Nemzetgyűlési napló, 1922. XXXVII. kötet • 1925. november 26. - 1925. december 11.

Ülésnapok - 1922-482

À nemzetgyűlés 482. ülése 1925. valósitására azonban komoly intézkedések] nem történnek. Az indokolásban olvasom azt is. hogy a telepen levő lakatos, asztalos és gépkocsiszerelőmühely legszükségesebb kibővítésére és uj szerszámgépek beszerzésére kell ennek a tételnek bizonyos része. Amidőn azt a konkrét esetet tudom, hogy bizonyos szerszámgépeket külföldön szereztek be, azon a címen, de kellőképen "meg nem indokolt, csak hangoztatott címen, hogy honi gépgyáraink nem tudják ezeket előállítani, joggal teszem fel a kérdést ennél a tételnél is, hogy hogyan történik a beszerzés, megtörtént-e már, vagy az év második felében fog megtörténni és hogy honi gyárainkból történik-e? Honi gyáraink tudomásom szerint állnak azon a fokon, hogy mindennemű gépet, legyen az szerszámgép, vagy egyéb, .elő tudnak állítani, és a kereskedelemügyi minister urnák kell tudni olyan nyomást gyakorolni honi gépgyárainkra, hogy az előállítási költségeknél, illetőleg a gépek árainak megszabásánál ne lépjék túl a határt, hogy a kereskedelmi kormány ne legyen kénytelen esetleg ilyen okok miatt a külföldi ipart támogatni mgrendeiésében. A tétel további részét vizsgálva, azt találom, hogy regi tenexgépKocsiis: uj üarosszeriaKkal és billenő berendezéssel való felszerelésére kell az összegnek bizonyos része. Itt is eszembe jut az, ami a postai automobilok beszerzésénél történt, amikor egészen egyszerűen megállapítást nyert az, hogy honi automobil gépgyártásunk nem áll azon a fejlett fokon, hogy a külföldön gyártott autókkal versenyezni tudjon, sem kivitelben, sem árban, s épen azért jelentős mennyiségű és értékű autókat külföldön szereztek be a posta részére. Itt szintén automobilokról van szó, ha csak autokarosszériákról és autóknak billenő szerkezetiéi való ellátásáról is, de mégis fel kell tennem a kérdést, hogy ugyan mi történik? Megnyugtatást akarok kapni a minister ur részéről, hogy magángy árainkban végeztetik-e ez a munka mert ha nem, nekem ezt nemcsak erősen kell kifogásolnom, hanem tiltakoznom is kell ez ellen, mert ha az állam megrendeléseinél nem jár jó példával elől, akkor rnit várjunk a magánosoktól! Ha az a magánember azt látja, hogy az állam minden különösebb meggondolás nélkül külföldön szerzi be a maga szükségleteit, akkor ezen példából kiindulva, egész határozottan ugyanezt fogja tenni, ami a magyar ipar rovására megy, mert hiszen a honi ipar a belföldi szükségletet képező megrendelésektől elesik. Ennek nem lehet más a következménye, mint az, hogy az amúgy is nagyfokú munkanélküliség csak fokozódik, vagy megmarad mai kétségbeejtő állapotában. Ismételten kijelentem, hogy nem is anynyira az összeget kifogásolom ennél a tételnél, mint inkább felvilágosítást kérek a minister úrtól, hogy az általam kifejezésre juttatott aggályok csakugyan helytállók-e, vagy ilynemű aggályokat támasztani felesleges. Elnök: Kivan még

1 valaki szólni? (Nem.) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. A kereskedelmi minister ur kíván szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Mindaz, ami ezen rovat kapcsán kiadásra kerül, akár szerszámgépekről, avagy egyebekről, akár pedig járművekről van szó, kivétel nélkül idehaza szereztetik be. Ebben a rovatban nem foglaltatnak olyan gépek, amelyek külföldről szereztetnének be. Az, amit Kabók Lajos t. képviselő ur a postával kapcsolaévi december hó 11-én, pénteken. 447 tosan felvetett, nyilvánvalóan arra vonatkozik, hogy amikor a posta járműtelepét megcsinálta, egyes olyan szerszámgépekre volt szüksége, amelyek idehaza Magyarországon nem gyártattak, s tényleg az volt a, helyzet, hogy akkor a posta egyes ilyen gépeket a külföldiül szerzett be. Ismételem azonban, hegy ma a beszerzés idehaza történik. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 4. rovatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A nemzetgyűlés a 4. rovatot elfogadta. Következik az 5. rovat. Kérem a jegyző arat, szíveskedjék felolvasni. Perlaki György "jegyző (olvas a): 5. Rovat, Egyes államepitészeti hivatalok végleges elhelyezésére: 870,000.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. Rovat. Törvényhatóságok és községek hozzájárulása: 2,987,750.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): 2. Rovat, Hidvámok és egyéb bevételek: 612,680.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvaisa): 3. Rovat. Utigépjavitó telep jövedelmei: 408,000.000 K. Elüök: Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): 4. Rovat. Hozzájárulás a budapesti állami hidak fentartási költségeihez: 802,230.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): 5. Rovat. Utfentartási illetékek: 10.200,000.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): 6. Rovat. Kisvasúti anyagok bérletéből: 94,900.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): Rendkívüli bevételek. Törvényhatóságoknak nagyobb hidak átépitéiére, valamint útépítésre adott kölcsönök törlesztő részletei és kamatai: 994500.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Perlaki György jegyző (olvassa): 8. Cím. Ipari felügyelet. Kiadás, Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok: 2.086.380.000 K. — Kabók Lajos! Kabók Lajos: T. Nemzetgyűlés! Az iparfelügyeleti" kérdésről az általános vita során már megemlékeztem, nem volt azonban elegendő időm arra, hogy _ észrevételeimet megfelelő módon kifejtsem. Épen azért szükségesnek tartom, hogy itt, a részletes tárgyalás során kibővitsem erre vonatkozó észrevételeimet. Már az általános vita során is megmondtam, hogy az iparfelügyelők tevékenysége abszolúte nem áll egyébből, mint a kazánvizsgálatból. Súlyos tapasztalataim vannak _ e téren. Voltam bátor megemlíteni, hogy jó néhány esztendőt töltöttem el különböző gépgyárakban s ezen idő alatt, amely mintegy két évtizedet tesz ki. ipar felügyeletet nem tapasztaltam sehol sem. Azok, akik a különböző gyárak és műhelyek — legyen az vasgyár, faipari, bőripari vagy bármilyennemü gyár, avagy műhely — berendezését, egészségügyi állapotát, stb. ismerik, nagyon jól tudják, hogy milyen szükség volna arra, hogy egy rendesen kiépített iparfelügyeletünk volna. Az ipari felügyelet címénél azt látom, hogy mintegy 46 alkalmazott áll rendelkezésre, beleértve természetesen a napidíjasokat is, az ügykezelés nyilvántartását, de amire tulajdonképen nagy