Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVIII. kötet • 1925. december 12. - 1926. január 22.
Ülésnapok - 1922-485
128 A nemzetgyűlés 485. ülése 1925, sitásra és legelőgazdaságTa 485,012.000 K. — Baross János ! Elnök : A képviselő ur nines jelen, töröltetik. Bodó János jegyző : Pintér László ! Pintér László : T. Nemzetgyűlés ! A mezőgazdasági rendészetről szóló 1914 : XII. te. a mezőgazdaság haladásáról, a termelés érdekeinek megvédéséről igen értékes rendelkezéseket tartalmaz. Sajnos, ez a törvény sohase volt ugy végrehajtva, amint azt a mezőgazdaság érdeke megkívánta volna. Sok rendelkezése a változott viszonyok folytán ma már elavult. Vannak egyes rendelkezései, amelyeket hatályban tartani nem lehet. Épen azért arra kérem az igen t. földmivelésügyi minister urat, tegye megfontolás tárgyává a mezőgazdasági rendészetről szóló törvénynek újra való megalapozását, megalkotását s jöjjön ilyen irányú javaslattal a nemzetgyűlés elé. (Helyeslés.) A rendészettel kapcsolatban egy másik körülményre is felhívom az igen t. minister ur figyelmét, amelyről tudom, hogy maga a minister ur is tisztában van a kérdés jelentőségének és fontosságának. Ez a községi faiskolák kérdése. A községek háztartásában évről-évre megjelenik egy tétel, amely a községi faiskolák támogatását célozza. Sajnos, minden községben van egy terület, amelyről mindenki tudja, hogy ugy néz ki, mint akinek nintes gazdája s ez a községi faiskola, amelyben mindent termesztenek, csak fát nem. így áll elő az a helyzet, hogy jobbról-balról mindenki vesz csemetét, sokszor inficiált csemetét, mert a csemeték fertőtlenítése sem kötelező, az egyes faiskolák részére ez sincs előírva, így hurcolják be sokszor pl. a vértetüt egész vidékekre. A községi faiskolák szisztémája teljesen csődöt mondott. Hiszen tudjuk, hogy gyümölcstermelésünk amúgy is lolyan lehetetlen állapotban van, hogy például egy falun nem lehet egyfajta gyümölcsből egy-két vagontételt összeállítani s igy az export lehetetlen. Át kell tehát térnünk a tájfajta termesztésre s ezt csak ugy tudjuk elérni, ha a községi faiskolák megszüntetésével körzeti, járási faiskolákat állítunk fel. Ezt a gondolatot ajánlom ezzel kapcsolatban a t minister ur szives figyelmébe. Elnök: Kivan még valaki szólni 1 Bodó János jegyző: Patacsi Dénes! Patacsi Dénes: T. Nemzetgyűlés! Én is nagy örömmel járulok hozzá Pintér László t. képviselőtársam indítványához, mert teljes lehetetlenség, hogy a községi faiskolákban csak gazt és gyomot termesszenek, mert hozzáértő emberek hiányában rábízzák annak kezelését a kisbiróra és olyanokra, akiknek kezelésében ott csak dudva terem. Ha azonban körzeti vagy járási faiskolák lennének, és ezek szakértő egyének vezetése mellett kezeltetnének, ez ugy gyümöl őstermelésünkre, mint csemeteter m élésünkre nagyon áldásos előhaladást hiztositana. ' A mezőgazdasági rendészettel kapcsolatban a tagosításra is vagyok bátor felhívni a mélyen t, földmivelésügyi minister ur figyelmét, hogy ott, ahol ez irányban megindult a mozgalom, tegye lehetővé, hogy minél olcsóbban, minél határozottabban keresztül lehessen vinni ezt a tagosítást, amelyből ugy hiszem, nagy üdvösség fakadna a termelésre azáltal, hogy az apró parcellák mesgyéje helyett is egy táblában termő búzaföldek és egyéb hasznos termőföldek lennének. évi december kó 15-én, heddén. Nagy örömmel látom, hogy a földmivelésügyi kormány a legelők javítását a kirendelt közegeik, a gazdasági felügyelők utján szorgalmazza és lehetőleg minden támogatást megad a községeknek. Ez fontos is, mert a legelőkérdés helyes kezelésétől függ az állattenyésztésünk fejlődése. A mezőgazdasági rendészettel kapcsolatosan meg^ kell emlékeznem, — hiszen legelő-társulatokról is van szó — a közbirtokosságok vagyoni helyzetéről. A földmivelésügyi ministerium kiadta már az 51.444. számú rendeletét, amely azok közbirtokossági vagyonokra vonatkozik, amelyek tévedésből, téves telekkönyvezés folytán a. politikai község kezébe kerültek. A rendeletben a földmivelésügyi minister békés megegyezésre utasitja az illetékes faktorokat és mégis az történik, hogy ellenszenvet tanúsítanak a kérdés iránt és a vármegyék felügyeleti jogánál fogva mindent a politikai község javára akarnak irni, már pedig, hogy a terhet a közbirtokosság viselje, a hasznot pedig a politika vigye el, az teljesen lehetetlen. Ezért arra kérem a földmivelésügyi minister urat, hogy ennek a rendészetnek teljes érvényesülését annyiban is mozdítsa elő, hogy a belügyministeriummal egyetértően létesitsen megállapodást, hogy a politika ne húzzon teljesen ujat a gazdasággal. Egyébként az erre vonatkozó költségvetési tételt, amely általában a mezőgazdaság támogatását, a legelők rendezését és egyúttal a tagosítást is előmozdítja és szorgalmazza, kész örömmel elfogadom. Elnök: Kíván valaki szólani? Senki szólni nem kíván, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Mayer János földniivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az újonnan elültetendő facsemeték fertőtlenitése tárgyában az általam már előbb jelzett növényvédelmi törvényjavaslat, amelyet nemsokára a Ház elé fogok terjeszteni, tartalmazza a szükséges intézkedéseket. Pintér László t. képviselőtársamat tehát megnyugtathatom, hogy e tekintetben az intézkedések meg fognak történni. Ami a faiskola kezelését illeti, ez nem tartozik a hatáskörömbe. Mindenhol a községek költségvetésében szerepel a faiskola felügyeletére vonatkozó tétel, amelyet a községi képviselőtestület köteles a költségvetésébe beilleszteni és rendszerint valamelyik községi tanító van a faiskola felügyeletével megbízva. Én is azt mondom, hogy embere válogatja. A mi vármegyénkben vannak tanítók, akiknek olyan érzékük van, és olyan ambícióval kezelik a faiskolát, hogy egy faiskola az egész környéket képes facsemetével ellátni. A legnemesebb oltványokat tudom a faiskolákból beszerezni. Nem tudom, helyesebb megoldás volna o az, ha decentralizálnék az intézkedéseket és nem községenkint, hanem járásonkint állítanánk fel faiskolát. Hiszen clZ cl fődolog, hogy a csemetéhez, a nemesitett gyümölcsfaoltványhoz minél könnyebben hozzá tudjon jutni a mi népünk, és ezt csak ugy érhetjük el, ha községenkint törekszünk arra, hogy a fennálló törvény és az életben lévő rendeletek alapján a faiskolák létesítésének érvényt szerezzünk. A községi képviselőtestület ülésén tessék az embereknek szorgalmazni, hogy az, aki a faiskola felügyeletével meg van bizva, a feladatát teljesitse és hogy a törvénynek érvény szereztessék ezen a téren.
