Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-486

172 A nemzetgyűlés 486. ülése 1925. évi december hó 16-án, szerdán. képviselőtársaink nevében is arra az álláspontra helyezkedünk, hogy ebben a kérdésben ma vitát nem provokálunk, ezt a kérdést politikai légtorna játékává tenni nem engedjük, hanem álláspontunkat egy deklarációban megszövegezve hozzuk a nyilvánosság elé és azt bátor leszek a következőkben feolvasni. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): T. Nemzetgyűlés! A numerus clausus eltörlését követeljük. Ebben az intézményben nem a zsidóvallása magyar polgárok sérelmét látjuk, hanem a jogegyenlőség megtagadását és az egyetemes magyar nemzeti érdekek veszedelmét. (Ugy van! balfelöl.) Törvényeink a zsidóvallásu magyar állampolgárokat sohasem tekintették népfajnak, vagy nemzetiségnek, amikép az 1920: XXV. te. 3. §-a őket minősíteni kivánja. Ez a minősités nemcsak alkotmányunkkal és törvényben gyökerező hagyományainkkal ellenkezik, de sérti az egységes nemzeti társadalom érdekeit is, mert a magukat magyaroknak valló és állampolgári kötelességüket hi ven teljesitő polgárokat az egységes magyar nemzet köréből kirekeszteni és a magyarok számát könnyelműen és gyűlölködve apasztani nem szabad. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De nemzeti ügyünk veszedelme ez az intézmény azért is, mert az elszakított területen élő magyar testvéreink számára az egyenlő jogot és elbánást teljes erkölcsi erővel csak ugy követelhetjük, ha minálunk jogok tekintetében nem teszünk különbséget sem vallás, sem »népfaj«, sem nemzetiség szerint. A magyar kisebbségek jogait megtagadó egyes államok meggyőződésünk szerint örülnek a Magyarországon fentartott numerus elaususnak és azt a maguk számára erőforrásnak Tekintik. (Ugy van! bal felől. — Rupert Rezső: Ugy van! Mindig ezzel vernek vissza bennünket!) A gyűlölködés 'atmoszférájában született intézmény mellett felhozott érvekkel nem foglalkozunk, mert azok nem komolyak és nem őszinték. A magyar középosztályt nem az ( ilyen reakcionárius intézmény védelmezi meg, hanem az a nemzeti és demokratikus irányzat, amely fokozza a termelést, izmositja a gazdasági erőket, lehetővé és gyümölcsözővé teszi a gazdasági munkát és mindenki számára jogot biztosit, a helyett, hogy egyiket a másik jogának elkobzásával akarná boldogítani. (IJoy van! a bal- és szél sőbal oldal on.) A zsidóvallásu magyar állampolgárok legutóbb ünnepélyes nyilatkozattal jelentették ki, hogy a numerus clausus eltörlésére külföldi beavatkozást nem kértek, nem kérnek és azt maguktól elhárítják, mert »a trianoni szerződés, mely nemzetünk gyásza, sohasem lehet az ő jogaik forrása.« A magyar kormány ezt a nyilatkozatot t népszövetségi tanács előtt felmutatta és a legsúlyosabb érvül használta fel. Ez a hazafias nyilatkozat azonban nem arra jogosítja fel a kormányt, hogy a numerus clusnst fentartsa, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hanem csak arra szolgálhat iámasztékul, hogy ne külföldi beavatkozásra, hanem a maga elhatározására és a szuverén magyar törvényhozás utján töröltesse ezt az intézményt a magyar törvénytárból. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Mi tehát határozati javaslatot most nem terjesztünk be, mert ezt a kérdést a közeli jövőben pártkülönbség nélkül minden demokratikus, szabadelvű és nemzeti erő egybefoglalásával akarjuk elintéztetni, sorsát tehát sem ma, sem később, nem akarjuk bizni egy incidentális szavazás esélyeire. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Ehhez a deklarációhoz természetszerűleg semmi hozzáfűzni valóm nincs, ez a polgári pártok állásj pontja s ezt voltam bátor a nyilvánosság elé hozni. Helyeslés -balfelől.) T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok szigora folytán elestem attól a lehetőségtől, hogy a mai interpellációs napon a nyugdíjas katonatisztek állampolgári jogairól, helyesebben Ujfalussy István nyugalmazott tábornoknak üldöztetéséről interpellálhassak. Viszont ez a házszabály is lehetővé teszi nekem azt, hogy az indemnitás körében ugyanazon mondanivalóimat, amelyeket ott előterjeszteni szándékoztam, előtárjam. (Halljuk! balfelől.) Azzal kezdem, hogy megint a kormánynak egy balkezü intézkedéséről van szó, megint olyan valamiről, ami a szociáldemokraták malmára hajtja a vizet, (Egy hang jobbfelől: No!) megint egy meggondolatlanságról és megint olyas valamiről, amely tömegeket bánt, sért, üldöz és kerget mindig balra és balra, egészen olyan balra, hogy aztán megállítani őket nem lehet. (Patacsi Dénes: Hadd hulljon a férgese! — Derültség a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Csak kérdés, hogy ki a férgese!) Az történt, hogy az elmúlt hónap végén a Nyugdíjasok Országos Szövetsége, továbbá a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége és a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségének nyugdíjas szakosztálya a régi képviselőház üléstermében együtt egy nagygyűlést tartott. Ezen a nagygyűlésen az egységes-párt soraiból Platthy György képviselőtársunk, továbbá Barthos Andor t. képviselőtársam, ellenzéki oldalról pedig Strausz István képviselőtársam és én jelentünk meg, mindannyian külön Írásbeli meghívóra. Ezen a nagygyűlésen nem a mi táborunk tartott gyűlést, tehát a nyugdíjasoknak nem az a tömege, amely politikai pártállása szerint mi mögöttünk áll, hanem azok a nyugdíjasok, akik az önök szavazói és tábora voltak. Inkább r a keresztényszocialista-párt hivei, a keresztény nemzeti irány hivei, sőt szélsőséges fajvédő irányzat hivei voltak jelen ezen a nagygyűlésen. (Patacsi Dénes: A nyugdíjas tisztviselőket mi is támogattuk, amennyire lehetett!) Ezt csak azért említem meg, hogy nem tudom, mi lett volna akkor, ha a mi híveink tartottak volna ilyen nagygyűlést és ott hangzottak volna el olyan felszólalások, — és ez alkalommal nem az Ujfalussy tábornok felszólalására gondolok, hanem a többire, —- mondom, ott hangzottak volna el olyan elkeseredett kifakadások. Tény az, hogy ezen a gyűlésen az elnöklő Neményi Imre nyugalmazott államtitkár bevezető beszédében a lehető legkíméletlenebbül támadta a kormányt, a mögötte álló pártokat és_általában mindazokat, akik felelősek a nyugdíjasok sorsáért. Választékos szavakkal ugyan, finoman ugyan, de a szó szoros értelmében le voltak nyomban az elnöki bevezetőben a sárgaföldig rántva. Utána felolvastak egy határozati javaslatot, amely a legkíméletlenebb szavakkal, de a lehető legőszintébben feltárva a helyzetet, bizony a kormányt és a hatalmasokat nem kisebb dologgal, mint törvényszegéssel és lelkiismeretlenséggel, stb. vádolta meg. Mindezeken nem akadt fenn senki, mert az önök tábora volt, az önök táborából elnöklő elnök mondta ezeket, az önök táborából való előadó adta át a határozati javaslatot, nem akadt fenn rajta senki.