Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-491
A nemzetgyűlés 491. ülése 1926. évi január hó 19-én, kedden. 291 ről is ugyanazzal a nyíltsággal beszélni, a városházán, mint amilyen nyíltan akarok és fogok erről a kérdésről itt a Házban beszélni. Az Attila-körúti bérház épitési költségeinek védelmében általában a nehéz alapozási viszonyokra hivatkozni. Ennek következtében kénytelen vagyok mindenekelőtt a telek megválasztásának kérdéséről szólni egy pár szót. Az a telek, amelyet erre a célra ki méltóztattak szemelni, a székesfővárosi pénzalap tulajdonát képezte és azt a székesfővárosi pénzalap kezelőitől, a Közmunkatanácstól a népjóléti ministerium úgyszólván ajándékba kapta. Ezt a telket a székesfővárosi pénzalap 1912-ben vette 402.500 aranykoronáért s mivel ez a telek 924 négyszögölnyi terület volt, négyszögölenkint 441 aranykoronájába került a székesfővárosi pénzalapnak. A népjóléti ministerium kívánságára ebből a telekből 543 négyszögölet átengedtek ennek a palotának a felépítése céljából 85,000.000 papirkoronáért, ami az akkori 0 065 zürichi árfolyamon számítva 21.750 aranykoronának felel meg, vagyis a telek négyszögölét nem egész 42 aranykoronáért kapta meg a népjóléti ministerium. Ez ellen a tranzakció ellen a székesfőváros felirt, mély aggodalommal látta ezt a tranzakciót és a Közmunkatanács ülésén többen fel is szólaltak ellene. Ezek közül a felszólalások közül csak egyet említek meg s ez a Fok Ede tanácsnok felszólalása, aki kijelentette, hogy az ezen telek mellett húzódó Ördögárok miatt nagy alapozási nehézségek lesznek; hogy egész hiven idézzem 'szavait, azt mondta, hogy »ezen épitkezésnél az ördögárok sok akadályt fog képezni.« Mások más címeken ellenezték ezt a telekátengedést, s mindennek dacára a népjóléti ministerium ragaszkodott a telek átvételéhez, ami által a telek olcsóságával egyben vállalta az alapozási nehézségeket is, jóllehet a szakértők előre figyelmeztettek az alapozási nehézségekre. De nem itt a dolog nehezebb oldala, hanem az a kérdés, hogy miért drága ez az építkezés, más okban leli magyarázatát. Ha keresem, hogy mennyibe került ez az épitkezés, pontos és megnyugtató választ seholsem tudok kapni. Azt tudom, hogy 10 milliárd korona volt előirányozva az épitkezés céljaira 1923-ban, amikor még nein volt költségvetésünk, hanem indemnitással kormányoztak és az első 1924/25. évi költségvetésben ennek a bérháznak a befejezésére csak 942.000 aranykorona volt felvéve, ami az akkor 17 ezres szorzószám alapul vétele mellett 15 milliárdnak; felel meg. Az indemnitásban 10 milliárd, az 1924/25. évi költségvetésben 15 milliárd, összesen tehát 25 milliárd korona volt törvényhozásilag engedélyezve ennek az építkezésnek lefolytatására és ez körülbelül meg is felel annak a költségnek, amelybe ennek az épületnek kerülnie szabad. Az igen t. népjóléti minister ur egy inter- I pellációra adott válaszában azt mondotta, hogy ez az épitkezés köbméterenként 693.000, kereken 700.000 papirkoronába került. Hogy ez hogyan állapíttatott meg, arról nem akarok egyelőre beszélni, de tudom, hogy azon a szakértekezleten, amelynek ennek megállapítása volt a hivatása, egyik illusztris műegyetemi professzor nem tartotta megengedhetőnek, hogy összeadjanak olyan papirkoronákat, melyek 0-65-el kezdődnek és 0.0067-el végződnek, hogy ezeket a papirkoronákat numerikusan összeadják és követelte, hogy aranykoronába számítsák át a költséget. Kiderült, hogy 46 aranykoronába került az épület köbmétere, holott ha jól emlékszem, a parlament köbméterenként 35 aranykoronába került. így elejtették az aranykoronás számítást és papirkoronában számítottak, még pedig olyanformán, hogy a vegyes koronák összeadattak numerikusan, a köbméter pedig felbecsültetett 60.000-re, és pedig ugy, hogy a kettős pince köbtartalmát is beleszámították. (Kiss Menyhért: Abszurdum!) így jött ki a 693.000 koronás ár köbméterenként, ami annyit jelent, hogy ez az építkezés 41-58, illetőleg kerekszámbaii 42 milliárd koronába került. Egyelőre elfogadom ezt a számítási módot, de a későbbiekben kétségbe fogom vonni. Össze kell hasonlítanom ezt' az építkezést olyan építkezésekkel, amelyekhez hasonló méretűek és hasonló időkben épültek. Legközelebb áll ehhez az építkezéshez a budai postapalota, amely egy időben épült az Attilakörúti bérházzal. Ennek az épületnek a térfogata 80.000 köbméter és a leszámolás szerint 2 l /a millió aranykoronába került. Ez átszámítva, a mai koronaárfolyamon és nem vegyes koronában, hanem mai koronákban 36 milliárd koronának felel meg, amiből az következik, hogy egy köbméter 450.000 koronába került. Meg kell itt említenem még azt is, hogy a postapalotának az installációja jelentékenyen drágább, mint az Attila-körúti bérházé, mert pl. itt a födémek nem 320 kg.-al vannak m 2-enként megterhelve, hanem 1000—1500 kg.-al, abban 80 km. hosszúságú villamos vezeték van felszerelve, ez az épület tehát sokkal nagyobb értéket foglal magában, mint az Attila-körúti bérház. Mindennek dacára 450.000 koronába került köbmétere, miután pedig az Attila-körúti bérház ennek a teleknek VB része, ennek következtében az Attila-körúti bérház 27 milliárd korona értéket reprezentál. De itt van a székesfőváros Mester-utcai bérháza is, amely befejezéshez közeledik, 40.000 köbméter brutto beépített térfogatú s amelyre 20 milliárd irányoztatott elő, de 17 milliárdért vállaltatott el az épitkezés. Ez a 20 milliárdnyi előirányzat 500.000 koronát jelent köbméterenként, azonban a tényleges vállalatbaadási összeg csak 440.000 korona köbméterenként. Az Attila-körúti bérház ennek 6 A részét teszi s ha a 17 milliárd % részét veszem, akkor az Attila-körúti bérház épitési költsége 25 és Vî milliárd koronának felel meg. Méltóztatnak látni, hogy az előirányzati 25 milliárd a szénatéri postapalota alapján számított 27 milliárd és a székesfőváros Mester-utcai építkezése alapján számított 25-5 milliárd milyen közel esnek egymáshoz érték tekintetében. A Ganz és Társa bérháza, amelyre a minister ur hivatkozott, s amelyet neki köbméterenként 700.000 K-ra jeleztek, amint azt a tervező adatai alapján megállapítottam, 540.000 koronába került csak köbméterenként. A belügyministeriumra húzott emelet, amely szintén jelentékeny köbmennyiséget képvisel s amely ugyancsak hasonló időben hajtatott végre, mint az Attila-körúti bérház építése, köbméterenként csak 320.000 koronájába került az államnak. Én magam is vezetek most egy nagyobb építkezést, amely a Svábhegy tetején készül, egy rendház építését, amely 30.000 köbméter űrtartalmú, tehát a Bethlen-udvar űrtartalmának a fel a. Ez fent a Svábhegy legtetején épül, ahol, mindiárt meg kell jegyeznem a kettő közötti fuvardifferencia legalább 20%. Ez az épület szintégla és faragott kőhomlokzattal van ellátva, nem pedig vakolattal, tehát a drágább építkezések közé tartozik és azonkívül központi melegvízfűtéssel is készül. A megkötött szerződés szerint 16 milliárdba kerül ez az épitkezés, ami köbméterenként 533.000 koronának felel meg, ennek a 20%-os fuvardiffereuciát
