Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-491
288 À nemzetgyűlés '491, ülésé 1926. évi január hó 19-én; kedden. tős csökkenés észlelhető; amennyiben a múlt évi 40 -i milliárddal szemben most 7;4 milliárd van, E költségcsökkenést a gondozási díjakra vonatkozó 5. rovatnak a tavalyi 19 és félmilliárdról a mostani 48 '2 milliárdra való felemelése indokolja. Az állami' gyermekmenhelyek kötelékébe tartozó gyermekek ellátási díjainak költségeiről a 6. rovat intézkedik, amely 26:2 milliárdot állit be. Egy évvel ezelőtt ugyanis az egyes gyermekmenhelyeken nagyfokú túlzsúfoltság volt, olyannyira, hogy különösen a budapesti menhelyeken egy-egy férőhelyre 3—4 gyermek esett, vagyis egy-egy ágyon 3—4 csecsemőt kellett elhelyezni. Hogy ez mily rendkívül káros befolyással volt a gyermekek fejlődésére, azt — ugy hiszem — bővebben nem kell fejtegetnem. Hogy pedig ezen az anomálián a népjóléti kormány valamiképen segíthessen, feltétlenül szükségessé vált, hogy a gyermekmenhelyen kívül elhelyezett, tehát tartásra kiadott gyermekeik ápolási, tartási díjai felemeltessenek. Ma már a tartási díjak körülbelül békenivón állanak; a két éven aluli gyermekek tartási díja ugyanis havi 200.000 kor., 2—7 éves korig havi 350.000 korona, 7-^-12 éves korig 120.000 korona, 12—15 éves korig havi 100.000 korona, ami a múlttal szemben átlagban véve 310%-os emelkedést jelenti. Megjegyzendő, hogy az 5. és 6. róva tokon előirányzott összesen 74 milliárdos költségek az államra nézve nem jelentenek kiadást, amennyiben e költségek a községük és törvényhatóságok által lesznek megtérítendők és így ez a költség a bevételnél is elő van irányozva, Az 1925/26. évi előirányzatban, több kiadás mutatkozik még a rendkívüli kiadások első rovatán, amely a múlt évi 170 millióval szemben most 219 milliót ölel fel. Erre az összegre azért volt szükség, hogy a budapesti állami gyermekmenhelyen a hiányzó konyhaberendezést felállítsák. A munkásbiztositás címénél lényeges emelkedés van, amennyiben 9:2 milliárddal szemben 9-3 milliárd van előirányozva, amely öszszeg a munkásbiztositó pénztár tisztviselőinek fizetésemeléséből adódik. Végül a nyugellátások címénél a tavalyi 7'8 milliárddal szemben 9-6 milliárd van előirányozva, amely költségtöbbletet indokol egyrészt a nyugdíjjárulékok és lakáspénzek felemelése, másrészt pedig az, hogy a nyugdíjasok száma időközben megszaporodott. T. Nemzetgyűlés ! Ezekben voltam bátor a népjóléti tárca költségvetését ismertetni és kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik 1 Csík József jegyző : Griger Miklós ! (Nincs jelen.) Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Töröltetik. , Szólásra következik ? Csik József jegyző : Fábián Béla ! Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! Zola egyik regényében a szedáni ütközetről szólva, megemlékezik egy szántóvető parasztról. Elmondja a költő, hogy mikor Szedáhnál folyik-a nagy ütközet, melyben el kell dőlnie nemcsak ElzászLotharingia sorsának,-de a porosz vagy francia hegemónia sorsának is, akkor ez az ember ott az ütközet színhelyének közvetlen közeiében békésen szánt azért, hogy a jövőben neki" és családjának legyen kenyere. Ma, amikor itt készültünk a népjóléti tárca vitájára, nemcsak a minister ur személye iránti tiszteletből, de a tárca fontossága miatt is meg akartuk beszélni az igazi magyar fajvédelem kérdését, hogy miként lehetséges komoly népjóléti programmal a Magyarországon és a magyar népen ütött sebeket behegeszteni, akkor közben más emberek népjóléti politikája — sajnos — ennek a vitának jelentőségét és fontosságát lecsökkentette, mert miként f öldrengéses talajra építeni nem lehet, ugy nagyon kevés olyan ember van, mint Zola szedáni szántóvetője, akit a maga kis szántása és vetése érdekel, mialatt a szedáni ütközet folyik. Nekem az a meggyőződésem,- hogy igenis, ezeknek a tárcáknak vitájánál és abban a komoly munkában, amely a nemzet életében folyik, vagy kellene, hogy folyjék: dől el a magyar nemzet és a magyar irredenta sorsa. Ez a komoly, becsületes munka, .az igazi hazafiasmunka, nem pedig az, amely ebben-az országban a komoly munkát megakadályozza. T. Nemzetgyűlés! Az, ami ebben az országban történt, a csongrádi bombavetéssel, az erzsébetvárosi bombavetéssel és a frankhamisitással kapcsolatosan, higyjék el nekem, hogy a legnagyobb bün és a legnagyobb vétek nemcsak e nemzet jelenével, de jövőjével és az igazi magyar faj védelemmel szemben is. Mert méltóztassanak elhinni, hogy ma, mikor arról van szó, hogy mi lesz a magyar élettel és a magyar jövővel, nem a napi politika szólamai, nem az emberek lelkében meghúzódó sötét ösztönökre appelláló, hazafiasnak mondott frázisok a, fontosak, hanem az a kérdés fontos, hogy hány tüdőbeteg van, hány magyar ember pusztul el az országban tüdővészben. Az az igazi fajvédő, aki meg fogja találni annak szérumát, hogy mikép lehet minél több ember életét megmenteni. A tüdővész terén a népjóléti tárca vitájával kapcsolatosan kénytelen vagyok megemlíteni azt a harcot, amely a népjóléti ministerium egyik osztálya és bizonyos ' orvosok között, akik a Friedmann-féle szérummal kísérleteznek, folyik. Nem tartom helyesnek — volt szerencsém már a minister urnák is ezt egy küldöttség élén megmondani, —- hogy e szérum felhasználásának jelentőségét megtagadják, bár megállapítást nyert, hogy ártalmatlan, s még az ellentábor vezetői is elismerik, hogy e szérum bizonyos esetekben igen kedvező eredménnyel jár. Ennek ellenére : mégis olyan intézkedéseket foganatosítanak, melyekkel lehetetlenné teszik a Friedmannféle oltások végzését. Kötelességem a t. minister ur figyelmét felhívni arra, hogy egy községben, ahol jóformán hatósági rendelet utján, hivatalosan végeznek oltásokat ezzel a Friedmann-féle szérummal, az 1922. évi 33-7%-os, tüdővész következtében beállott halálozási arányszámmal szemben az 1925. évben már : csak 23^7 volt a tüdővész okozta halálozások arányszáma. Ezzel a számmal igazolhatjuk te-hát, hogy három esztendő alatt a tüdővész következtében való halálozás 33%-kal csökkent jegy olyan városban, amely munkásváros, ahol ja lakosok a legnyomorultabb és a legszerencsétlenebb viszonyok közt élnek: Pesterzsébe5 ten. Itt kell, hogy a t- minister ur figyelmét ! felhívjam, hogy, az u. n. Csikágóban és Budapest külső negyedeiben, az Angyalföldön, stb,i a lakásviszonyok rettenetesek, de olyan retíe; ne tes lakásviszonyokat, amilyeneket én Buda! fokon és Pesterzsébeten tapasztaltam, sehol se í láttam. Budafokon az emberek most is barlanjgokban laknak nem egyszoba-konyhás lakások-' ; ban, hanem a magyar népjólét nagyobb dicsőségére villannyal vjlágitott barlangokban.
