Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-492

A nemzetgyűlés 492. ülése 1926. évi január hó 20-án, szerdán, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Zsitvay Tibor elnöklete alatt Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az 1925/26. évi állami költségvetés és pedig a népjóléti ós munkaügyi ministórium költségvetésének részletes tárgyalása. — A iegközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Kiss Menyhért interpellációja a népjóléti ministerhez a munkanélküliség tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Hakouszky Iván, Bud János, Walko Lajos, Mayer János, gr. Klebelsberg Kunó. Pesthy Pál, gr.Csáky Károly, Vass József. (Az ülés kezdődik 11 óra 15 perckor). (Az elnöki széket Seitovszky Béla foglalja el). Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Csik József jegyző ur vezeti, a javaslatok mellett felszólalókat Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok ellen felszó­lalókat pedig Héjj Imre jegyző ur jegyzi. Napirend szerint következik az 1925/26. állami költségvetés (írom. 963) egyes tárcá­nak folytatólagos tárgyalása. Soron van a népjóléti tárca részletes tárgyalása. Követke­zik a XV. fejezet 1. cím. 1. rovat- Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni! Méjj Imre jegyző (olvassa): »XV. fejezet. Népjóléti és munkaügyi ministerium. 1. Cím. Központi igazgatás. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok 14.851,450.000 korona.« Elnök: Megszavaztatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): »2. Rovat. Do­logi kiadások 3.634 000.000 korona.« Elnök: MegsBavaztatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): »3. Rovat. Vasúti menetdíjktedvezmények váltsága 256,330.000 korona.« Elnök: Megszavaztatik. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Rendkívüli kiadások, Átmeneti kiadások. 1. Rovat. A la­kásszükség enyhítésével Kapcsolatos teendők költségeire 2.089,602.000 korona.« Szólásra föl van jegyezve: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Tegnapi felszólalásomra vonatkozó válaszában a minister ur a politikai felelősséget saját ma­gára vonatkoztatta olyan értelemben, mintha annak a felszólalásnak, amely teljesen szak­szerű és objektív kritika volt az építkezésekkel kapcsolatban, az éle ellene irányult volna. Mély tisztelettel kijelentem, hogy én_ telje­sen objektíve, szenvedelemtől mentesen juttat­tam kifejezésre véleményemet és annak éle leg­kevésbé és egyáltalában nem irányulhatott a 3SAPLÓ. xxxvin. minister urnák abszolúte is rendkívül értékes, általam pedig specialiter is nagyrabecsült sze­mélye ellen, hanem azok a tények, amelyeket előadni bátorkodtam, kizárólag azoknak az in­tézkedéseit bírálták, akik ezeket az intézkedé­seket megtették. (Szilágyi Lajos: A minister felelős, kérem! Ez nem komoly dolog!) Ezt an­nál is inkább állithatom, mert hiszen a múlt évben hasonló tárgyú beszédemre adott vála­szában a minister ur megállapította a lakás­építési minisíeri biztosságra vonatkozólag — hogy talán szó szerint olvassam fel (olvassa): — »Ennek elnöke én magam volnék. Mivel azonban én egyrészt nem értek az építési dol­gokhoz, másrészt pedig nem rendelkezem meg­felelő idővel, átruháztam az elnöki tisztet egyik államtitkáromra.« Ennek következtében a minister ur részéről ezekbe az ügyekbe sem­miféle személyes beavatkozás nincs, (Szilágyi Lajos: Nem ugy van! A minister felelős az al­kotmányosság értelmében!) ennélfogva őt e te­kintetben semmiféle szemrehányás nem érheti. A dolognak e személyes részétől eltekintve kénytelen vagyok tegnapi előadásom következ­tetéseit levonni. A tegnapi előadásomban két dolgot akar­tam megállapitani. Az egyik az, hogy az állami lakásépítési akció drágábban épít, mint a nxa­gánipar, a másik pedig az, hogy az állami lakás­építési akcióra fordított összegek kisebb kama­tozást hoznak, mint egy magánépitkezési akció. Arra a következtetésre akarok jönni, hogy te­hát az államépitkezési akció rendszere magában hibás és hogy erről át kellene térni a magán­építkezési tevékenység megindításának forszi­rozására. Miután itt a költségvetésben egy igen jelentős összeg, 34 milliárd van a lakásépítési tevékenységre előirányozva, felvetem azt az egyébként már a Baross-szövetség által és az Építőmesterek Egyesülete által felvetett gondo­latot, nem volna-e helyes ezt az összeget, vagy legalább ennek az összegnek egy igen jelentős részét építési hitelek formájában a magánépit­kezésnek rendelkezésére bocsátani'? Ezzel t. i. az építkezési akció hatását négyszeressé lehet tenni. Kétszeressé lehet tenni azzal, hogy első­sorban a magánépitikezés fele annyiba kerül, illetőleg felével olcsóbban építene, mint az állami építkezés, ennek következtében kétszer annyi lakást tud ugyanazzal az összeggel pro­47

Next

/
Oldalképek
Tartalom