Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.

Ülésnapok - 1922-485

À nemzetgyűlés 485. ülése 1925 A tagosítást illetően már utaltam arra, hogy a kérdésre különösen súlyt kívánok helyezni és nagyon forszírozom ezt a kérdést. A költségvetésből erre vonatkozólag- eddig hiányoztak azok a tételek, amelyek a háború előtt fennállottak, de most az igazságügyminister úrral egyetértve sikerült az igazságügyministerium mostani költségvetésében, — mert hiszen ez majdnem teljesen bírói funkció és ide tartozik — 100.000 aranykoronát erre a célra felvenni. A tagositás kérdéséről nem akarok most Hosszasabban beszélni, csak annyit vagyok bátor megjegyezni« hogy hosszú idő óta polémia folyik ebben a kérdésben és a többtermelés szempontjából annyira fontos ez, hogy már kényszertagositást is sürgettek egyesek. Én a kényszertagositásnak hive egyáltalán nem vagyok, mert semmiféle r intézkedést nem akarok oktrojálni senkire, és nem akarom, az Éltetőre ráerőltetni, hogy mi a jobb, mert mindenkinek magának kell azt tudni, hogy reá nézve gazdasági szempontból mi az előnyösebb. Én csak arra törekszem, hogy amennyiben azokon az okokon, amelyekre már utaltam, a kisgazda, a községi tagositó érdekeltség konzervativizmusán szenved hajótörést a legtöbbször a kezdeményezés, elsősorban azoknak nyújt csak hivatalból támogatást akik gondoskodnak a munkáról, és nem azoknak, akik csökönyösségükkel és haladni nem akaró álláspontjukkal akadályoznak minden lépést, amit mások élőre kivannak tenni. A tagositásnál a támogatás minden tekintetben meg van, mert ha csak egyetlenegy érdekelt kéri is egyszerű négysoros kérvényben, már meg is indul az eljárás; a földmivelésügyi ministerium gazdasági szempontból és az előnyösség tekintetében megejti a - határjárást, és ha gazdaságosnak állapitjak meg a/ eljárást, akkor az már meg is indul. Amikor pedig szvazásra kerül a sor, a nem szavazók és a kivételesek birtokai, a papi, kántori, tanitói, községi földek mind az igennel szavazóknak szavazatához számittatnak és igy minden esetben, hol kezdeményezés van, a tagosítás egyszerűen végrehajtatik, ha csak valiami lehetetlenül nagy akadály nincs az •aljában. Azt vagyok tehát bátor a t. képviselő urnák válaszolni, hogy a kérdésben teljesen egyetértek vele. Én is nagy súlyt helyezek arra, hogy a tagositás favorizáltan folyjék az országban. i Az igen t. képviselő ur per tangentem másik kérdést is érintett, . de ezt egészen ki nem fejtette; ez azokra az ingatlan vagyonokra vonatkozik, amelyek a volt úrbéres telkes gazdák jogutódait illetik. Ezek az ingatlan vagyonok a községekben rendszerint a politikai községek mérvére Írattak át. Ez igazságtalan dolog, mert azok az ingatlanok valamikor a volt úrbéres telkes gazdáké voltak, most tehát azoknak jogutódait illetik meg. Az osztatlan közös legelőkről szóló 1913 : X. tcikkben van is bizonyos rendelkezés erre vonatkozólag. Ezt a kérdést tisztázni kell. Ahol ez akadályokba ütközik, ott a hivatalos eljárást meg kell indítani és amennyiben a községben betétszerkesztés folyt, és tévesen telkezték rá a politikai községre az objuktumot, ott a telekkönyvi kiigazítás meg fog történni. Hogyan is áll: ez a dologi Valamikor a régebbi időben, az urbériség idején nejn volt politikai község, hanem úrbéres község, tehát mindazok a közterhek, amelyeket a község mint ilyen maga után von, a közületből származó minden közköltség az úrbéres községet évi december hó 15-én, kedden. 129 illette, ez viselte a községnek minden terhét, mert a költségvetés akkor még olyan alacsony nivón állott, hogy nem kellett a községben a másfoglalkozásuakat adóval megróni, a községnek rendszerint voltak ingatlanai, melyek ezeket a költségeket fedezték. Hozzájárult továbbá a költségekhez a földes uraság és a kettő együttesen fedezte a költségeket. Amikor azután az ur bér-rendezés következett, még egy ideig a volt úrbéres telkes község állott fenn és nem volt törvény, amely ugy definiált volna, hogy ezek az ingatlanok nem az úrbéres község, hanem a politikai községnek tulajdonai. Még az 1871 : XVIII. tc.-ben, a községekről szóló törvényben sem volt alludálás a politikai községre. Politikai községet mint ilyet, csak az 1886 : XXII. te. kreál ; és ennek a törvénynek keltétől kezdve volt azután az a disztinkció, hogy »politikai község« és már ekkor az úrbéres község, mint ilyen, törvényesen számításba nem jött. Miután tehát 1886 előtt nem volt politikai község, ebből az következik, hogy nem is lehetett a politikai községé az az objektum, amely köztulajdon volt a községben, hanem a dolog természeténél fogva, ez kizárólag a volt úrbéres telkes községé volt és amikor a politikai község el lett választva az úrbéres községtől, akkor a törvény értelmében ez nem a politikai községre, hanem a volt úrbéres telkes gazdák jogutódaira kellett hogy szálljon. (Ugy van! jobbfelöl.) Közbejött azután a községekről r szóló 1886 : XXII. te, amely a politikai községet megkülönböztette, továbbá jött a betétszerkesztés, ahol a gazdaközönség, az a volt úrbéres közönség nem törődött ezekkel a kérdésekkel és tévesen rá lett irva ez a köztulajdon a politikai községre. Ahol be lehet igazolni, hogy az a politikai objektum, amely a jogutód telkesgazdát illeti meg, úrbéres telkesgazdára lett átirva, ott kivánatra ez a kiigazítás mindenesetre meg fog történni, mert hiszen erre nézve felsőbirósági elvi jelentőségű döntés van, ennek tehát semmi akadálya nincs. Én, mint a volt úrbéres telkesgazdák vagyoni felügyelője, ha jogos kérelem fog hozzám benyujtatni, mindenkor elősegítem, hogy az igazságosan, törvényszerűen odakerüljön a jogszerű, méltányos elbírálás alá, hogy t. i. ez a telekkönyvi kiigazítás megtörténjék. Ennyit voltam bátor a t. képviselő ur felszólalására megjegyezni és kérem, hogy a rovatot elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltőztatik-e a 7. rovatot elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) A nemzetgyűlés a rovatot elfogadta. Következik a 8. rovat, Bodó János jegyző (olvassa): 8. Rovat. A római nemzetközi mezőgadasági intézet fentartási költségeihez való hozzájárulásra 82,198.000 K, Elnök : Megszavaztatik. Bodó János jegyző (olvassa); 9. Rovat. Mezőgazdasági termelés támogatására 122,494.000 K. Elnök : Szólásra következik 1 Bodó János jegyző : Patacsi Dénes ! Patacsi Dénes : T. Nemzetgyűlés ! Nagy örömmmel hallottam, de nemcsak hallottam, de látom, sőt tapasztaltuk is már, hogy a mezőgazdasági termelés támogatására a földmivelésügyi kormány minden lehetőt elkövet. Különösen csak azért szólalok itt fel, hogy amikor a mezőgazdasági hitelről, általában a mezőgazdasági termelés támogatásáról van szó, ne csak a nagyokat lehessen támogatni, — mert ugy tudom, hogy 25 holdnál kezdődik a mezőgazdasági hitelnyújtás, — hanem én méltányold*