Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-483
18 À nemzetgyűlés 483. ülése 1925. van! Jászberényben, Békéscsabán, stb.!) Méltóztassanak megnézni a statisztikai kimutatást, amelyből kitűnik, hogy ez ido szerint az Állóid e tekintetben jobban van dotálva, mint a Dunántúl, Én azt találom, hogy ezt a négy iskolát is csak nagy nehézséggel tudjuk felállítani. (Dénes. István: Nyissak ki az otthonokat! — Zaj. — Eassay jtwároíy: Miért nem választ az Alföld is ministert képviselőnek! — Seiíauui Károly: Az Alföldön is vannak ilyen iskolák! Jászberényben, Békéscsabán és másutt! — Zaj.) üiliiök: Lsendet kérek, képviselő urak! (Halljuk! HÜlíjuk! ) üirdélyi Aladár: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halijuk. 1 ) Még csak azt akarom kiemelni, hogy a magyar mezőgazdasági főiskolák olyan magas nivón állanak s ugy teljesitik kötelességüket, hogy teljesítményük díszére válnék bármely országnak. En azonban ismételten azt a régi elvemet vagyok kénytelen hangoztatni, hogy nem vagyok megelégedve azért, meit én azt szeretném, hogy ha Magyarországon, amely par excellence agrár állam, lenne egy mezőgazdasági egyetemünk is. Erre minden alap meg van az országban. (Rassay Károly: Sok az egyetem!) Kitérek erre is. (Helyeslés és derültség bal felől.) Azt mondják, hogy sok az intelligencia, amelynek diplomát adunk kezébe, de nem adunk hozzá kenyeret. Ez igaz. Gazdasági akadémiánkon azonban, mint méltóztatnak tudni, — igen helyesen — 75%-ban csak olyanok vétetnek fel, akiknek van birtokuk. (Helyeslés.) Épen ezért küzdök — ki kell jelentenem őszintén — a budapesti közgazdasági" egyetem ellen, amely tényleg csak diplomát ad. de nem ad hozzá kenyeret. Ezért akarom ezt átalakítani mezőgazdasági egyetemmé, illetőleg ezzé kell fejleszteni a régi magyaróvári gazdasági akadémiát. Itt van a magas nivón álló állatorvosi iskolánk, ott van az erdészeti főiskolánk, ezek önmaguktól kínálkoznak, hogy egy teljes minden karral ellátott egyetemet tudjunk kialakitani. Mindezek figyelembevételével, mikor azt vagyok kénytelen megállapítani, hogy szegénységünkhöz képest, a kormány iparkodik mindent megtenni a téren, hogy a magyar agrártársadalomnak ugy szellemi, mint anyagi tekintetben segítségére siessen, nem rajtunk múlik, hogy sokkal nagyobb összegeket nem adhatunk a mezőgazdaság céljaira, épen azért erre való tekintettel kérem, hogy méltóztassanak a költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: A földmivelésügyi minister kivan szólni. Mayer Já^ios földinivelésüacyi minister: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Miután az igen t. előadó ur érdekes és értékes beszédében alaposan és részletesen foglalkozott tárcám költségvetésével, én csak néhámy rövid megjegyzést kívánok fűzni az elmondottakhoz. (Halljuk! Halljuk!) A folyó év tavaszán, az előző évi költségvetés tárgyalása alkalmával volt szerencsém elsőizben a földmivelésügyi tárca költségvetését az igen t. Nemzetgyűlés előtt képviselhetni, amely alkalommal tételenként, illetőleg címenként fejtettem ki azokat az irányelveket, amelyeket tárcám vezetése körében megvalósítani kívánok. Ez alkalommal kifejtettem azt, hoary tárcám költségvetése rendkívül szűk keretek közt mozog és hogy mindent el fogok követni atekintetben, hogy ezeket a kereteket a lehetőség határán belül tágitsam s amenyé'iA december hó 12-én, szombaton. ; nyiben ez a szanálásra való tekintettel lehe| tétlenné válik, más utón fogok odatörekedni, | hogy fedezetet találjanak azok a költségek, ; amelyek a mezőgazdaság céljából az ország érj dekében elkerülhetetlenül szükségesek. T. Nemzetgyűlés! Azok a gazdasági nehézI «égek, amelyek az előző költségvetés tárgyaI lása alkalmával fennállottak, csak bizonyos arányban enyhültek és igy a kormány is csak mérsékelten volt képes a költségvetés kereteit tágítani. A földmivelési tárca költségvetésére is, amint az előttünk fekvő költségvetésből látszik, csak 35 milliárddal jutott több az előző évi előirányzatnál. Ez százalékarányban kifejezve, 9%-os emelkedést jelent és igy ennek a költségvetésnek fokozatos fejlődése az előző költségvetéshez képest kétségtelenül megállapítható. Mivel azonban földmivelésügyi politikámnak megvalósítására ez az összeg kevésnek bizonyult a pénzügyminister úrral való tárgyalások során sikerűit a költségvetési év első felere hasznos beruházások címén 1/ millió aranykoronát kapnom, ami körülbelül 250 mil! liárd mai. koronának felel meg és kilátásom I van arra, hogy a költségvetési év másik felére ! ujabb 8.8 millió aranykoronát fogok kapni. ! Ennek az összegnek nagyobb része a viztársulatoknak vízügyi beruházások címén kölcsönként folyósittatott, nagyobb összegek jutottak azonban a mezőgazdasági szakoktatás, az állattenyésztés • fejlesztésére, állattenyésztési hitelre, tejszövetkezetek megszervezésére, a borértékesités megszervezésére, tangazdaságok felszerelésére, a mezőgazdasági kisérletügy fejlesztésére, stb. (Szeder Ferenc: És mezőgazdai sági munkás-szociálpolitikai célokra!) A földmivelésügyi politikámnak fő irány| elve, hogy a birtokososztály — és ebbe beleér| tem az összes kategóriákat, a törpebirtokosoj kat és a nagybirtokosokat is, — termelő mim\ kajában és az ezzel összefüggő egyéb közdoli gaiban a földmivelésügyi tárca részéről min! den időben megkapja azt a támogatást, amelyet i a kormányzattól joggal elvárhat. 1 ©irányelvem I továbbá, hogy a földet jobban jövedelmeztes! sük, termeljünk többet, de necsak többet, haj nem jobbat, hogy piacképességünk minden { hányban biztosítva legyen. Főirány elvem to! vábbá az, hogy a mezőgazdasági munkásság és gazdasági cselédség, a magyar társadalomnak és a gazdasági életnek ez az értékes osztálya, a földmivelésügyi tárca részéről a leg\ messzebbmenő szociális támogatásban és I legmesszebbmenő szociális ápolásban részesül| jön. Erre az utóbbira különösen azért helyezek | súlyt, mert szerény meggyőződésem szerint vaj lamely országban alapos és rendszeres termej lé si és gazdasági programmot felállítani és j megvalósítani csak ugy lehet, ha abban az orI szagban a termelési és birtoklási biztonság | megvan, és ha a szociális megnyugvás biztosítva van. A termelésben való biztonság megvalósítását a földreformnak közmegnyugvásra való mielőbbi befejezésétől várom. A földbirtokreform kérdéséről a mostani költségvetési tár! gyalásaink során már igen fontos kormánynyilatkozatok hangzottak el. Bészletesen nyilatkozott erről a kérdésről a ministerelnök ur, nyilatkozott a pénzügyminister ur és az igazságügyininister ur, aki a földbirtokrendező bíróság költségvetésének tárgyalása kapcsán felsorolta azokat a statisztikai adatokat, amelyek a földbirtokrendező biróságnak eddigi munkájára vonatkoznak. Én sem ezeket az adatokat újra felsorolni, sem pedig azokat a nyilatkozatokat megismételni nem kívánom, csak rö-
