­bantartási szükségnek fedezésére elégséges. Ez azonban természetesen nem zárja ki azt, hogy amennyiben az illető házak, barakok, épületek állagában mutatkoznék azután valami olyan baj, amely vis major-szerű jelenség, akkor a jövedelemből egy nagyobb mennyiség vétetik igénybe, természetesen csak póthitel alakjá­ban. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánitom. Következik a határozathozatal. Kér­dem, méltóztatnak-e a 4. rovatot elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a 4. rovatot elfogadta. Következik: Bevétel. Rendes bevételek. 1 rovat, évi január hó 20-án, szerdán. . Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felol­vasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): Bevétel. Ren­des bevételek. 1. Rovat. A Népegészségügyi Közlöny jövedelme 7,191.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): 2. Rovat. Az • állami kislakások házbérjövedelme 16.019,649.0(J0 korona. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! A várható béremelkedésekre és az állami lakóházak szá­mának növekedésére való tekintettel meghá­romszorozódik a költségvetésben az állami kis­lakások házbérjövedelme. Azt szeretném tudni, hogy az 1927 májusi lakásfelszabadulás, ami­korra a népjóléti minister ur magánvéleménye szerint ez a felszabadulás elkövetkezik, olyan állapotban, olyan színvonalon találja-e az^ ál­lami lakások házbérjövedelmét, hogy az mint házbérszabályozó, mint egyensúlyozó ármér­séklő szerepelhetne az ugyanakkor bizonyára nagyon mohón fellépő házbérdrágitási tenden­ciákkal szemben? Akármilyen módon is, de az állam tegyen arról, hogy ezek a házbérjövedel­mek olyan zsinórmértékül szolgáljanak, ame­lyek azután ennek a mohóságnak megrendsza­bályozására is szolgálhatnak. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A népjóléti minister ur kivan szólni! Vass József népjóléti és munkaügyi minis­ter: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A szabadforgalom lényege az, hogy tulaj donké­pen minden normativumot kizár. Ennek követ­keztében egy középlakásbér-árat megállapítani arra az időre, amikorra a szabadforgalom tény­leg elkezdődik, nézetem szerint logikai lehetet­lenség volna. A t. képviselőtársam tulajdonképen nem .is ezt sürgeti, hanem azt kérdezi tőlem, vájjon azoknak a lakásbéreknek átlaga, amelyek sze­detnek az állam által épített lakásterületeken ós bérházakban, szolgálhat-e körülbelül közép­irányitó ár gyanánt a szabadforgalomban? Erre a kérdésre csak ugy tudok válaszolni, ha egészen átfogó módon veszem a lakbéreket az állami házakban, mert hiszen vannak olyan lakástelepek, amelyek barakokból alakíttattak át, ezeknek lakbére tehát nagyon alacsonyan van méretezve épen a lakás minőségénél fogva. Vannak azután olyan házak, amelyek már a befektetett összeg arányában kell, hogy egy bizonyos mérsékelt cenzust, bizonyos jövedel­met meghozzanak, nem az állam részére, mint tiszta jövedelmet, hanem egy bizonyos csapa­dékot, amellyel a befektetett összeg amorti­zálódik. Itt tehát meglehetősen nagy spácium van. Ha tehát az összes állami lakástelepeken érvényben lévő, illetőleg azon időpontban érvényben leendő lakbéreket összeadjuk és figyelembe vesszük a. lakások minőségét is é>s igy egy átlagtipus átlagárát hozzuk ki, akkor körülbelül ez tényleg nivellativ ár lesz, amely­nek valószínűleg lesz hat £iS ct cl kialakuló árakra- A t. képviselőtársam azonban épen, mint szociálpolitikával foglalkozó, nagyon jól fogja tudni, hogy egy ilyen, a szabadforgalom­ban nem kötelező módon jelentkező átlagár csak abban az esetben volna igazán nivellativ hatású, ha a kínálat az állam részéről lakások alakjában akkora volna, hogy ez a keresletet befolyásolhatná. (Ugy van! Ugy van!) Mivel azonban ez a kinálat valószínűleg sem a fő­város, sem az állam részéről nem lesz olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom