Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-482

J. nemzetgyűlés 482. ülése 1925. tik még azt a kis jövedelmet is, amihez hozzájutnak, minthogy azonban tőkéjük benne fekszik munkájukban, ha hozzájutnak is valami kölcsönhöz, ez sem segit, mert nem bírják el a kamatokat. Olcsó hitelről kell tehát ezek számára gondoskodni, olcsó kölesönnel kell tehát ezeket tehermentesíteni, hogy ezt az igazán értékes társadalmi osztályt egy jobb jövő reményében át lehessen menteni. r IS em vagyok azon az állásponton, hogy az egész kisipar halálra van ítélve, bár a nagyipar előbb-utóbb felemészti, de a kisipar ma még van s igen értékes elemekkel van telítve, igen értékes a produkciója is. Lehetetlen, hogy a kormány költségvetésében csak tisztán egy ilyen minimális, 4B milliós tétel szerepeljen olyan ^ intézmények és kezdeményezések támogatására, amelyek a kisiparosok nagy csoportjának érdekét mozdítják elő. Ez a költségvetésbe felvett összeg legfeljebb talán a bélyegvagy a papírköltség fedezésére elég, és semmi másra ebből nem telik. Itt van az iparostanonckérdés is. Hogy kerül ez ide! Mi jut ebből az összegből az iparostanonckérdésre és az iparossegédek továbbképzésére? Engedelmet kérek, nem tudom sehol sem felfedezni ennek az iparossegéd — továbbképzésének tényét. Iparossegéd — továbbképzés csak a fővárosban van és a főváros környékén. Így pl. Újpesten, ahol, amint az megállapítható, a múlt év folyamán maga Újpest városa igen szép összeggel járult ahhoz, hogy az újpesti ipariskolába minél több iparossegéd juthasson be az esti tanfolyamon végbemenő továbbképzésre. A fővárosban a technológián van egy továbbképző, azonkívül a Kálvin-tér mellett levő iskolában van ilyen iparossegéd — továbbképző tanfolyam, amelyet az ipari munkások, saját társadalmuk kezdeményezéséből, ezen az iskola tanári karának igénybevételével -és szives közreműködésével tényleg le tudnak bonyolítani. Ezek a tanfolyamok azonban nélkülözik az állami támogatást s nem . látom, hogy ezekre a magánszorgalomból keletkezett esti tanfolyamokra egy fillér is jutna állami támogatásból. Tény az, hogy ezzel a rovattal sem a kisiparosság segélyezése, sem az ipari munkások továbbképzése t megoldva nincs. Mivel ez a tétel nem azt a célt szolgálja, amit szeretnék, csatlakozom ahhoz a módosító javaslathoz, amelyet Kabók Lapos igen t. képviselőtársam benyújtott. (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Forgács. Miklós jegyző: Hegymegi-Kiss Pál! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! A tegnapi napon a kereskedelmi tárca vitájánál előttem működött a guillotine, és igy nem volt módomban, hogy az iparosok és kereskedők érdekében itt a nemzetgyűlésen a magam részéről szót emeljek. Talán most sem szólaltam volna fel, ha az imént Rupert Bezső t. képviselőtársam beszéde közben egy olyan disszonáns hang nem vetődött volna fel itt a nemzetgyűlésen, amelyet a magam részéről megérteni nem tudok, mert én azt tartom, hogy ennek a nemzetgyűlésnek minden társadalmi osztálynak a bajaival kell foglalkoznia (Ugy van! Ügy van!) s minden foglalkozási ág érdekeit kötelességünk megvitatni. Elvégre most a kereskedelmi tárcát s igy elsősorban az iparosok és kereskedők sérelmeit s nehéz helyzetét tárgyaljuk. Akármelyik társadalmi osztályt vesszük ma, mindegyik társadalmi osztály egyaránt szenvedi a nyomorúságukat, egyik talán jobban, mint a másik, s akárévi december lió ll-én, pénteken. 467 melyik érdekében szólalunk fel, azt hiszem, hogy a minister urtói kezdve, pártállásra való tekintet nélkül, egyaránt megértő lélekre kell hogy találjanak ezek a panaszok. {Ugy van! Ugy van!) De más okokból is fel akarok ennél a tételnél szólalni. (Rupert Rezső közbeszól.) Elnök (csenget): Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni, mert különben kénytelen leszek folytonos és állandó közbeszólásaiért rendreutasítani ! Hegymegi-Kiss Pál: T. Nemzetgyűlés! liuska Vilmos t. képviselőtársam ezt a tételt tegnap szóbahozva, egyúttal sürgette a kisipari hitelek rendezését is, s Erühwirth Mátyás képviselőtársunk felállván, visszaadreszszálta Huska Vilmos képviselőtársunk beszédét s a kisipari hitelek rendezetlen és nehéz voltának kérdéséért minket tett felelőssé, azt mondván, hogy a mi hátunk megett állanak a bankok. Legyen egyszer tisztában Erühwirth Mátyás képviselőtársunk, hogy mi liberálisak vagyunk, mert hivei vagyunk a szabadságnak és jogegyenlőségnek, de a manchesteri iskolának hivei nem vagyunk, s a legkevésbé keresheti a bankokat Erühwirth t. képviselő ur épen ezen az oldalon. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elismerem, hogy az iparosok támogatása szempontjából nem is ezek az összegek fontosak elsősorban, és itt kénytelen vagyok Rupert Rezső t. képviselőtársamnak álláspontját teljes mértékben helyeselni, mert látom, hogy ez a foglalkozási ág az adók és egyéb közterhek miatt milyen rettenetes nyomornak van kitéve. Ennél a rovatnál nem tudok mást mondani, csak kérem az igen t. kereskedelemügyi minister urat, hogy az iparkamarák idevonatkozó felterjesztéseit, amelyek már a pénzügyi kormányzathoz átmentek, teljes mértékben támogassa, mert meg kell állapitanom azt, hogy a saját városomnál is lehetetlen a helyzet. Talán a megnem-értő kezek odáig vitték ezt a rendszert, hogy Debrecenben a kereskedők egyetlen gyülekezési helyét, a kereskedelmi csarnokot a köztartozások miatt kénytelenek lesznek becsukni. A másik kérésem, amit az ipar és kereskedelem támogatása szempontjából fontosnak tartok az, hogy a minister ur, — mint tegnap megígérte — legyen szives ezeknek az önkormányzati szervezetét felfrissíteni, mert ebben a tekintetben ugyanaz a helyzet, mint a törvényhatóságoknál, — a vidéki szervezeteket érteni, mert Budapesten megvoltak a választások — s arra kérem a minister urat, hogy főfelügyeieti jogát vegye igénybe, hogy ezeket a választásokat ad graecas Calendas el ne húzzák. Remélem, hogy a jövő esztendőben ezeknek a mostani költségvetésben szereplő tételeknek az elnevezése nem lesz ugyanaz, (Rupert Rezső: Most az egyszer megirgalmaztunk! — Derültség.) mert ha csak azt veszem is, amit a minister ur mond, hogy a kisiparnak és a kereskedelemnek .a támogatása nem ebben a két tételben nyilvánul meg csupán, hanem itt azok a célok éretnek el, amelyeket a minister ur vázolt tegnapi beszédében: méltóztassanak megengedni nekem, mégis kevés ez olyan állami költségvetés mellett, amely rendkívül nagy rendelkezési alapokkal dolgozik. Tessék végignézni minden tárcának a költségvetését, ahol például a belügyi tárcánál a belügyminister ur nem tudott nekem választ adni, amikor a csendőrség kiküldetési, átköltözködési illetményeire vonatkozó 22 milliárNAPLÓ. XXXVII, 65